Kaliber Magazin 2000 március 23. szám

Sokk – hullámok előidézésére képes lövedékek

 300 méteres lőtávolságon

Elöljáróban ejtsünk néhány szót arról, hogy a golyó becsapódáskor milyen hatást fejt ki az élő szervezetekre, miként foglal állást ez ügyben a szakirodalom.

A lövedékek egyik legfontosabb jellemzője a becsapódási sebességük. Amennyiben ez meghaladja a 600 m/s-ot, a lövedék robbanóhatást fejt ki. A szétroncsolt csontok és testszövetek másodlagos lövedékekként maguk is további sérüléseket okoznak. Ha ez a sebesség  viszont meghaladja a 800 m/s-ot a fokozott robbanó hatás mellett, a folyadékkal telt véredényekre erős hidraulikus erő is hat. A sebcsatornán kívül attól távolabb is megpattannak az erek, sérülnek az idegpályák. A testüregekben és szövetekben lévő folyadékok a hidraulikus hatás következményeként fellépő sokk-hullámok nyomán mozgásba jönnek  és minden irányban kiterjedve erős szövetroncsolást okoznak. Ezt a hatást biológiai indirekt hatásnak is nevezik. Fellépése során erősebb hatású, mint a  lassabb sebességű lövedékek által kiváltott mechanikus hatás  Ebből következően várható, hogy az ilyen becsapódási sebességre képes lövedékek nagyobb letális erővel rendelkeznek. A vadat gyorsabban, szinte azonnal megölik.

A nagy sebességre felgyorsított  lövedékeknek kis tömegük  ellenére nagy a kinetikus

energiájuk. Tehát kisebb tömegű lövedékkel is nagy becsapódási energiát lehet elérni. Így fordulhat elő, hogy 100 méteren belül egy .22-250-es 3,24 g-os lövedékkel tüdő tájékon meglőtt szarvas kisebb távolságra képes elfutni , és hamarabb múlik ki, mint például hasonló lövés esetén egy .308-as   11,7 g-os lövedék használata  mellett. Ez a példa gyakorlatból vett eset, és visszavezethető a már említett sokk-hullám hatásra. Ennek ellenére, mint azt az alábbiakban látni fogjuk, nem ajánlatos nagy sebességű, ám kis tömegű lövedékkel, minden helyzetben a nagyobb testű vadra vadászni. Noha a sebességük folytán tüdő szívtájékra leadott lövés igen hatásos velük, annál kedvezőtlenebb az áthatoló képességük erős izomzat, vagy csonttalálat esetén.

Ebben az esetben ugyan is a kis tömegű rendkívül nagy sebességre felgyorsított lövedék túl gyorsan expandálhat , szétfröccsenve sebezhet.

Amerikában végzett kísérletek bizonyították ezt a tényt. A világon az egyik leggyorsabb, forgalomban lévő vadászlőszer tesztelése során. Ez a . 220 Swift töltény volt, melyet 1935-ben mutatott be először a  Winchester cég. Noha a . 220 Swift    3,24 g-os lövedékkel képes 1341 m/s kezdősebesség elérésére (ami  2913 Joule  kilépő energiát jelent ) a gyakorlat azt erősítette meg, hogy igazán csak kis testű állatoknál hatásos. Így az USA-ban néhány államban nem is engedélyezték a nagyobb testű vadakra történő vadászatok esetén. Igaz nagyobb lövedéktömeggel szerelve, csökkenetett sebesség mellett a kísérletek azt is igazolták, hogy eredményesen használható akár kisebb testű antilopra és amerikai szarvas-nagyságú állatokra is. A lövedék tömegének mindig arányban kell állni a vad testtömegével, és figyelembe kell venni még számos más tényezőz is. Például a lövedékek szerkezetét, keresztmetszeti terhelését, formáját, egyéb ballisztikai jellemzőiket .

