Z-BOLT Kft.
Szolgáltató és Sportcentrum
 
Dátum: 2014.12.20.
Menü
Elérhetőség
Z-Bolt Kft.
7900 Szigetvár, József Attila u. 51.
tel/fax 73/344-200
z-bolt@t-online.hu
Login
Név:
Jelszó:
Belép
Regisztrál
Zentai Béla Vadászfegyverek és Lőszerek című könyvéből / Cikkek-Írások / A .375 ös I-IV rész látogatók: 8202  Nyomtatható

Nimród Vadászújság 1997 Január ­­­

A .375 H&H Magnum Vadászlőszer

Első rész : Fellebben a királynői fátyol

A királynő jelen esetben nem más, mint az 1912-ben kifejlesztett .375 Holland & Holland Magnum töltény .Királynői méltóságát, mint azt a későbbiekben megismerhetjük, teljesítményének köszönheti ,míg maga az elnevezés Jack O, Connor-tól származik ,aki nevezetes fegyverkönyveiben "a középkaliberek királynőének " kiáltotta ki ,ezt a világon ma is igen népszerű, és Európában is egyre közkedveltebb töltényt. Afrikában univerzális, minden célra megfelelő tölténynek számít. A nyúl nagyságú antilopoktól az elefántig, mindenre használják kiváló eredménnyel. A lőszer eladási listán, nagyvadakra, a 30-06-os után a második helyen áll. Amerikától, Európán át, Ázsiáig mindenütt könnyen beszerezhető. Növekvő népszerűsége folytán a magukra valamit is adó vadászboltok, szerte a világon, készleten tartanak ilyen munícióból. Egyre több német vadászvendég jelenik meg Magyarországon főleg szarvasbőgés idején ilyen kaliberű fegyverrel, de egyre nő a száma a hazai vadászoknak, akik ezt a kalibert használják. Nem túl régen magam is bővítettem a .375 H&H Magnum tölténnyel és a hozzávaló fegyverrel vadászok táborát. Az ezzel kapcsolatos tapasztalataimat, kísérleteimet kívánom közre adni, azzal a reménnyel, hogy hasznos információhoz juttathatok néhány olvasót. Egyben elnézést kérve azoktól ,akiknek nem fogok tudni újat mondani ,mert jó néhány szakember bizonyára már megtapasztalta vagy tanulmányaiból ismeri az általam leírtakat. A témakör nagy terjedelme miatt egyetlen cikkben képtelenség részletesen leírni minden fontos adatot, ezért először ebben az első cikkemben szeretném bemutatni magát a .375-öst,majd a következőben saját teszt kísérleteimet , végül a vadászati eredményeimet ismertetném, a lövedék vadtestre gyakorolt hatásának leírásával.

A rövid bevezető után amennyiben sikerült felébresztenem érdeklődésüket, kérem, engedjék meg, hogy fellebbentsem a "Királynő " fátylát és közelebbről mutassam be "szépségét", lenyűgöző erejét.

Mint azt már az előzőekben említettem a töltényt vadászati célra 1912.-ben Londonban szabadalmaztatta a Holland & Holland cég. Valódi magnum töltényt fejlesztettek ki, ismétlő tolózáras fegyverekhez. Füstnélküli, lőporral működő perem nélküli, hornyos-szalagos kialakítással. A szalag erősíti a hüvely falát, valamint annak a töltényűrben történő továbbmozgását is akadályozza. A .375 H&H Magnum lövedék átmérője 9,55 mm, a hüvely hossza 72,39 mm. Európai méretezés szerint 9,5 x 72 BR a jelölése .( Belted Rimless= Szalagos perem nélküli ) Egyébként a mai értelembe vett első magnum töltényt 1910-ben ugyan ez a cég fejlesztette ki ez volt a .275 H&H Magnum .A magnum szó maga latin eredetű, és nagy, nagyobbat jelent .Lőszerek és fegyverek esetében a kimagasló teljesítményűeket illetik napjainkban ilyen megjelöléssel. Ide sorolható a 8x68 S, és a 9,3x64-es is bár ezeknek a hüvelyén nem található meg a szalagos megerősítés. Az akkori újdonsággal a .375 H&H Magnummal a trópusokon terjedő német ,osztrák töltények kiszorítását célozták meg ,mint például a 9,5x57-es Mannlicher-Schönauer-t, vagy a 9,3x62-es Otto Bock által konstruált Mauser töltényt. Az eredmény elsöprő volt a .375-ös javára. Köszönhette ezt annak, hogy közelre jó stophatású, megállító tölténynek bizonyult dühödten támadó vastag bőrű vadfélékre, orrszarvúra, elefántra.

Kitűnő ballisztikai adottságai révén nagyobb távolságra, antilopfélékre is tökéletesen megfelelt. Oroszlánra és egyéb veszélyes nagymacskákra meg egyenesen a legjobbnak bizonyult az Afrika vadászok körében.

A II. Világháború kitörése tovább rontotta a német fejlesztésű töltények helyzetét, mivel a lőszerellátás ezekből igen nehézkessé, vagy netán lehetetlenné vált. A végső döfést az 1958-ban, még az angol gyarmatokon hozott hatósági döntés adta, amely a vastagbőrűekre csak a 9,5 mm-es, vagy az annál nagyobb lövedék átmérőjű töltények használatát engedélyezte, így az egyébként kitűnő teljesítményű 9,3 mm-es töltények kiszorultak a vastagbőrűek vadászatából. Erre a sorsra jutott a híres Brenneke töltény, a 9,3 x 64-es is ,melynek teljesítménye nem sokkal marad el ,mint azt a későbbiekben a teszt kísérletek során látni fogjuk a .375 H & H Magnumétól. Ez a rendelkezés a mai napig is érvényben van főleg Kelet-Afrikában.

A fényképen is jól látható a kor jellegzetes tervezési irányzata, mai szemmel kissé régies forma, amely éppen ezért igen vonzóvá szinte " felséges" kinézetűvé teszi. Véleményemmel nem vagyok egyedül, hiszen egy amerikai " igazi" szarvas vadász Paul A.Matthews a .375 H & H Magnumról a Gun Digest-ben írt sorait idézve a következőket mondja :"Ami engem illet a legpompásabb, legelegánsabb kinézetű tölténynek tartom, amit valaha is forgalomba hoztak a különböző kaliberekben." Alapul szolgált számos további fejlesztésben is, mint például a .375-ös Weatherby Magnum.

A hüvelybe 14,3 g-tól 22,68 g-os lövedéktömegig készítenek különféle típusú lövedék-magokat. Legelterjedtebbek a 17,5 g-os ,a 19,4g-os valamint a 19,5g-os tömegű lövedékek. Szinte minden jelentős lőszergyártó nagy cég forgalmazza. A töltény megalkotóit dicséri a .375-ös kiváló ballisztikai tulajdonsága, amely a 30-06-ossal szinte megegyező ! Figyelembe véve a nagyobb lövedéktömeget ez egészen fantasztikus eredménynek számít. Példaként nézzük meg a hazai vadászok körében jól bevált Sellier & Bellot cég 30-06-os ,11,7 g-os lövedékét mely 3oo m-en 46 cm-t esik Optimális Belövési Távolsága (OBT) 15o m. Viszonyításként a 17,5 g-os Remington 300 m-en 39.5 cm-t esik OBT-je 165 méter. Az RWS cég 19,5 g-os nehéz Brenneke-TUG lövedéke 300 m-en 42 cm-t esik és 160 m az OBT-je. 200 m-en a drágább 30-06 - hoz való, RWS Brenneke -TUG lőszer 11,7 g-os lövedéke 5 cm-t esik, szemben az előbb említettek 5,9 illetve 7 cm-ével, míg 300 m-en a 30-06-os TUG 36 cm-t esik.

Lövedék súly g

Lövedék

típus

Gyártó

Cég

Lövedék

Sebesség

V0 m/sec

OBT

esés :

150 m

cm

esés :

2oo m

cm

esés :

300 m

cm

11,7

SP

S&B

825

150

0

-8,5

-46

11,7

TUG

RWS

840

165

+2

-5

-36

17,5

TM

REM.

820

165

+1,8

-5,9

-39,5

19,5

TUG

RWS

790

160

+1

-7

-42

Ahhoz, hogy a kép a .375-ről teljes legyen említést kel tennem még egy fontos dologról a becsapódási energiáról, ami kísérletsorozatainkban, a későbbiekben fontos szerepet fog játszani, bár jelentősége ellenére, más tényezők szerepe fontosabbá vált.

Lövedék súly g

Lövedék típus

Gyártó cég

Induló-energia

E0 Joule

Becsapódási

energia E100

Becsapódási

energia E200

17,5

TM

Remimgton

5884

4663

3652

19,5

TUG

RWS

6o85

4846

3809

Összehasonlításul a 30-06 -os teljesítménye

11,7

TUG

RWS

4128

3267

2590

14,3

Silvertip

Winchester

3863

3143

2531

A fenti tulajdonságainak köszönhetően, a szakirodalomból jól ismert híres fegyverszakértők és vadászok, mint például John Taylor, aki többek között az " African Rifles and Cartridges " című könyvében 1948-ban egyértelműen a legjobb középkalibernek nevezi azzal, hogy egyben a leghatásosabb "all-round " töltény. John Taylor neve a teszt kísérletek című fejezetben még sokszor említésre kerül majd. Mások is, mint például Craig Boddington, Finn Aagaard a már idézett Jack O, Connor műveikben dicsőítik a .375 H&H Magnum teljesítményét. A hazai vadászok közül, ilyen kalibert használtak Afrikai útjaik során Bozóki László, Somssich Pongrác. Dr Nagy Endre, akihez személyes ismeretség is fűzött szintén kedvenceként tartotta számon belga gyártmányú .375-ösét. Dr. Nagy Endrével először 1979-ben Balatonfenyvesen az akkori Balatonnagybereki Állami Gazdaságban találkoztam. A vadgazdálkodási ágazat fiatal, kezdő gyakornoka ként kaptam feladatul, hogy a látogatóba, kisleány unokájával érkező neves vadászt kísérjem el, és mutassam meg részükre a berek egyedi szépségű vadászterületét. Erre fogattal, vadász hintóval került sor. Kovács László " Vadássz Velem! " című könyvében szerepel egy interjú részlet idézete, amelyet korábban egy magazinnak adott Dr. Nagy Endre, és így hangzik: "…A .375-ösben sose csalódtam. Ronda, nehéz dög, semmi szépséget nem lehet felfedezni benne, de tíz éven át csodálatosan szolgált, szinte a testemmé vált..." Nem csak Afrika vadászok szeretik. Amerikában, 1925-ben kezdték gyártani, majd a Model 70 -es Winchester piacra kerülésével, 1937-től lett általánosan ismert. Alaszkában a legnagyobb medvékre. Amerikában óriás jávorokra, vapitikre, bölényekre. Ázsiában tigrisekre, vadbivalyokra igen közkedvelt.