Tehát a különféle állatfajok méreteinek megfelelően megválasztott nagyhatású lőszer  , kellő mértékű lövedék tömeg  mellett  adhat  csak biztos sikert , sok  vadászélményt használójának. A magam részéről azokat  a vadász töltényeket  részesítem előnybe , és tartom csúcs teljesítményűnek, amelyek nagy lőtávolságon akár 300 m-en is képesek a lövedékeiket 800 m/s feletti sebességgel mozgatni. Erre a teljesítményre a világon tán 20 féle vadászlőszer alkalmas .Még kevesebb azoknak a száma, amelyeknél a fenti távon, e sebesség mellé a csülkös nagyvadak biztonságos elejtéséhez szükséges 2500 Joule feletti becsapódási energia is társul .A teljesség igénye nélkül közülük ismertetek a későbbiekben  néhányat.

Egyébként létezik  a világon sok nagy kezdő sebességgel rendelkező lőszer. Ezek általában kis tömegű lövedékeik miatt sebességüket erejüket, gyorsan elvesztik. Csak rövidebb távon hatásosak. Ebbe a kategóriába tartozik a világon általam ismert leggyorsabb vadászlőszer az Amerikában kifejlesztett sub -caliber a .14-222-es.Üreges hegyű 11,4 grs (0,74 g)-os  lövedékét 4465 fps (1361 m/s) sebességgel indítja. Szintén a .222 hüvelyének felhasználásával alakították ki a 17-222- est. Ez a 20 grs (1,29 g ) lövedékét 4348 fps (1325 m/s ) sebességgel röppenti ki a csőből. Vagy megemlítem a korábban példaként már felhozott .25-250-es Remingtont, amely a 40 grs  ( 2,59 g ) lövedéket 4135 fps ( 1260 m/s ) sebességgel képes indítani, de 300 m -en már csak 412 m/s a sebessége . 50 grs ( 3,24 g ) lövedékkel szerelve a sebessége pedig 3700 fps ( 1128 m/s ) Ahhoz, hogy a .22-250-es 50 grs-es az az 3,24 g-os lövedéke megőrizze energiáját és 800 m/s feletti sebességet produkáljon 300 m-en minimum  1260 m/s-os sebességgel kellene elhagynia a csőtorkolatot. Erre viszont ez a lőszer nem képes. Látni fogjuk majd a csúcs töltények ismertetésénél ahhoz ,hogy 300 m-en a 800 m /s -os sebességgel mozgó lövedék kellő mértékű kinetikus energiát is adjon , a lövedék tömegének el kell érnie közel  8 g-ot. Minél nagyobb a lövedék tömege adott keresztmetszetnél annál kevésbé fékezi a levegő. Kevésbé reagál a szél eltérítő hatására és több anyaga van a lövedéknek becsapódáskor a deformálódáshoz. Azonos kalibernél például a nagy sebességre gyorsított könnyű lövedékekhez képest a nagyobb tömegű lövedékek sebességbeli lemaradásukat  fokozatosan behozzák. Jól látható ez majd az alábbi táblázatban, melyben a .300 Weatherby Magnum 7,12 g-os könnyű lövedékének sebességét vethetjük össze nehezebb lövedékeivel különböző távolságokon.

Már 200 m körül behozzák a lemaradást a nehezebb lövedékek. 250 m -en pedig már magasabb a sebességük. Szembeötlő, hogy a gömbölyű hegyű  RN lövedék sebessége mennyivel alatta marad a hegyesedő SP lövedék sebességének. Valamint a csónak farú BT lövedékek mennyivel jobban megőrzik sebességüket. 

A lövedékek alakja tehát nagyban befolyásolja a sebességük mértékét. Nézzünk meg egy átlagosan ismert, népszerű kalibert a  .30-06-ost is. Különféle alakú lövedékei milyen sebességre képesek 300 m-es lőtávolságban. Először Norma lőszereket használjunk. Feltételezzünk azonos körülményeket. Az első legyen a Norma Alaska Soft Point 11,7 g-os lövedékkel szerelve .A második legyen a  Norma Vulkan 11,7 g-os maggal. Végül  a Norma Plasztik Spitz  11,7 g-os  lövedéke , melyben nem ólom hanem műanyag  golyócska van a lövedék csúcsába ágyazva. Ezek után egy másik, amerikai gyártó által készített lövedékeket vizsgáljunk. Hornedy lövedékekkel is  megnézzük, hogy milyen eredményt kapunk.

 Látható, hogy ebben az esetben is milyen fontos a lövedékek alakja. A hegyes formájú  csónak farú BT  lövedékek ennél a kalibernél is jobban megőrzik sebességüket. Több mint 148 m/s különbség van a rosszabb ballisztikai adottságú Hornady RN és a speciális A -Max lövedékek sebessége között .Ez jelentős 1302 Joule energia különbséget is eredményez.

Vadászat szempontjából rövidebb távokon elég pontosak, és hatásosak a gömbölyű kerekített hegyű RN, vagy az  SP  lövedékek, is mely utóbbiak nyújtott kúpos hegyűek. Hosszabb távú lövéseknél viszont a ballisztikailag  kedvezőbb lövedékek használata indokolt.

A sebesség növelése egy bizonyos határ felett már komoly akadályokba ütközik. Az ultra sebességű lövedékek erősen károsíthatják a csövet. Eleve hosszabb csőre és nehezebb fegyverre van szükség. Speciális,  lövedék konstrukciók szükségesek. Ezért nincsen forgalomban a már említett .220 Swift-nél gyorsabb vadászlőszer .Hadi kivitelekben tudomásom szerint létezik akár 2000 m/s sebességre felgyorsított különleges anyagból készült lövedék is, amelynek erős páncélzat sem képes ellenállni.

Úgy gondolom, hogy a fenti információk után mindenki  kíváncsi arra,  hogy végül is melyek azok a vadász lőszerek amik a  hidro- sokk hatás kiváltására még 300 m-en is képesek. Láthattuk, hogy egy .30-06-os hiszen messze elmarad ettől  a határtól .Tételezzünk fel ez esetben is azonos körülményeket. Vegyük az egyszerűség kedvéért 200 m -re a belövési pontot. Ennek megfelelően vizsgáljuk a lövedékek esését 300 m-en.. A csúcsteljesítményű lőszerek  ekképpen " csokorba" gyűjtve  a következők: 

Látható, hogy a nagy sebességű  lövedékek között is a  nagyobb tömegű Cody és Talbot lövedékeknél jelentkező  becsapódáskori  lövedék hatás az EEE₂ jóval magasabb értékszámot mutat . A letális faktor az ölő erő is  nagyon magas értéket  ér el.. A  .300 Weatherby teljesítménye, mint látható pedig nem  akármilyen ,mégis a Cody lövedékhatása kétszer, míg letális index-e közel háromszor nagyobb  annál.

Természetesen az extra sebességnek a Cody Express-nél és a Talbot-nál is ára van. Hátrányaként jelentkezik az egyéb vadászfegyverekhez képest nehezebb fegyver , a nagy hátralökés,  a megszokottnál hosszabb,  és rendkívül alacsony élettartamú cső.

A top listán említett kaliberek közül  sok az amerikai fejlesztésű csúcs lőszer. Igaz a leglaposabb  röppályája a német   7 x 66 mm- es Super Express Vom  Hofe lövedékének van. A Magyarországon is elterjedt  nagyobb sebességre képes lőszerek közül a.243 Winchester, a 6,5 x 57 ,a 6,5 x 68, a 7 mm -es Remington Magnum , a .300 Winchester Magnum és a 8 x 68 S  nem érik el a táblázatban  említettek teljesítményét. Jó részüknek a sebessége még 200 m-en sem éri el a 800 m/s-os sebességet. A .270 Weatherby Magnum és a 7 mm Weatherby Magnum határesetet képeznek e téren , mivel töltényei  bizonyos lövedéktípusokkal szerelve 300 m-en nem érik  el  a 800 m/s-ot .Jobb ballisztikai tulajdonságú lövedékekkel viszont  ezek is  bekerülhetnének a táblázatba.