A .375-ös hüvelyének formáját taglaló részben idéztem egy amerikai szarvas vadász cikkéből ,aki esküszik a .375-ösre,mint az amerikai szarvasra a legjobb kaliberre. A .375-el, 23 éves vadászati tapasztalata alapján írta ezeket a szavakat : " Ez idő alatt egyetlen egyszer kellett egynél több lövést tennem vadra, az összes többi esetben egyetlen lövés elegendő volt. Soha nem veszett el vad, kivéve három esetet, amikor tisztán hibáztam. Fegyverszekrényéből bármilyen kaliberű fegyvert vihettem volna magammal vadászatra, de csak a .375-ös " Pusztító Bözsi "-ben bíztam igazán. Miért van ez így? Aki valóban használja ezt a lőszert annak ez nem bonyolult kérdés. A .375 H&H Magnum egy olyan töltény, amely magába foglalja a legjobb tulajdonságait a kis és nagy kalibernek. Az első, hogy a röppályája hasonló a 30-06-oshoz, és ki az, aki azt meri mondani, hogy egy .06-os röppályája nem elég lapos ahhoz ,hogy lecsapjon egy szarvast 250-300 yardról ? Másodszor a.375-ös lövedék rendelkezik olyan súllyal és sebességgel, hogy keresztül szántsa a bozótost a lehető legkisebb eltéréssel ,mint azt egyéb kaliberű lövedékek tennék. Harmadszor, a .375 H&H Magnumnak megvan az a maga nemében egyedülálló jellemzője, hogy a vad testébe hatoláskor jelentős méretű sebcsatornát vágjon ,anélkül ,hogy abban nagy szövetroncsolást végezzen, mint azt az egyéb lőszerek teszik..."

Szólni kell azonban a sok jó tulajdonság mellett a .375-ös egy igen kellemetlen szokásáról, mégpedig a hátralökés, visszarúgás mértékéről. A fentebb idézett amerikai szerző cikkében így ír erről: ".. Nemde a .375 H&H Magnum úgy ráz meg egy átlag embert, mint a terrier a a rongy babát ? Hazudnék, ha azt mondanám, hogy a .375-ösnek nincs hátrarúgó ereje. Tény viszont, hogy a kis 45-70-es Ruger-em, amiből évente több mint ezer lövést adok le jóval nagyobbat súlyt, mint a .375-ösöm .Ha valaki évente csak egy alkalommal a vadászati szezonban vesz fegyvert a kezébe, az felejtse el ezt a magnumot. Viszont azok, akik évente a 30-06-os vagy hasonló kaliberű fegyverből ellőnek 1-2 doboz töltényt , könnyen kezelhetik a .375 H&H Magnumot. "

Jan Akerman svéd fegyverszakértő mérései szerint a .375-ös visszarúgási energiája 60 Joule körül van .A 30-06-osé 30 J körüli. Német fegyvermagazin adatai alapján, a 9,3 x 62-esé 38 J körüli, míg a.458-as Winchester Magnum 80 J-al rúg vissza. Csak érdekesség ként említem meg, hogy egy erős vadászíjból kilőtt nyílvessző 50-70 J energiával hagyja el az íjat. A " Királynő " a fentiek ismeretében csak erős férfiak kezébe való? A válasz nem egyszerű, nem vagyunk egyformák. Van, akinek már a 30-06-os is nagyot rúg, és vannak, akik .500-as Nitro Express 3" (12,7x 76,2 R) kaliber lökését is elviselik. Saját tapasztalataimat is közzé teszem a későbbiekben ezzel kapcsolatosan, hiszen sarkalatos pontja lehet a fegyverválasztásnak, ez a kritérium. Nagy izgalommal vártam én is az első lövésre, hogy vajon mit fogok érezni, rongybabaként, vagy erős férfiként élem meg, az első " randevút ". Egyébként Afrikában a .375 H&H Magnum csak középkalibernek számít. Az igazán nagyok a következők:

Kaliber

Lövedék tömeg g

Indulási sebesség V0 m/s

Indulási energia E0 J

.416 Rigby ( 10,6 x 74 )

26,6

715

6789

.458 Winch.Magnum ( 11,5 x 63,5 B )

33,0

650

6982

.460 Weath.Magnum

( 11,6 x 74 B )

32,5

825

11017

.500/465 N.E. H&H

( 11,8 x 82,5 R )

31,2

655

6690

.475 Atkinson & Marquart

Magnum ( 12 x 73,6 )

32,4

908

13416

.500 Nitro Express 3"

( 12,7 x 76,2 R )

36,9

655

7936

.577 Nitro Express 3"

( 14,6 x 76,2 R )

48,6

625

9506

.600 Nitro Express

( 15,3 x 76,2 R )

58,5

594

10310

Nos hát többek között ezek a nagyok, és így már érthető, hogy miért számít a .375 H&H Magnum középkalibernek. Ha egy .475-ös A & M Magnum 122 J-el rúg vissza ,akkor vajon mekkorát üthet a .600-as Nitro Express? Felérhet egy lórúgással! Ezek után a .375-ös hátralökése bőven elviselhető kell, hogy legyen.

Úgy gondolom sok fontos dolgot ismertettem meg az olvasókkal a .375 H&H Magnumról, de, hogy hogyan kerültem vele kapcsolatba jómagam ,és hogy miként született meg ebből egy cikk sorozat ,azt az alábbiakban szeretném Önök elé tárni.

Meglátni és megszeretni, röviden így jellemezhető a története annak, miképpen jutottam arra az elhatározásra, hogy lecseréljem kedvenc 30-06-os ZKK-600-as, 8 éves fegyveremet egy vadonatúj, .375-ös ZKK-602-esre.Az elmúlt nyolc év alatt nagyon megszerettem

" Springó a Nagy Halál " becenevet kiérdemelt 30-06-osomat, mondhatnám, úgy is, hogy a szívemhez nőtt. Rengeteg nagyvad, szarvas, disznó, őz vadászias terítékre hozatalát köszönhettem neki, köztük remek trófeákat is. Így a csere gondolata csak papíron volt egyszerű. Valójában egy álmatlan éjszakát töltöttem el, hosszas töprengéssel, a rendelkezésre álló szakirodalmak tanulmányozásával. Valamint a Budapesti Kettner és Hajas Vadászbolt vezetőjének Siklósi Kálmán barátomnak a .375-ös kalibert dicsérő szavaira, és bátorítására is szükség volt a döntés meghozatalához. A vásárlást megelőző napon, mikor az új ZKK 602-es fegyvert barátom megmutatta nekem, egyszerűen lenyűgözött robusztus mivolta, kitűnő kiegyensúlyozottsága. Első látásra beleszerettem!

A ZKK 600-assal soha semmi bajom nem volt kitűnő, megbízható fegyvernek bizonyult a 8 éves "nyúzópróbán", nagyon megszoktam használatát. Az új nagyobb testvér, a ZKK 602-es csak méreteiben különbözött, a már belém rögződött kezelésében nem tért el. Még a tár kapacitása is azonos, öt óriás tárazható be, ami szokatlan, de számomra kedvező meglepetés volt, hiszen egyéb magnum fegyvereknél ez a szám 3, maximum 4 db! A kedvező ára is sokat nyomott a latba számomra, hiszen ez az új "szépség" legalább 3-3,5-ször olcsóbb volt, mint az egyéb, boltban kapható más márkájú magnum kaliberek. Döntő szerepe volt a választásban annak a ténynek is, hogy abban az időben Kálmán barátoméknál 170 Ft volt darabja a .375 H&H Magnum puskához való 19.44 g -os PMP lőszernek. Egy nap, gondolkodási időt kértem barátomtól, hogy még egyszer megfontolhassam, végiggondolhassam, mielőtt belevágnék a megvételébe. Belevágtam! Hiába szóltak az érvek amellett, hogy fölösleges a hazai használata a .375-ösnek, bőven elégséges a 30-06-os .Elhatároztam ,hogy kipróbálom ezt a kalibert is ,és ezzel fogok vadászni a jövőben, ha törik, ha szakad.

Húsz esztendeje vadászom, és ez idő alatt nem volt még olyan kaliberű fegyverem, melynek lövedéke minden esetben átütötte volna a vad testét. Titkon abban bíztam, talán az új puskám lesz az, amelyben bízhatok ilyen irányú kívánságom gyakorlati megvalósulása terén.

Első golyós fegyverem egy 7x 64-es ZKK 600-as volt. Azokban az időkben a megszerzése nem a manapság megszokott módon történhetett. Emlékszem, akkor még ,mint bérkilövő társaság tagja csak nagy nehezen, barátaim Kalocsa János és Hauser Miklós odaadó segítsége révén juthattam a hőn vágyott golyós fegyverre. Sok idő telt el azóta. A 7x 64.est egy 30-06-os követte, majd egy Voere Mauser, azután Steyr-Mannlicher luxus mindkettő 8 x 68-as kaliberben ,de mivel ezek sem hozták azt a teljesítményt, amit elvártam volna egy magnum lőszertől ismét vissza-tértem a jól bevált 30-06-os kaliberű, ZKK 600-as fegyverhez ,és ez az a fegyver, amivel az utolsó nyolc évben ,nagyon sikeresen vadásztam. Sok-sok lőszert végigpróbáltam a felsorolt kaliberekhez, részemre és baráti körömben több eredményes vadásznak. A 30-06-os hoz legjobban bevált lőszernek, a 11,7 g-os, Sellier & Bellot cég által gyártott Soft Point bizonyult .

Gyakorlati tapasztalataimat ezzel kapcsolatosan a Nimród 1995. novemberi számában bővebben leírtam. A fenti állításaimra magyarázatot ott találhatnak az érdeklődők. Ezt a kis történeti kitérőt csak azért tettem meg, hogy érzékeltessem azt a tényt, hogy nem csak a " Magnumláz" miatt, vásároltam meg a .375-öst. Valóban érdekelt a teljesítménye, hiszen mint azt már említettem túl voltam az első magnum tölténnyel kapcsolatos csalódásomon. Érdeklődéstől, kíváncsiságtól hajtva az új puskával, és lőszerrel egy számomra izgalmas kísérletsorozatba kezdtem bele vadászbarátaim jelentős közreműködésével, amely talán mások számára is szolgál némi tanulsággal. Ebben a kísérlet sorozatban 12 különféle kaliberű golyós fegyver vett részt, és mérte össze teljesítményét, erejét. A tesztek leírását, és az eredmények ismertetését a Nimród következő számában találhatják meg az olvasók, "A királynő kiütéssel győz" címmel.

A cikk megírása során felhasznált irodalom: Dr. Zoltán Attila Vadászfegyver és Lőismeret, Gun Digest 42nd Annual Edition, Kovács László Vadássz Velem! A Golyólövés Gyakorlata, Cartridges of the World 2nd Edition, Internationales Waffen-Magazin 5/96.

Zentai Béla



 

Nimród  Vadászújság 1997 Február

 

               A  . 375-ös

 

Második rész        A királynő kiütéssel győz !

 

Az alábbi sorokat azoknak az olvasóknak a figyelmébe ajánlom, akik kíváncsiak, arra hogy milyen erőt képvisel napi vadászataik során használatos golyós vadászfegyverük.

Vadászbarátaim segítsége nélkül ennek a fejezetnek a megírása, illetve a tesztek elvégzése lehetetlen lett volna, külön köszönet illeti meg őket segítségükért. A tesztek leírása értékelése után név szerint is ki kívánom emelni személyüket.