Magyarországon csak kevés vadász vállalkozik nagy távolságú lövésre. Kevesen  vannak azok is akik rendszeresen lőnek célba, és fejlesztik lő tudományukat. Sokan nem is ellenőrzik fegyverük belövését. Így előfordul, hogy nem értik ,miért  is hibázták el a jól megcélzott vadat .Csak később jönnek rá, hogy jó lett volna az ellenőrző lövést  a vadászat előtt megtenni. Ismeretségi körömben páran kiválóan lőnek  7 mm-es Remington Magnummal 300 -400 m -re is célba, de csak egy vadászról tudom, hogy akár céltávcső nélkül is képes 200 m-re is viszonylag pontosan lőni. Ezzel a rendkívüli adottsággal csak keveseknek bírnak . Mi többiek viszont  rendszeres gyakorlással esetleg egy távolságmérő használatával  jól fejleszthetjük a hosszú távra történő lövés leadási  készségünket. 200 m-re különösebb fölé tartás nélkül a .222 Remington -tól az átlagos kalibereken át a .375 H & H Magnumig bátran lehet lőni gyakorlásként célba , vadra pedig a lehetőségekhez képest. Minden vadász meg próbálhatja a hosszú lövést , aki egyébként jó szórásképpel  lövi  a 100 méteres távot. Kettőszáz méter feletti lövésekhez viszont jó ha az említett magnum kaliberek valamelyikével rendelkezünk, mert a lövedékek esése  átlagos kalibereknél  200 m felett jelentősen megnő. Ezért egyszerű vadász céltávcsővel nehéz megbecsülni a szükséges fölé tartás mértékét. Az említett magnumoknál ez az esés 300 m-ig nem túl nagy, így jelentősebb fölé tartás nélkül kitolódik a lőtávolság mértéke. Ez vonatkozik a táblázatban nem említett igen lapos röppályájú ám 300 m-en a 800 m/s-os sebességet el nem érő egyéb töltények lövedékeire is. Hagyományos kaliberekkel szintén lehet hosszú távot lőni. Akár  600 m-re vagy még messzebb is célzott pontos lövést leadni. Ez esetben a lövedékek röppálya görbéjének emelkedése jóval magasabb lesz. Nem marad 4 cm-en belül. Ezért speciális sniper (mesterlövész ) távcső szükséges és távolságmérő műszer.  Számos nagyvadas  területen viszont a nagytávolságú lövés nem nagyon indokolt. Sokan nem is tartják vadásziasnak. Inkább az alföldön, vagy sík területeken jöhet számításba. Ott is csak  biztos kezű, megfontolt vadászok számára ajánlatos. A területet is jól  ismerniük kell hiszen a lövedék gurulatot kapva, még kilométerekkel arrébb is nagyon veszélyes lehet. Például a táblázatban szereplő csúcs teljesítményű .300 Weatherby Magnum 11,7 g  Hornady  A-Max  lövedéke 1000 m -en még 514 m/s os sebességre képes ami 1543 Joule energiát jelent. Kettőezer méteren pedig még mindig 286 m/s  sebességre és 477 Joule energiára számíthatunk. Hogy ez mit is jelent  nézzük meg  az  Elmer Keith Knockdown ( kiütési ) faktor alapján ( sebesség x lövedék tömeg /  7000  ). Egy  a .222-es Remington 3,24 g -os lövedéke a csőszájnál 23 -as , míg  a .300 Weatherby 11,7 g-os fent említett lövedéke  2000 m-en  24 -es kiütési  érték számot  ad. Az hiszem ez magáért beszél ! Nem lehet mit hozzáfűzni, csak annyit, hogy a lövedék ezen a távolságon is rendkívül veszélyes lehet  emberre, állatra és vagyontárgyakra egyaránt.