 

" Tuskós kísérletek "

1. Első kísérletünk arra irányult, hogy ellenőrizzük, milyen mélyre hatolnak a lövedékek egy kisebb kaliberű fegyver, egy közép kaliber, és egy erős magnum esetében. A kísérletekhez juharfatuskót használtunk, melynek hossza 36,5 cm ,  átmérője 22 cm súlya 19 kg volt. A lövéseket 35 m-ről adtuk le a tuskóra. A tesztelésben résztvevő töltények és a hozzájuk gyártott fegyverek kalibere a következő volt: 6,5 x 57  , 30-06 ,  .375 H&H Magnum. Elhatároztuk, hogy a lövések után a tuskót óvatosan széthasogatjuk, és lemérjük a behatolási mélységet, majd a lövedékeket óvatosan kiemelve patikamérlegen visszamérjük a maradvány testeket, kiszámítva a becsapódás, energia leadás során a magot ért veszteségeket %-os arányban.

 

kaliber

Lövedék g /

Lövedék típus

gyártó cég

Behatolási mélység  cm

Visszamért tömeg  g

veszteség

       g

veszteség      %-  ban

 6,5 x57

 8,5   /   SP

S&B

   14

   7,2

     1,3

    15,2

  30-06

11,7  /   SP

S&B

   17,2

 10,2

     1,5

    18,8

 . 375

19,4 /    SP

PMP

   17,2

 18,0

     1,5

      7,7

 

SP = Soft Point (lágy széteső)

S&B= Sellier & Bellot

PMP=Pretoria Metal Pressings (Dél-Afrikai gyártó cég)

 

Csalódást hozott számomra az első teszt- kísérlet, hiszen nem ment mélyebbre, a Magnumból kilőtt lövedék, mint a 30-06-os magunk között " Saller Béla " névre keresztelt S&B lövedéke. Igaz a 30-06-os sem ment sokkal mélyebbre, mint a nála jóval gyengébb 6,5x57-es lövedék. Viszont a visszamérésből, az tűnt ki, hogy  kevésbé esik szét a lövedéke a .375-ösnek ,mint a Cseh lőszeré. Ennek sem örültem igazán, mert gyakorlati tapasztalatom, hogy ha, egy lövedék elveszíti tömegének minimum 30 % át, akkor azt a vad kitűnően bejelzi, és gyors kimúlására számíthatunk. Ellenkező esetben a vad testén szinte átszalad a lövedék, nem jelzi be a találatot, hosszabb utat tesz meg, míg kimúlik, bizonytalanul állunk és esetleg úgy gondoljuk lövésünk nem is talált. Eszembe villant erről a dologról az a megtörtént eset, mikor is 1995 szeptemberében bőgés idején egy szép napsütéses délutánon szarvasbika vadászatra indultam. Éppen, hogy felültem a kiszemelt ülőkére, mikor gyors egymásutánban öt lövést hallottam. A lövések irányát betájolva tudtam, hogy Kovács Péter hivatásos vadászunk német vadászvendéggel a vadföldünkhöz, a cirokra ült fel lesre, mert ott igen intenzív szerelmi életet folytattak a szarvasok. Köztük a már ismert, és figyelt lőhető bikával. Habozás nélkül leszálltam, és elindultam segíteni, keresni a bikát, mert úgy gondoltam ez biztosan sebzés lesz. Tudtam, hol szokta hagyni Péter a terepjáróját, ott vártam, amíg megérkeznek a vendéggel. Szerencsére tévedtem a bika terítékre került, két lövést adott le a vendék, majd hármat hivatásos vadászunk, közben a bika 100-120 métert tett meg mire kimúlt. Rögtön megkérdeztem milyen kaliberű puskával lőtt a vendég. Csodálkozásomra egy .375 H&H Magnum kalibertű  fegyvert használt, és tökéletesen lapockán lőtte a bikát első lövésre, az jelezte is a lövést ,de nem dőlt el hanem vészesen futott tovább a rossz domborzatú és igen sűrű bozótos felé ekkor döntött úgy ,helyesen hivatásos vadászunk ,hogy  Ő is használja szolgálati 30-06-os fegyverét .A bikában  négy lövés volt ,és még így is kissé  becsúszott a sűrű szélbe. Jó, hogy elmentem segíteni, mert UAZ terepjárommal kellett kötéllel kihúzatni. Hosszas kínlódás után felkerült a test és a levágott trófea az UAZ vadszállító rácsára. Mindannyiunk nagy örömére. Az örömittas vendégtől kaptam egy lőszert a gyűjteményembe, egy  RWS Brenneke TUG 19,5 g -ost .Meglátva a gyönyörtű és hatalmas lőszer nem értettem miért nem döntötte fel a bikát nyomban. Ma már tudom, hogy miért nem, és ezt a következő kísérletek is alátámasztják majd. A TUG úgy vágta keresztül a bika testét, mint kés a vajat. Kétszeres kaliber nagyságú lyukakon távozott a vendég mindkét lövése. A lövedékek " észre sem vették a bikát"! Visszakanyarodva a kísérlethez jól kitűnik az is, hogy a fa szerkezetéből adódóan a veszteségek szinte azonosak az egyes lövedék típusoknál. A juharfa szinte benyelte a lövedékeket, kicsi volt a tömegvesztés.

 

2. Második kísérletünknél az előző méréseken túl Siklósi Kálmán barátom kiváló ötletére és javaslatára alapozva a tuskót egy gyalult akác deszkára helyeztük, és lövések után megmértük az elmozdítás mértékét, vagyis melyik lövedék tudja messzebbre eltolni, melyik ütése a nagyobb. A kísérletre egy 21 kg -os, 36 cm hosszú 24 cm átmérőjű hársfa tuskót készítettünk elő.

 

 

Kaliber

Lövedék súly  g

Lövedék típusa/gyártó

behatolási mélység cm

Lökés mértéke cm

Visszamért tömeg  g

Veszteség

     G

veszteség

   %-ban

6,5 x 57

   8,5

SP/  S&B

  18,5

  1,2

   6,1

   2,4

   28,2

 30-06

  11,7

SP/  S&B

  19,3

  3,6

   6,26

   5,44

   46,5

 30-06

  11,7

SP/  MFS

  18,2

  3,6

  10,00

   1,7

   14,5

 .375

  19,4

SP/  PMP

  26,00

 25,00

  12,26

   7,14

   36,8

 .375  

  19,5

TUG/RWS

  22,5

 25,00

  17,18

   2,32

   11,9

 

TUG= Torpedo Universalgeschoss

MFS= Mátravidéki Fémművek Sirok

 

A számok jól tükrözik, hogy a hársfa szerkezete eltér a juhartól, a lövedékek jelentősebb alakváltozást szenvednek, ami a hosszabb behatolási mélységnek is köszönhető.

Nekem úgy tűnt a hársfa közelít legjobban a vad testhez a veszteségi % -ok figyelembevétele alapján. A TUG szinte alig vesztett tömegéből hasonlóan a magyar MFS-hez. Itt kívánom megjegyezni, hogy MFS-ből az eleinte forgalomba került tompább végű lőszert használtuk, ami vadra is kitűnő eredményeket produkált.

 

Jól látható a döbbenetes, vonalakkal jelzett különbség a 6,5-es ,30-06-os,és .375 -ös között. A második kísérletnél  megnyugodtam. A .375 H&H  Magnum a 21 kg-os tuskót  majdnem hétszer messzebbre tolta el, mint a 30-06-os! Megmutatta félelmetes erejét a közép kaliberek királynője. Nem csoda hogy ezt használják veszélyes, támadó nagyvadak megállítására. Minden kétségem elszállt, kedvenc 30-06-osom tudománya eltörpült a .375-öshöz képest. Az olcsóbb PMP lőszerrel is elégedett voltam, hiszen a 3.5-ször drágább RWS TUG sem produkált jobb eredményt ebben a kísérletben, sőt mélyebbre hatolt ,és tömeg vesztesége közelített legjobban a Sellier & Bellot-té hoz ,amelynek ölőhatása rendkívül jó , az én eddigi gyakorlatomban nagyon  bevált.  A tesztelést kemény akácfa rönkre leadott lövésekkel folytattuk. Kísérleteink elvégzése során arra törekedtünk, hogy azok bárki által ismételhetőek, ellenőrizhetőek legyenek, és már a tuskós kísérletek elkezdésekor felmerült a gondolata egy precízebb mérési megoldásnak. Megvalósítására később sort is kerítettünk, de addig is nézzük meg a tuskókra leadott lövések eredményeit.

3. Harmadik kísérlet, 36cm hosszú, 20cm átmérőjű, 15 kg-os akác tuskó esetében:

 

Kaliber

Lövedék tömege   g

lövedék típus/gyár

Behatolási mélység cm

Lökés mértéke cm

Visszamért tömeg  g

Veszteség

    G

veszteség %-ban

30-06

   11,7

Nosler/ Norma

    16

     5

    10,65

   1,05

 8,97

30-06

   14,3

SPCoreLockt/Remington

    -

     5,8

       -

     -

  -

.375

   19,4

SP /  PMP

    -

    10,5

       -

     -

  -

 

A kísérletben a két lövés ugyanazon lyukba csapódott be, így a lövedékek egybeolvadása miatt, csak a Norma, Nosler típusú lövedék teljesítménye értékelhető ki teljes mértékben, illetve mindhárom esetben az elmozdítás mértéke.Az eddig mért legkevesebb veszteséget a Nosler szenvedte el, és mint az a foton is látszik gyönyörűen felgombásodott.

 

4. A negyedik kísérlet jól sikerült, minden lövés értékelhető lett. A cél tárgy 18,2 kg-os , 27 cm hosszú  22 cm átmérőjű akácfa tuskó volt.

 

Kaliber

Lövedék tömege  g

lövedék típusa/gyártó

Behatolási mélység cm

Lökés mértéke cm

Visszamért tömeg   g

Veszteség

       G

veszteség  %-ban

30-06

   11,7

SP / S&B

   13,4

     3,9

  7,2

   4,5

  38,46

30-06

   14,3

SP Core Lokt/

Remington

   11,3

     5,5

 11,7

   2,6

  18,18

.375 H&H

   19,4

SP /  PMP

   13,1

    11

 17,3

   2,1

  10,82

 


 

Mint a számokból kitűnik, bármennyire is meglepő, legmélyebbre a 11, 7 g-os Sellier & Bellot hatolt annak ellenére, hogy a többiekhez képest jelentős tömegveszteséget szenvedett.

 

5. Ugyan ezekkel a típusú lőszerekkel került sor az ötös számú kísérletre, melynek folytán egy 22 kg-os, 40 cm hosszú, 22 cm átmérőjű juharfára adtunk le lövéseket.

 

Kaliber

lövedék tömege  g

lövedék

típusa/gyártó

Behatolási mélység cm

Lökés

Mértéke cm

Visszamért

Tömeg  g

Veszteség

      G

veszteség %-ban

30-06

  11,7

SP /S&B

    14,4

    3,8

   10,7

    1

  8,5

30-06         

  14,3

SP Core Loct

Remington

    17,5

    5,3

   10,6

   10,6

 25,8

.375 H&H

  19,4

SP/ PMP  

    17,5

   11

   15,2

     4,2

 21,64

 

A behatolás mélysége , itt sem nagyobb a .375-ösnek,mint a 30-06-osé.Váratlan eredményt hozott  a 11,7 g-os S&B viselkedése, hiszen csak 8,5 %-át veszítette el ! A 30-06-os,  S&B lövedék egyébként nagyon egyenletes eredményeket produkált  behatolása a keményebb fákba 13,4-17,2 cm  között van, míg  az elmozdítás mértéke  3,6-3,9 cm .  Ez a .375-ös 19,4 g-os  PMP esetében  13,1-17,5 cm, tehát szinte azonos, míg az elmozdítás mértéke  10,5-11 cm , közel háromszor nagyobb  . .A 30-06-os kaliberben legnehezebb 14,3 g-os, Remingtonnál 11,3-17,5 cm, míg a lökés 5,3-5,8cm között változott , ami  közel kétszeres különbséget jelent. Érdekes módon a behatolási mélység, és a mozdítás mértéke a 30-06-os kaliberben legerősebb indulási energiával rendelkező ( E0= 4226 J )  Norma Nosler esetében sem nagyobb sőt elmarad a kisebb  (E0=3863 J )  energiával induló. De nagytömegű Remington Core-Lokt-tól , 16 cm-es, illetve 5 cm-es eredményével .Mindkét utóbbi viszont jóval messzebbre tolta el a tuskókat, mint a cseh S&B,vagy a magyar MFS.   A behatolási mélységet vizsgálva az szinte minden kipróbált lőszernél azonos eredményeket hozott!

A tények alapján el kellett fogadnom, hogy a magnum puskámból kilőtt lövedék sem hatol mélyebbre, mint a 30-06-osé. Örömmel töltött el viszont az a tudat, hogy 2-3x erősebb a lövedék becsapódáskori toló ereje. A következő összehasonlító kísérletekben (6, 7, 8) már, más kaliberű fegyvereket is kipróbáltunk, szintén akác, hárs és juhar tuskókra. A kísérletet nagy izgalommal vártam, mert kedvenc kaliberem a .300-as Weatherby Magnum is versenybe szállt ,egyik vadásztársam jóvoltából. Mivel  a 300 Weatherby  11,7 g-os,  Norma  SP Vulkán lövedékének  induló energiája  E0 5920 J   kezdő sebessége V0 1006 m/s , úgy gondoltam ,teljesítményben  felülmúlja  majd  a .375 H&H Magnumot. Hiszen ahhoz  akkor ráadásul  csak az olcsóbb, és gyengébb  PMP 19,4 g-os lövedéke állt rendelkezésemre ,amelynek paraméterei  E0 5323  J ,és V0 780  m/s. A rövid kis kesergő után lássuk az eredményeket:

 

6. Hatodik kísérletnél felhasznált akácfa tuskó súlya 19 kg volt. 22Hossza 38 cm, átmérője 23 cm.

 

Kaliber

lövedék tömege  g

lövedék tipus/gyártó

behatolási mélység cm

Lökés mértéke cm

Visszamért tömeg   g

Veszteség

     G

veszteség %-ban

.300 WBM

    11,7

       SP Vulkan/Norma

     15,8

     5

    7,6

    4,1

  35,o4

.375 H&H

    19,4

SP /  PMP      

     17

     9

    18,7

     0,7

    3,6

 

Hiába a nagyobb sebesség, hiába a nagyobb becsapódási energia a produkció elmaradt a .375-ös teljesítménye mögött.  Kezdtem megérteni, hogy a becsapódási energia, amit eddig szent számként kezeltem én is, és barátaim is, a gyakorlatban, ebben az esetben nem állja meg a helyét. Gondoljunk csak az előző kísérletre, ahol a 30-06-os esetén is eltérés mutatkozott a " gyengébb" lőszer javára!

 

7. A hetedik kísérletben még egy újabb kaliberrel bővült a teszt, melyet 21 kg-os juharfa tuskón hajtottunk végre ,melynek hossza 40 cm, átmérője 23 cm volt.

 

Kaliber

Lövedék tömege g

Lövedék típus/gyártó

behatolási mélység cm

Lökés mértéke cm

Visszamért tömeg    g

 Veszteség

     G

veszteség %-ban

.300 WBY  

   11,7

      SP

Vulkán/Nosler

    16,2

    2,8

   9,8

    1,9

  16,2

.243 Winch.

     6.5

TMS  / Remington

    14,3

    1,5

   6,35

    0,15

    2,3

.375 H&H

   19,4

SP /PMP

    17,2

    5

  16,3

    3,1

  16

 

A nagyobb sebesség, és a nagyobb becsapódási energia most sem hozta a papírformát, a .300-as Weatherby, mint azt a számok bizonyítják ismét alulmaradt.

 

8. A Nyolcadik kísérlet eredményében, a fentiek ismeretében, már biztos voltam. Főleg azért, mert hársfa teszt következett, és utalva a 2. kísérletre, valószínűleg  a mélyebb behatolás következményeként a becsapódáskori elmozdítás mértéke .375-nél, közel hétszer nagyobb volt, mint a 30-06-osé. A hársfa tuskó 15 kg tömegű, 35 cm hosszú, 22 cm átmérőjű volt.

 

Kaliber

Lövedék tömege  g

lövedék

típusa/gyártó

behatolási

mélység cm  

Lökés mértéke cm

Visszamért tömeg   g

Veszteség

      G

veszteség %-ban

.300 WBY

 11,7

  SP

Vulkán/Nosler

   27,7

 14,5

  7,7

     4

 34,2

.243 Winchester

   6,5

   TMS /

Remington

   15

   5

  4,7

     1,8

 27,7

.375 H&H

 19,4

SP / PMP

   26,5

 28,5

  15,8

     3,6

 18,6

 

A .375 H&H Magnum kétszer olyan messzire tolta el a 15 kg-os hársfa tuskót, és ebben a kísérletben közel hatszorosára ,mint a .243-as Wichester, míg a .300 Weatherby  Magnum háromszor bizonyult jobbnak ,mint a .243-as.

 

Utolsó három golyós fegyverrel végzett tesztkísérletünkben erős középkaliberekkel mértük össze a .375-ös erejét. A lövedékeket nem mértük vissza, csak a lökés, eltolás hosszát vizsgáltuk.

 

9. kísérlet. Cél tárgy egy 47 cm hosszú, 24 cm átmérőjű, és 18 kg súlyú hársfa tuskó volt.

 

 

Kaliber

lövedék tömeg  g

lövedék típus/gyártó

lökés hossza  cm

9,3 x 62

    19

Brenneke TUG /  RWS

        7,8

9,3 x 64

    19

Brenneke TUG /  RWS

      11

.375  H&H Mag.

    19,4

SP       /       PMP

      11

.375  H&H Mag.

    19,5

Brenneke TUG / RWS

      11

 

Érdekes, hogy nem lehetett különbséget megállapítani  a két .375-ös lövedék között, pedig papíron jelentős energia többlettel ,bír az RWS a PMP-vel szemben, valamint ismét nem győzött a papírforma az  E0 5857 J energiájú  9,3 x 64-es, nem lökött nagyobbat , mint az E0 5323 J energiájú .375-ös.Tehát a becsapódási energiával megint nem stimmelt valami a gyakorlat és az elméleti számok nem egyeznek meg !

 

1o. kísérletben 19 kg súlyú, 30 cm hosszú, 28 cm átmérőjű akácfa tuskóra  lőttünk.

 

Kaliber

lövedék tömeg     g

Lövedék típus / gyártó

lökés hossza  cm

 9,3 x  64

           19

Brenneke TUG / RWS      

       12,1

.375 H&H Magnum

           19,5

Brenneke TUG / RWS

       12,7

 

11. A kísérletben  tölgyfa tuskót használtunk, amely 44cm hosszú, és 25 cm átmérőjű, valamint 21 kg súlyú volt.

 

 

Kaliber

lövedék tömeg  g

Lövedék típus / Gyártó

lökés hossza  cm

 6,5 x 57

          8,5

   SP     /      S&B

          0

9,3  x 64

          19

Brenneke TUG /   RWS

          4

.375 H&H Magnum

          19,5

Brenneke TUG /   RWS

          4,5

 

A kísérletekben minimális különbséggel bizonyult csak jobbnak a .375-ös ,de érezhetően t&o

Nimród Vadászújság 1997 Április

 

                                            A . 375-ös

 

Harmadik rész :   Tovább fejlesztett összehasonlító kísérlet, különféle kaliberű

                             vadászfegyverek felhasználásával

 

A kísérletek elvégzése vadászbarátaim segítsége nélkül nem valósulhatott volna meg, külön köszönetemet ezúton is szeretném kifejezni feléjük. A cikkem végén személyüket név szerint is megemlítem.

 

 

 "Ládás  kísérletek"

 

A precízebb mérés gyakorlati  megvalósításának ötletadó gazdája ismét Siklósi Kálmán barátom volt. A tuskók helyett egy ládát javasolt ,amely mindig azonos súlyú .Javasolta továbbá azt, hogy az  elmozdulás a láda alatt kifeszített mérőszalaggal  legyen mérve.

A tesztkísérletekre való felkészülés több hetet vett igénybe .Egyrészt el kellett készíttetni a ládát ,kipróbálni ,másrészt meg kellett szervezni ,hogy a baráti kör egy adott napon összejöjjön, hogy ezáltal minél több más, és más kaliberű fegyvert lehessen összevetni. Két ládát készíttettem  el. Egy próba ládát , és egye szebb kivitelűt a nagy napra ,amikor élesbe több résztvevő kaliberrel végezzük  majd az összehasonlító tesztelést.

Az elmozdulás jó mérhetősége miatt, a tuskós kísérletek eredményeként tudtam,

hogy  olyan láda szükséges ,amelynek súlya 20 kg alatt van . A próbaláda mérete így 220x220x500 mm lett ,és csak az elején volt nyitott, amit egy letolható retesszel lehetett lezárni. Ez egy dekor lemez volt, ami egyben lőlap tartóként is szolgált. Az aljára keményfából teljes hosszában két vékony léc lett felerősítve ,amely közé pont befért a gyalult deszka. Ez a vezető léc nem engedte oldal irányban elmozdulni a ládát. Már csak az az anyag hiányzott belőle, ami ilyen hosszúságon lefékezi a lövedéket, úgy hogy az a ládában maradjon, és a láda összes tömege a fenti súlyhatárt ne haladja meg.

 

1. Első kísérletnél a próba ládába ,keményfa fűrészport döngöltem be, kőkeménységűre ütögetve azt. A láda súly 14 kg volt ,ideálisnak tűnt. A lőtávolság a tuskós kísérletnél is alkalmazott 25 m volt .Gondoltam először teljes köpenyes lövedékkel lövök rá ,ha ezt megfogja a láda ,akkor bátran használható majd a lágy széteső lövedékeknél. 18,5 g-os  Solid  PMP lőszert használtam E0 5352  J ,V0 800 m/s. Eredmény : Úgy szelte át a lövedék a ládát ,mint kés a vajat, felszántva a láda mögött a gyepet ,több méteren keresztül. A fűrészpor nem alkalmas a lövedékek lefékezésére !

 

2. A második kísérletnél a fűrészpor helyébe sárga légnedves homok került. Nem döngöltem meg a homokot, mert éreztem, hogy probléma lesz a súllyal. A láda így is , csak úgy nyelte be a homokot ,mint kacsa a nokedlit. Végül 42 kg-ot nyomott! Tudtam, hogy ez nem alkalmas a további kísérletekre, de kíváncsi voltam ,hogy ilyen nagy súlynál mérhető e elmozdulás ,másrészt megfogja e az 50 cm -es laza homok réteg a lövedéket .Először ebben az esetben is a zárt köpenyes lövedék volt az első ,és nem jött ki . Lemértem az elmozdítás mértékét 3,5 cm volt .Ezek után egy lágy széteső PMP-t is rálőttem, amely 4,2 cm-re tolta el a ládát. Lecsavaroztam a láda tetejét és óvatosan elkezdtem keresni a lövedékeket .Meglepetésemre a láda hátsó falát érintve találtam meg először a 19,4 g-os  lágy széteső típusút .Nem értettem hol lehet akkor a zárt köpenyes, hiszen annak elméletileg ki kellett volna törnie . Végül a láda legaljában találtam meg, szintén a hátsó falnál, és csak azért nem ment ki, mert valamilyen oknál fogva lefelé kanyarodott és így vesztett az energiájából .Tehát az 50 cm -es laza homokréteg nem elégséges a lövedékek biztonságos lestoppolására.

Közben Kálmán barátom is beszerzett  egy ládát ,melynek mérete valamivel kisebb volt,(14 x 20 x 48 cm) így kevesebb homok fért bele. Előkészítettük a ládát , a harmadik próba kísérlethez .Ennek a teteje is nyitott volt. Lereteszeltük az elejét egy dekor lemezzel ,melyre rátettük a lő lapot, és feltöltöttük homokkal  a ládát, erősen beledöngölve azt. Végül lezártuk a tetejét, és így a láda 25 kg-ot nyomott. Tudtuk, hogy ez is sok ,de kíváncsiak voltunk arra, hogy az erősen bedöngölt homok mennyire fékezi le a lövedékeket.

 

3. Harmadik próba kísérletünknél három kisebb kaliberű fegyvert használtunk . 6,5 x 55 -öst 8,5 g-os, SP Sellier & Bellot lőszerrel, 6,5 x 57 -est  szintén ugyan ilyen lőszerrel ,valamint  7 x 64-est,11,7 g-os  RWS TIG lőszerrel. Eredmény :  Elmozdítás mértéke   

6,5x55-nél 1 cm

6,5x57-nél 2 cm

7  x 64-nél 4 cm

A lövedékek  az erősen döngölt homokban  hasonlóan a keményfához  nem érték el a 20 cm-t.

 

A fenti próba kísérlet eredményeként  lehetőség nyílt a láda súlyának további csökkentésére, amit leválasztással oldottunk meg. A láda könnyebb csúszása érdekében  a láda aljára a vezetőlécek mellé rozsdamentes acélcsíkot erősítettünk fel, mint a szánkón a vasalat, és ezen mozgott a láda.

 

 

  A láda összsúlya végül 18 kg lett, és könnyedén csúszott a kísérleti padon. Elérkezett a megbeszélt nap . Megérkeztek a barátok ,hozták a fegyvereiket .Minden adott volt az "éles" kísérlet végrehajtásához.

 

4. A ládás kísérlet !  A teszthez 8 különféle kalibert sikerült összehozni ,technikai okok miatt a 8x57-es ,és a 7 mm-es Remington Magnum,és a .300-as Weatherby Magnum nem került be az összehasonlító kísérletbe .

 

 

 A kísérlet eredménye:

 

 

Kaliber

Lövedék tömege  g

Lövedék típusa/gyártó

   Kezdő sebesség  V0

      m/s    

Torkolati energia  E0

        J     

Az elmozdítás

    Mértéke

        cm

 Viszonyítás a  legjobbhoz

     %-ban

.222 Remington

   3,24

TMS/ S&B

    930

   1401

      0,5

    3,6

6,5 x 57

   8,5

TM /  S&B

    775

   2553

      3,0

   21,4

7    x 64

 11,5

TIG / RWS

    865

   4307

      5,5

   39,3

30-06

 11,7

Nosler/Norma

    850

   4226

      6,5

   46,4

8   x  68 S

 14,5           

KS /RWS

    870

   5484

      8,6

   61,4

9,3 x 62

 19

TUG /RWS

    740

   5199

    10,5

   75,0

9,3 x 64

 19

TUG/ RWS

    785

   5857

    12,8

   91,4

.375 H&H

  Magnum

 19,5

TUG/ RWS

    790       

   6085

    14,0

  100

 

Jól  mérhetővé vált a .375 H&H Magnum fölénye ,mondhatnák úgy is, hogy a középkaliberek királynője kiütéssel győzött ! A láda tökéletesen beváltotta a hozzá fűzött reményeinket, hiszen a legkisebb kaliber lövedéke is mérhető elmozdítást eredményezett. Úgy döntöttünk, hogy összevetjük a .375-ös két lövedékét is ,mivel a tuskós kísérleteknél ezt nem tudtuk lemérni ott egyforma hatásúnak bizonyultak. Tekintsünk csak vissza a tuskós kísérletek 9. tesztjére.

 

5. Összehasonlító kísérlet. 19,4 g-os PMP, és a 19,5 g-os RWS között erre a fenti teszt után került sor, az egyszerűség ,és a láda kímélete miatt, egy PMP lőszert is belelőttünk a negyedik kísérlet lezárása után a ládába. Eredmény : 11,8 cm-re tolta el a ládát ami az RWS 14,0 cm-rének csak  84,3 %-a, és  a 9,3 x 64-es-nél  valamivel kisebb  érték. Nagyjából meg is felel a két .375-ös lőszer gyárilag megadott és egymáshoz viszonyított, kezdő energiája közötti %-os aránynak ,amely 87 %.

 

 

6. A golyós fegyverekből leadott teszt lövések befejezése után Chochol Károly (Kohol) barátunk, akinek a nevére később még visszatérek, kérésére két lövést adtunk le a ládára  sörétes vont csövű fegyveréből, mint azt a tuskós kísérletek végén is megtettük. Az elmozdulás mértéke a két lövés átlagában 9 cm volt, ami a .375 -ös teljesítményének 64,3 % jobb, mint a 8x68-as teljesítménye ! A homokból kiszabadítva a lövedéket, megmértük a behatolását, amely 20 cm volt !

 

Egyébként a golyós fegyverekből kilőtt lövedékek teljesen összeroncsolódtak. Darabjaikat lehetett csak megtalálni a keményre döngölt homokban.

 

Közben igyekeztünk a szakirodalmat is tanulmányozni, hátha rábukkanunk valamilyen könyvre, újság cikkre, amely magyarázatot ad néhány kérdésre ,amely a kísérlet során felvetődött. Chochol Károly barátunk ,aki amellett, hogy vadász, sportlövő, mester fotós, és a fegyverekhez is kitűnően ért, a külföldi fegyvermagazinok rendszeres olvasója is. Ennek és jó emlékezetének  köszönhetően előkereste, és lefordította számunkra a Deutchses Waffen-Journal 11/94-es számának egyik cikkét. Ez a nagy teljesítményű forgópisztolyok( .454 Casull, .475 Linebaugh .stb ) Amerikában vadászati célokra történő felhasználásáról szól. Ennek kapcsán tesz említést a John Taylor által kifejlesztett úgynevezett KO -számról ,amely az ökölvívásban használatos Knock out  rövidítése. Ezzel a számmal sokkal jobban jellemezhető a golyós  fegyverek vadászatra való alkalmassága, mint például a torkolati energiával. A cikket olvasva rögtön eszünkbe jutott a Nimród 1995 Júniusi száma, melyben Rakovics Róbert foglalkozott a fenti témával és " Európában használt mértékegységre " alakította át a Taylor féle KO-értéket, amely ezek után a következőképpen néz ki :

Lövedéktömeg grammban x Lövedék sebesség m/s -ban x Lövedék átmérő mm-ben, osztva 3500-zal.Kiváncsi voltam, hogy a Taylor féle KO -érték és a kísérleteink között van e összefüggés, és az  milyen mértékű, hiszen bizonyítottuk a tesztek alatt ,hogy a torkolati energia nem volt arányban a lövedékek teljesítményével, nem igazán jellemezte azt. A fenti képlet segítségével kiszámítottam a "ládás" kísérletben résztvevő kaliberek KO- értékét .A .375-öst 100 %-nak véve kezdtem hozzá hasonlítani a többit, %-os arányban, majd a tesztelés során gyakorlatban mért %-os eltérésekkel hasonlítottam  össze.

 

Kaliber

Lövedék tömeg

  g    /   Gyártó

 KO-érték

KO-érték viszonyitva  %

Gyakorlati 4. teszt

Eredménye  %

Eltérés a két %-os

szám között

.222 Rem.

3,24 / S&B

     4,9

     11,6

      3,6

     8,0

6,5 x 57

 8,5  / S&B

    12,6

     30,0

    21,4

     8,6

7 x 64

11,5 / TIG

    20,6

     49,0

    39,3

     9,7

30-06

11,7 / Norma

    22,3

     53,0

    46,4

     6,6

8 x 68 S          

14,5 / RWS

    29,6

     70,5

    61,4

     9,1

9,3 x 62            

19   /  RWS

    37,3

     88,8

    75,0

   13,8

9,3 x 64

19  /   RWS

    39,6

     94,3

    91,4

     2,9

.375 H&H M.

19,5 / RWS

    42,0

    100

   100

     0,0

Átlagosan 8,4 volt az eltérés a két % -os  viszonyítás között ,tehát a Taylor féle KO-érték számok ,és a ládás kísérlet érték számai nagyon közel állnak egymáshoz. Végül is a tudomásunkon kívül, de  kísérleteink a gyakorlatban alátámasztották a Taylor értékek helyességét, és pontosságát. Ezek után  csak azt tudom tanácsolni, hogy minden fegyverboltban legyen kifüggesztve a Taylor féle KO-érték  táblázat, mert ha a vevő szeretné tudni ,milyen erőt képvisel a fegyver, amit majd vadászatra választ, ez az érték sokkal inkább tükrözi a valóságot, mint a torkolati, vagy becsapódási energia. A ládás kísérlet gyakorlati számainak felhasználásával kiszámoltam egy elméleti értékszámot, amit korrigáltam a tényleges mérések eredményéhez. Így viszonylag pontosan megadható az a szám cm-ben, amely jellemezte volna a ládás  kísérletben részt nem vevő, többi kalibert. A Taylor féle KO-érték ,a saját gyakorlati méréseink, és egy kis számtan alkalmazásával összeállítottam egy táblázatot, amely szerintem nagy segítséget nyújthat minden fegyver,és lőszer vásárlónak. Segítségével könnyen eldönthető melyik kaliber az erősebb, és egy kaliberen belül is összemérhető a lőszerek közötti különbség. Egyértelműen kiderül az is ,hogy melyik kaliber alkalmasabb a könnyű, és melyik az erős csülkösvad, vagy netán az egzotikus nagyvadak vadászatára. Pontosan láthatók a határesetek. A számok magukért beszélnek, nincs olyan ",hogy nekem azt mondták, ez ugyan olyan erős, mint az  X,vagy az Y kaliber .Pontosan úgy működik ez ,mint a Vidámparkban a "vasbakkecske ",amin az emberek összemérhetik az erejüket .Amelyik ember erősebb az tudja messzebbre taszajtani a sínen gördülő fém kecskebakot. A mi esetünkben ez nem a vasból készült bak, hanem a sínen csúszó homokosláda, és nem emberek lökdösik ,hanem a becsapódó lövedékek.

 

A következő táblázat utolsó oszlopában szereplő, és  * - gal jelölt számok  a ládás kísérlet tényleges, mért adatait jelzik ,míg a többiek ebben az oszlopban  számított elméleti értékek. 

 

   Kaliber

Lövedék 

tömege   g     

Lövedék típusa

/ Gyártó cég

Lövedék sebesség V0 m/s

Torkolati energia  E0    J

Taylor  féle   

   KO-érték

18 kg-os tömeg elmozdítása  cm

     .222

  Remington

 3,24

 3,6  

TMS/ S&B

Scheib./ RWS

 930

 975

 1401

 1711

   4,9

   5,7

      0,5  *

      0,7 ­­­­  

  .222 Rem.

   Magnum

 3,56    

TMS / Rem.

 988

 1757

  5,7

    0,7   

     .223

  Remington

  3,6

  3,6  

TMS / S & B

TMS / RWS

1006

 990

 1822

 1745

   5,9

   5,8

      0,8  

      0,76

   5.6 x 57

 4,8      

KS / RWS

1040

 2600

   8,1

    1,5

   6 x 62 R Fréres

 6,5

TM / Men

1015

 3348

  11,6

    2,7

    .243

 Winchester

 5,2

 6,5

TMS / Rem.

TM / Norma

1021

  945

 2710

 2902

     9,4

   10,8

      2,0

      2,4  

  6.5 x  55

 9

Vulk. / Norma

 870

 3406

   14,5

     3,8

  6.5 x  57

 7

 8,5

KS /  RWS

TM /  S&B

 945

 775

 3126

 2553

   12,7

   12,6

       3,1

       3,0  *

  6.5 x 68 S

 6

 8,2

TM / RWS

 KS / RWS

1150

  960

 3963

 3777

   13,2

   15,1

       3,2

       3,9

   7 x 57

11,2

H-Mant./ RWS

 770

 3316

   17,9

       4,8

   7 x 64

11,2

11

11,5

TM / S&B

SP  / MFS

TIG / RWS

 770

 780

 865

 3320

 3346

 4307

  17,9

   17,8

   20,6

       4,8

       4,75

       5,5  *

  7 mm Rem.

   Magnum

  9,4

11,5

TMS / RWS

TIG /  RWS

1005

  910

 4748

 4762

   19,5

   21,6

       5,3

       6,0

    .308  

   Winchester        

11,5

13

TMS / Rem.

Vulk. / Norma

  875

  750

 4402

 3656

  22,6

   21,9

       6,4

       6,1

  .30 – 30

  Winchester

  9,7

C-R-L / Rem.

 728

 2570

   15,8

      4,0

  .30 – 06

  9,7

11,7

11,7

14,3

KS / RWS

TM/  S& B

Nosler / Norma

C-L-R / Rem.

 910

 825

 850

 735

 4016

 3982

 4226

 3863

   19,8

   21,6

   22,3

   23,6

       5,4

       6,0

       6,5  *

       6,7

.300 Winch.

   Magnum

11,7

14,3

TUG / RWS

Silvertip/Win.

 940

 817

 5170

 4773

   24,6

   26,2

      7,0

      7,5

.300 Weatherby

    Magnum

10,69

14,26

TM /  Norma

TM / Norma

1052

 885

 5917

 5583

   25,1

   28,3

    7,2

      8,2

  8 x 57 JS

12,7

TM  / S&B

 790

 3963

  23,6

      6,7

  8 x 68  S

11,7

14,5

KS /  RWS

KS / RWS

 990

 870

 5735

 5484

   27,2

   29,6

    7,9

      8,6  *  

A fentiek alapján érthető ,hogy a szakirodalom miért nem javasolja a 6.5 mm-es kalibereket erős nagyvadak vadászatára , vagy, hogy a 7 mm-es kaliberek miért jelentik ezek vadászatában az alsó határt. Egyébként a kísérletek nyomán néhány kalibertől többet vártam volna el  ütőerő  vonatkozásában. Ezek a  6,5 x 68 S ,a 7x 64-es,mely csak a gyengébbek felső határát jelenti, vagy a 7mm-es Remington Magnum, amely a közepes kategóriába éppen hogy belefér. Ütőerőben elmarad a 30-06-os tól, így csak laposabb röppályájában lehet jobb annál. Vagy ott van  a 300-as Weatherby Magnum, ami elmaradt a 8 x 68 S mögött , annak ellenére, hogy sebessége és becsapódási energiája is nagyobb. Látható tehát, hogy mennyire nem pontos mérőszámok ezek az elméleti adatok. Itt van legszembetűnőbb , legeklatánsabb példaként még egy adat. A .338-as Lapua Magnum ,melynek sebessége és torkolati, becsapódási energiája is nagyobb mint a . 375 H&H Magnum-é ,vagy a .458-as Winchester Magnum-é, mégis nagyságrendekkel marad el  az utóbbiaktól tolóerő - ütőerő vonatkozásában. Meglepett viszont a 7 x 57-es ( .257 Rigby,  egy és ugyan az ! ) teljesítménye. Igaz, Kovács László könyvéből   tudom, hogy egy W. D. M. Bell nevű Afrika  vadász élete több mint ezer zsákmányul ejtett elefántjának jórészét ilyen kaliberrel ejtette el. Természetesen sem én, sem mások erre senkit sem buzdítanának, mert ez csak kuriózum ,nem erre való ez a töltény. Ugyan ebben a könyvben ugyanis az is szerepel, hogy mások még olykor bőgő bikára is kevesellették a teljesítményét, és ha belepillantunk a táblázatba ki is derül, hogy miért van ez így. A 8 x 57-es teljesítménye is megfogott hiszen KO -értéke megegyezik a 30-06-oséval,sőt annak egyes  lövedékeit felül is múlja. Leszűrhető eredmény, hogy a kaliber nagyság, és a lövedéktömeg döntő tényezők a lövedékek erejének szempontjából .Minél nagyobb ez a két szám természetesen tartva egy bizonyos sebesség határt annál erősebb fegyvert fogunk a kezünkben tartani. A kisebb kaliberű ,kis tömegű lövedékek ,hiába rendelkeznek nagy sebességgel erejüket tekintve messze elmaradnak a nagyoktól. Ez az erő fölény azonban nem biztos, hogy a vadászati érték szempontjából igen fontos ölőerőt is híven tükrözi. Annál ez egy kicsit bonyolultabb probléma. Sok tényező befolyásolhatja. .Gondoljunk csak a lövedékek eltérő belső szerkezetére, arra, hogy azt milyen vadfajra konstruálták ,milyen mélységi hatást várnak el tőle. Egy kaliberen belül is sokféle létezik. Minden modern fegyverrel el lehet ejteni , még a veszélyes vadakat is. Például a .22-es Long Rifle-ből kilőtt egyetlen lövedék is képes ,akár  egy oroszlánt is leteríteni ,mint arra a szakirodalom szolgál tény adatokkal, de mi történik, ha nem jó helyre megy a lövedék, és a cicus támadásba lendül . Megállítja e a " two-two "?! De ugyan ez vonatkozhat mondjuk egy 30-06-ossal meglőtt kafferbivalyra , alkalmas e a támadó bivaly lestoppolására ?Jól helyezett lövéssel a 6.5 x 57-es is terítékre hozza a bőgő bikát, de nem mindenki  mesterlövész . A kicsit hátra csúszott lövéssel , a fel nem gombásodott ,a vadtestet át nem ütő, vagy egy fűszálon szétfröccsenő  kiskaliberű lövedékekkel szokott probléma előfordulni. Kevesebb a vér, vagy egyáltalán nincsen, nem tudjuk merre keressük a meglőtt vadat.  .Vagy ha   búzába kell  lőni a disznóra , eljut e egyáltalán biztonsággal a kistömegű nagysebességű lövedék  a vad testéig ? Kísérleteink az erő jelenlétének kimutatására szolgáltak, egy erős középkaliber  a .375 H&H  Magnum felhasználásával, viszonyítva azt más kaliberekhez. Erőben a hozzá hasonlítottakat felülmúlta . Afrikában nyújtott remek vadászati teljesítményét irodalmi adatokból mindenki megismerheti, de hazai felhasználásáról nem olvastam tény adatokat. Ezt pótolandó, saját magyarországi vadászati tapasztalataimat a .375-ösről  a Nimród következő számában szeretném közzétenni. Nagy izgalommal vártam az első vadra leadott lövést ,és annak a vadtestre  gyakorolt hatását, hiszen a korábbi fegyvereimet messze felül múló erejű puskával kísérelhettem meg a vadászatot.        

 A kísérletben résztvevő személyek, és fegyvereik kalibere :

 

         Név

         Lakhely

Tesztre  hozott fegyver kalibere    

 Siklósi    Kálmán

        Budapest

6.5 x 57

 Chochol    Károly

        Budapest

6.5 x 55, 7 x 64, 9,3 x 64

12-es Sanglier   

Ifj. Balogh György

        Balatonfüred

.243 Winchester

Vicze József

        Budapest

.300 Weatherby Magnum

Pásztó József

        Mozsgó

.30-06

Jung Jenő

        Bogdása

     Körcsönyepuszta

.222 Rem., 8 x 68 S, 

 9,3 x 62 

Zentai Béla

  Budapest/Almáskeresztúr

.30-06 ,   375 H&H Magnum

 

A cikk megírása során  felhasznált irodalom :

 

                       Gun Digest 42th Annual Edition,Cartridges of the World 2th   Edition,  

                       Deutsches Waffen -Journal 11/94, Nimród 1995 júniusi száma,African

                       Rifles and Cartridges by John Taylor Harrisburg Pa.1948,Kovács László

                       Vadássz Velem ! A golyólövés Gyakorlata 1994.                                                                                                            

                       Dr Zoltán Attila Vadászfegyver és Lőismeret 1981.  

 
 

                                                                                               Zentai Béla

 








 .338 Winch.

   Magnum

14,58

TMS/ Rem.

 850

 5780

   30,5

    9,0

.338 Lapua

   Magnum

16,2

Lock Base/      Lapua

 900

 6561

   35,8

   10,1

  9.3 x 62

19

TUG /RWS

 740

 5199

  37,3

    10,5   *

  9.3 x 64

19

TUG /RWS

 785

 5857

   39,6 

   12,8   *

  9,3 x 74 R

19

TUG / RWS

 695

 4591

   35,1

    9,9

. 375 H & H

    Magnum

19,5

TUG / RWS

 790

 6085

  42,0

  14,0    *

.458 Winchester

    Magnum

33

TM/Remington

 622

 6384

  68,3

   22,7

.460 Weatherby

    Magnum

32,4 

TM/  Norma

 823

10973

  88,7

   29,6

.475  A & M

    Magnum

32,4

Fred N. Barnes

 908

13416

  100,9

  33,6

.600  Nitro

   Express 

58,5

FMJ / Kynoch

 594

10310

  151,9

  50,6

         

 

A céltárgyra gyakorolt ütőerőt figyelembe véve  azok a kaliberek, amelynek a KO-értéke , 5 -20 között van  gyenge, 21-30 között közepes, 31-40-ig erős,és 41 felett, az igen erős  kategóriába sorolhatók.

Nimród Vadászújság 1997 Május

A . 375-ös

Negyedik rész : Hazai vadászati tapasztalatok

A Nimród megelőző két számában bemutattam magát a .375 H & H Magmumot, illetve gyakorlati kísérletekben letesztelt imponáló erejét. Az alábbiakban pedig magyarországi felhasználhatóságát szeretném Önök elé tárni , saját vadászati tapasztalataim ismertetése révén.

Mint általában nagyon sok vadász én is úgy voltam ezzel a 9,5x 72 B lőszerrel, hogy ez már elefánt kategória ,mi keresnivalója van a nálunk is bevált 7x 64-es vagy a 30-06-os 8x 57-es között. Túl erős, brutális hatása van, nagy a hátrarúgása, drága a lőszer hozzá, említették róla a hazai szakirodalomban. Az első részben részletesen leírtam, hogy ennek ellenére miért döntöttem a .375-ös mellett, és hogy a döntésem jó volt e vagy sem azt önök is átélhetik velem, ha elolvassák cikksorozatomnak ezt a befejező részét. Javaslom azoknak az olvasóknak akiknek nem volt módjukban elolvasni az előző két részt, tegyék ezt meg valamilyen módon, mielőtt ezt a cikket végigolvasnák. Lesznek ugyanis utalások ,amik fontos információkat takarnak, és ezek ismerete nélkül esetleg nem lesznek érthetőek a cikk egyes részei. Kezdeném rögtön egy utalással az első cikkemben írt hátrarúgó erővel kapcsolatosan. Az első lövéseket a magnummal távcső nélkül adtam le. Természetesen azzal a bizonyos zabszemmel, jól vállba szorítva a fegyvert. Eldördült az első lövés és egyben maradtam ! Nem éreztem jelentősebb ütést, rosszabbra számítottam. Megnyugodtam , lazán könnyedén tudtam bánni a " kis ágyúmmal ".Fekete Jenő vajszlói fegyvermester jó szándékú hozzáállása révén gyorsan felkerült a céltávcső a fegyverre. Jöhetett a belövések című fejezet. Távcsővel, már egy kicsit más volt a helyzet .Többek között baráti körömben figyelmeztetőleg elmeséltek egy sztorit. Egy Afrika vadász hogyan hozta terítékre a kiszemelt nagymacskát, midőn mindketten holtan rogytak össze. Az oroszlán a lövedéktől a vadász meg a saját fegyverétől, pontosabban a céltávcső fejére mért ütésétől. Kicsit óvatosabban próbáltam én is hozzáállni a puska belövéséhez. Azt rögtön észre vettem, hogy a fegyvernek egészen kitűnő csöve van, mert szinte lyukba lyukat lehetett vele lőni. A belövés és a teszt kísérletek folyamán gyorsan elfogyott 50 db lőszer, fájt is a vállam rendesen. Észrevettem, hogy ha nem úgy tartom a fegyvert ahogyan kell, jókora ütést tud mérni a vállamra. Igyekeztem ezért minél több lövést leadni, hogy szokjam a puskát. Szerettem volna összebarátkozni vele. Mint már említettem igen jó csöve van ,így nem volt számomra meglepő, hogy a 200 m -re kihelyezett vízzel feltöltött 2 litereses műanyag flakont könnyedén szét lehetett lőni vele. Ekkor esett le a tantusz ,hogy ez az ágyú nem rosszabb röppályájában, mint a 30-06-os,így nyugodtan lehet vele hosszú lövéseket leadni. Titkon reméltem, hogy őzre is be fog válni, bár akkor még nem tudtam milyen hatása van a lövedéknek az őz testére. Csak a Nimródban megjelent egyik cikkben olvastam róla, hogy hatása őzre brutális. Eleinte egy kis félelem lett úrrá bennem és gyakorta megesett, hogy a ravasz meghúzása pillanatában ösztönösen behunytam a szememet. Ez bizony nem jó, mert nem láttam a céltávcsőben, hogy mi is történt a céltárggyal. Tudatosan próbáltam hibámat kiküszöbölni, mert ez vadászat közben igen kedvezőtlen. Nem látható, hogy bejelezte e a vad a találatot. Eddig kb 120 lövést adtam le a .375-össömmel , de szerencsére egyetlen egyszer sem érintette meg a homlokomat a céltávcső. Erről jut eszembe egy kis történet, mert ami velem nem történt meg az bizony megtörtént hivatásos vadászunkkal, aki szerette volna kipróbálni az " ágyút " egy lövés erejéig. Ez a lövés örök emléket hagyott szemöldökén, mivel azt kissé felrepesztette ,vérzett is rendesen, a forradás ma is látszik. Más barátaim is lőttek vele nekik semmi bajuk sem esett, sőt azt mondták, hogy nem éreztek különösebben nagy visszalökést. Ma már én is úgy használom, hogy észre sem veszem főleg vadra leadott lövésnél, hogy visszarúg. Az eltelt idő alatt jól összebarátkoztunk, teljesen úgy tudom használni a .375-öst,mint a volt 30-06-osomat.Könnyedén , lazán és biztosan. Szerencsére módom volt letesztelni az általam eddig használt két lőszer közötti ballisztikai, és átütő erőből fakadó különbséget is. Az egyik az "olcsó " délafrikai PMP ( 170 Ft/ db ) a másik a legdrágább ám ebben a kaliberben legerősebb RWS ( 630 Ft/ db ).Ez utóbbi közel 20 %-kal nagyobb energiával bír, mint azt a teszt kísérletek leírásánál az előző cikkemben olvashatták. A puskát a PMP lőszerhez lőttem be, úgy hogy az 150 m-re lő pontra. Ugyan ezzel a belövéssel az RWS 250 m-re lő pontra ! Óriási a különbség a két lőszer között. Kétszáz méteren már 30 cm-t esik a PMP az RWS-hez képest.

Lőszer/gyártó

50 m

100 m

150 m

200 m

250 m

19,4 g / PMP

+ 6 cm

+ 8 cm

0

- 30

19,5 g / RWS

+ 6 cm

+ 9 cm

+ 12 cm

+12

0

A fentiek ellenére a PMP-t választottam vadászatra, és ezt nem csak az anyagiak miatt tettem, hiszen igen jelentős mennyiségű drága RWS-t ellövöldöztem a tesztkísérletek alatt. A legtöbb nagyvadat 100 m -en belül lőttem eddigi vadász gyakorlatom során . Hosszabb lövéseket (200-250 m) csak az alföldön kellett tennem őzbak vadászataim alkalmával. A PMP lőszer ütő ereje kb. megfelel a 9,3 x 64 -esének, és már ez is a nagy erőt képvisel. Tényt viszont ,hogy az RWS TUG a PMP -nél nagyobb átütőerejű. A PMP magja lágyabb gyorsabban felgombásodik, és én ezt a vadászatban számos esetben többre értékelem, mint a kis veszteséggel a vad testen átszaladó TUG lövedéket, lásd előző cikkben leírt, német vendégvadász által lőtt bőgő bika sztoriját. Nem ennek a cikknek a célja ismertetni ugyan egy acéllemezes kísérletsorozatot amelyben több kaliber vett részt .Ez majd egy másik cikkben fogom részletesen leírni, de utalni szeretnék rá .Kiragadva egyes ide vonatkozó részeket, melyek a .375-ösre vonatkoznak. A kísérlet lényege az volt, hogy vizsgáltuk különböző lövedékek viselkedését az egymástól 1cm es távolságra sorba állított 3mm-es acéllemezeken.

Milyen alakváltozást szenvednek a lövedékek és hány lemezt tudnak átütni, hány mm-t tesz meg összesen a lövedék .Mértük továbbá az egyes lemezeken keletkezett lyukak ,kráterek átmérőjét. A TUG egy lemezzel többet tudott átütni és fel jelölni ,mint a PMP Soft Point széteső lágy lövedéke .A TUG viselkedése szinte azonos volt a PMP Solid zártköpeny lövedékével, sőt annál kissé mélyebb nyomot hagyott az utolsó 5. lemezen !

Hogy ez mekkora teljesítmény? Érdekességként elmondom, hogy ugyanezekből a 3 mm-es lemezekből összeállított próbaládára adtunk le lövéseket egy 9 mm-es parabellum pisztolyból. A különféle típusú lövedékek 5 m-ről egyetlen egy lemezt sem voltak képesek átütni. A PMP SP lövedéke már a második lemezen is jókora közel 20 mm-es lyukat vágott.

Ez az eredeti lövedékátmérő több mint 2 szerese. A harmadik lemezen érte el maximális felgombásodást 23 mm-es lyukat ütve azon. ) Az RWS TUG viszont, a második lemezen is szinte azonos lyukon szaladt át. A harmadik lemezen pedig alig vágott nagyobb lyukat, mint a PMP Solid lövedéke.

Ezért tartom hazai vadászatra megfelelőbbnek az olcsóbb 19,4 g-os délafrikai PMP lőszert, míg afrikai vastagbőrűekre, ahol az áthatolás fontos tényező jobban ajánlható a 19,5 g-os RWS TUG.

Természetesen itthon is kitűnő lehet jó ballisztikai tulajdonságai miatt a 150 m feletti lövésekre .Mivel nem esik szét egykönnyen a lövedék magja bozótos terepen vadászni, vagy búzában disznózni igen megfelelő. Azt viszont mindenkinek tudnia kell, aki TUG lövedéket használ, hogy szerkezete olyan erős, hogy a hazai vadak teste nem kényszeríti jelentős deformációra. Azon átszaladva a vad jóval hosszabb utat fog megtenni a kimúlásig, mint egy Soft Point, vagyis lágy széteső típusú lövedék használata esetén. Tapasztalataim szerint az RWS lövedékek jellemzője a gyors áthatolás jelentős energialeadás nélkül. A következő történet szolgáljon erre igazolásként és okulásként, hogy milyen fontos a megfelelő lövedék használata. Barátommal őzselejtezésre indultunk. Többször hibázott már, így egy kissé dohogtam magamban. Végül éppen a vadászat befejezése előtt, egy őzgidát szerencsésen be tudtunk cserkelni, úgy 20-25 m-re. A bozótos szélén állt és nem figyelt ránk. Barátom kivárta a kellő pillanatot, majd meghúzta a .30-06-os Steyr Mannlicher rövid, végigagyazott puskának elsütő billentyűjét. A lövést a gida nem jelezte. Mérgelődtem, hogyan lehetett ilyen távolságból elhibázni. Az őz, mintha mi sem történt volna, leírt egy kört, majd indult vissza a bozótosba. Annak szélét elérve, azonban váratlanul összeesett. Megnéztem a találat helyét. Korrekt lapockalövés volt! Kis lyukon be, kis lyukon ki, energialeadás nélkül távozott a lövedék. Nem ehhez voltam szokva, mert a Sellior & Bellot 11.7 g-os lövedéke hasonló lövéssel azonnal felborította volna a gidát. Meg is kérdezte nyomban, milyen lőszert használ? Természetesen RWS-t, volt a válasz. Nagyon csodálkozott, amikor azt mondtam neki első felindulásomban, hogy hajítsa el jó messzire, mert a cseh lőszer sokkal hatásosabb. Nekem ingyen sem kellene RWS, mert tapasztalatból tudom, számtalan hasonló eset kapcsán, hogy a vad nem jelzi be a találatot és sokkal hosszabb utat tesz meg a kimúlásig. Az RWS lőszerek kiválló ballisztikai tulajdonságokkal rendelkeznek, de tapasztalataim szerint az ölőhatásban a Sellior & Bellot Soft Point-ja jobb. Visszatérve a . 375-öshöz én kedvező tapasztalatokat szereztem a PMP Soft Point-tal. Szolgáljon ennek igazolására néhány konkrét példa. Egy nyári vadászat során, részemre szokatlanul hosszú távra 200 m-re lőttem elég magas búzatáblába egy süldőre .Délután napsütésben .A búzaszárak nem tudták eltéríteni a PMP nehéz lövedékét, az 50 kg körüli süldő tűzbe rogyott. Ez eddig 6 db disznót lőttem 40- 110 kg közöttieket mindegyik helyben maradt, és mindegyiket átütötte a lövedék. A mellüregben általában férfiököl nagyságú lyukat ejtve. A maradványtest jellemzően 2 - 2,5 szeresére felgombásodva 20-23 mm-es lyukon távozott. A puskámmal ejtett 7. disznót Tibor barátom lőtte. A 60 kg-os disznót középen találta el. Így az 120 m-ert ment el a rálövés helyétől. Jól követhető vérnyomot hagyva maga után tüdő darabkákkal tarkítva. A már megszokott 20 mm körüli kimeneti nyílással az oldalán. Itt ezzel kapcsolatosan jegyzek meg, egy évekkel ezelőtt történt esetet. Hasonló lövéssel 8x68 S kaliberű puskát ,és 14,5 g -os RWS KS lövedéket használva csak jóval később találtuk meg ezüstérmes kanomat, mivel vérnyom egyáltalán nem volt a helyszínen. Visszautalva első cikkemre, melyben írtam arról a tényről ,hogy a.375-ös lövedékének megvan az az egyedi karakterisztikájából adódó tulajdonsága, hogy erős szövetroncsolás nélkül is jelentős sebcsatornát vágjon, kipróbáltam őzbak vadászaton vajon igaz e ez az állítás.7x64-essel,30-06-ossal számtalan őzet lőttem Soft Point lövedékekkel ,melyek erős szövetroncsolást, és kimeneti nyílásnál tenyérnyi lyukat téptek a vad testen. Lőttem őzet 8x68 S -el is ami rögtön lesöpörte az őzet, és rossz találatnál szinte eltüntette, szétporlasztotta annak jelentős részét. Kíváncsian vártam, hát mi fog történni a .375 lövése nyomán. Napsütéses késő délutáni órában, megjelent az előzőleg barátom által kifigyelt 6-7 év körüli „gyilkos agancsalakulású” selejt bak. Hosszú, fehérvégű, tűhegyes agancsszárai, már messziről megvillantak, amint kilépett a sűrűből. Úgy 150 m-re lehetett. Kísérőm tudta, hogy közelíteni fog, ezért vártunk a lövéssel, közben keresőtávcsővel figyeltem a mozgási irányát. A terep adottságok nem voltak kedvezőek. 120-130 m-re jött be a bak. Éreztem, hogy néhány pillanat múlva el fog tűnni az egyik hajlat mögött. Felkészültem a lövésre. Vártam, amíg megáll, és keresztbe fordul. Elzúgott a lövedék. Soha nem tapasztalt dolog tárult a szemem elé. Láttam, amint a bak lábai kalimpálnak a levegőben, és repül több métert, majd élettelenül elterül. Nem hittem a szememnek. Szerencse, hogy nem egyedül ültem a lesen, így tanúval igazolhatom, hogy ez valóban megtörtént. Nem kellet „Red Bull, ami szárnyakat ad”. Megtette ezt helyette egy 19.4 g-os PMP lövedék. Ezek után, úgy gondoltam, hogy nem sok minden maradhatott a szerencsétlen őzből, a lövésem nyomán. Nem így történt. A lapockán eltalált bak semmivel sem volt jobban roncsolt, mint a 30-06-nál megszokott. Sőt a kimeneti nyílás sokkal kisebb és kör alakú volt. A következő baknál a terepadottságok miatt nem láttam a találat hatását, de a lapocka túloldalán ugyanazt a jókora, szabályos, 40mm körüli kimeneti lyukat tapasztaltam. Viszont senki se gondolja azt, hogy a .375-össel a „Red Bull hatás” minden esetben bekövetkezik. Lőttem ugyanis sutát, melynek szívét is érte a lövedék, és képes volt még 70-80 métert is megtenni. Egy másik esetben pedig a hátrébb csúszott lövéssel, amely a májat is érte, le tudott írni a bak egy 50-60 m-es kört. Tehát látványos lövés, csak korrekt hátlap találatnál következhet be. Egyéb esetben ez az „ágyú” sem borítja fel sem az őzet, sem a disznót. Ezek után kíváncsian vártam az első találkozást a legnagyobb magyarországi vaddal, a szarvassal.

Az első randevú a .375-ösöm, és a szarvasok között egy selejtezésre megérett tehénnel történt. A .30-06-ossal általában biztonsággal nyaktőre szoktam lőni. Mivel azonban szerettem volna látni a PMP hatását a nagyobb tömegű hús, és lapockacsontokon, így vállap középre céloztam. A lövés után a tehén kb. 20 métert tett meg nagyokat szökellve, majd megállt és élettelenül elterült. A lövedék ütése nem tudta felborítani, pedig nem tartozott a rekord testtömegű szarvastehenek közé. A lövedék viszont átütötte a testét, így erős vérnyomot hagyott a megtett 20 méteren. Zsigereléskor áttanulmányoztam a lövedék belső szervekre gyakorolt hatását. Ebben az esetben is erős férfiököl nagyságú sebcsatornát találtam. A tüdőbe benyomott és összetört bordacsontokkal, melyek között 5 cm-es darab is volt. A kimeneti nyílást tolómérővel lemértem, 22 mm-t mutatott. A második, majd később harmadik találkozás a szarvasokkal, szintén egy-egy tehénnel történt. Az első mintegy 100 m-ről, a második közel 130 m-ről. A lövés az elsőnél, kissé hátra csúszott, még a lapockán belül, de a tüdő felé. A szarvas jóformán csak egyet ugrott, 5 m-re a rálövés helyétől kimúlt. A lövedék szintén átütötte a testet, és kb. ugyanolyan lövedékhatást tapasztaltam, mint az első szarvasnál. A harmadik maga blatt lövéssel tűzberogyott. A lövedék átütötte a testet, és a már megszokott kimeneteli nyílást produkálta. A negyedik alkalommal, egy szarvasborjúval hozott össze a sors. 80 m-ről, kitűnő fényviszonyok közepette lőttem lapockán. A lövés azonnal felborította. A lövedék természetesen már a megszokott módon viselkedett, átütve a testet a fentiekben leírt kimeneti nyílást vágott. Nagyon vártam már azt a pillanatot, hogy nagy testű szarvasbikára emelhessem már fegyveremet. Előző cikkemben az első részében megírtam, hogy még a 8x68-as puskámmal is gyakorta előfordult, hogy a lövedék a bikát nem ütötte át, mint a 30-06-os. De jó néhány tehén kilövésénél is ugyanezt tapasztaltam. A sors úgy hozta, hogy igazán nagytestű bőgő bikával 180-210 kg-os, nem hozott össze a vadászszerencse. Egy fiatal 4,5-5 kg-os agancsú 10-es bika került elém egyik délután, már a bőgési időszak végén. Egy tehénnel volt, azt hajtotta bőgve, intenzíven, mit sem törődve az élet folyásával. Kisinasként egy borjú és távolabbról egy spíszer kísérte őket. Túl fiatalnak ítéltem a bikát, szerintem néhány év múlva, nagyon szép trófeával fogja megörvendeztetni elejtőjét. Közben, amíg figyeltem és élveztem a látványt, észrevétlenül szürkülni kezdett, és disznók visongása hasított bele a lemenő nap egyre halkuló csendjébe. A szarvasok lassan elmentek a disznók, pedig nem jöttek elő, elmakkoztak az erdő rejtekében. Bőgő bika elejtésével kapcsolatos élményemet, sajnos így nem tudom ismertetni Önökkel. Valahol meg kell húzni a határt és a cikket, be kell fejezni. Úgy vélem, hogy az eddig terítékre jutó disznók, őzek, szarvasok már adtak egy bepillantást a .375-ös hazai gyakorlati használhatóságáról, amely alapján nyugodtan kijelenthetem, hogy részemre a .375-ös nagyon jól bevált. Természetesen, ha sikerül több évet végigvadásznom vele, mint egyéb megelőző fegyvereimmel, többet tudok majd írni teljesítményéről, használhatóságáról.

Tulajdonképpen, igazán a .375-östől azt szerettem volna elvárni, hogy minden körülmény között adjon kimeneteli nyílást. Üsse át a vadtestet. Tapasztalataim rendkívül kedvezőek, eddig nem volt a vadesetben bent rekedt lövedék, és a felgombásodás minden esetben megtörtént. A .375-ös használata az eltelt idő alatt „mindennapossá” vált, megszoktam a súlyát, az erősebb hátrarúgását, összebarátkoztunk. Ismerőseim közül sokan attól tartottak, hogy nem leszek vele olyan eredményes, mint a 30-06-ossalvoltam, sokat fogok vele hibázni. Szerencsére nem lett igazuk. Ezt a kaliberű fegyvert ugyanúgy lehet használni, mint egy 30-06-ost, vagy egy 8x57-est. A lövedékek röppályája egyezik a 30-06-ossal, sőt egyes lövedékei, még laposabb rasanz-ot produkálnak! Erőben, mint az a kísérletekből a cikk második, harmadik részében megismerhették, lövedékei 3-szor nagyobb ütőerőt képviselnek, mint a 30-06-os. A lőszer sem drágább hozzá, mint más kaliberek jobb minőségű muníciói. Nem roncsolja szét az őzet jobban, mint más kaliberek lövedékei, sőt szövetroncsolása kisebb azoknál. Hátrarúgását abszolúte meg lehet szokni, olyannyira, hogy vadra történő lövéskor az észre sem vehető. Összességében az eddigi elejtési tapasztalataimat figyelembe véve csak jót mondhatok róla, bátran használható minden hazai nagyvadra. Nem véletlenül kapta a „Középkaliberek Királynője” nevet. 6000 Joule körüli torkolati energiája, 19,5 g-os lövedéke tekintélyparancsoló. A világon mindenütt és minden vadra használható. Természetesen vannak nála sokkal erősebb fegyverek. A legnagyobbakhoz hasonlítva valóban csak közepes kaliber. Messze elmarad a legnagyobb kaliberű vadászfegyvertől, a .700-as Nitro Expressztől (17,8 x 89 R), amely 65 g-os lövedéket repít a cél felé, vagy a világ legerősebb vadászatra kifejlesztett fegyverétől a .475-ös Atkinson & Marquart Magnumtól, melynek csőtorkolati energiája 13.416 Joule. Ezek jelentik a vadászfegyverek felső határát. Ezekkel viszont lőni, a nagy hátralökő energia miatt, már komoly fizikai fájdalommal jár. A .475-ös A&M Magnumról például azt írja a szakirodalom, hogy lőni vele egymás utánban egyenlő azzal, mintha kiállnánk több menetre a profi nehézsúlyú box világbajnokkal. A .378 Weatherby Magnum (9,5 x 74 B) is már ebben a nehezen elviselhető kategóriába esik, míg egy .375-ös hátralökését akár egy hölgy is elviselheti, mint arra irodalmi adatok szolgálnak, feljegyezve ilyen kaliberű fegyverrel vadászó Diannákat. Véleményem szerint a . 375-ös Magyarországon disznóra, szarvasra ideális kaliber, őzre, muflonra is bátran használható. Nem kell nagy jóstehetség hozzá, állíthatom, gyorsan emelkedni fog hazai népszerűsége, az ínyencek egyik újra felfedezett igazi csemegéje lesz.

Királynői méltósága előtt fejemet meghajtva, nyugodt lelkiismerettel ajánlhatom minden magyar vadász figyelmébe. Nagyvadra, aki valaha is ilyen fegyvert emelhet, nem fog csalódni benne.

                                                                           Zentai Béla

Fényképek: Chochol Károly, Zentai Béla

Termékek