A csúcs lőszerekről összeállított  táblázatot   azon vadászok figyelmébe ajánlanám, akik a nagy sebességű és energiájú, lapos röppályájú lövedékekkel szeretnek vagy szeretnének vadászni. Vállalkoznak , ha a helyzet úgy kívánja ,hosszú távú lövésekre is. Egyébként Kanadában,  Afrikának egyes vidékein, vagy máshol  zerge, vad juh , stb. vadászatokon   gyakorta  szükséges a nagy távolságra történő lövés leadás. Az oda utazók jó ha erre is felkészülnek. Nem árt ha fegyvereik között van egy "hosszú " puska is, amely gyorsan és megbízhatóan hozza terítékre a nagy távolságban lévő megcélzott vadat. Aki nem kíván utazni ,vagy nem szeret nagy távolságra lőni annak pedig remélem  csak egyszerűen érdekesség," csemege" ként  szolgált a világ jelenleg  legjobb hatásfokú vadászlőszereinek bemutatása.

                                                                                                Zentai Béla

                                                        Kiegészítés - Hozzáfűzés

A cikk megírásakor még nem ismertem  a Lazzeroni nagy teljesítményű lőszereket. Közülük  négy kaliber  a fenti táblázatba feltétlenül helyet követelhet magának. Ezek a következők :  

                             Lövedéktömeg     Indulási sebesség        Sebesség 300m-en

6,53 Screamjet                5,5 g                 1219 m/s                   871 m/s

7,21 Firebird                   7,8  g                1204 m/s                   937 m/s

7,82 Wardbird                 8,4 g                1212  m/s                   919 m/s

8,59 Titan                       12   g                1082  m/s                   850  m/s        

Rendkívül figyelemre méltó a Warbird  teljesítménye. Egy másik fejezetben  majd  még ejtek róla néhány szót.

Hasonló a helyzet a Remington cég új 7mm Remington Ultra Magnumjával ez is a táblázat 7 mm-esei között kellene, hogy szerepeljen.

7mm RUM                    9,1 g                     1044 m/s                   825 m/s

A táblázatból kiemeltem a .30 Cody Express teljesítményét. Ennek a rendkívüli  tölténynek a 16,2 g-os lövedéke 11 446 Joule energiával indul és még 450 m es távolságban is 815 m/ s sebességgel csapódik a céltárgyba 4921 Joule energiával. A lőszert a .416-os Rigby hüvelyéből kiindulva fejlesztették ki Amerikában Minnesotában. A teszt fegyver egy 721-es Remington volt, Sako extractor-ral .A cső 34 inch  (863,6 mm ) hosszú  volt ,és nehéz Douglas Prémium  acélból készült , csőszájfékkel szerelve. A nagy hátralökés elkerülése érdekében a fegyver súlya meghaladta  a 14 pounds -ot ( 6,35 Kg ).A rendkívül lapos röppályával rendelkező lövedék  500-650 yard távolságra préri kutyák lövésére és nagy távolságban lévő ragadozók ,szarvasok lövésére lett kifejlesztve. Nem elsősorban vadászatra, hanem, igen hosszú távú ( 3000 yard) céllövészetre fejlesztették ki a másik  "leget " a 338/50 Talbot-ot. Ezt 1984 ben Amerikában Nevada államban mutatták be. Az 50-es kaliberű Browning géppuska hüvelyének leszűkítésével  alakították ki. Vadászati célú alkalmazására csak később került sor. A 16,2 g os  lövedéke 10288 Joule energiával hagyja el a 44 inch (1117,6 mm ) hosszúságú csövet.

A szemléletesség kedvéért nézzük meg ,hogy mit is jelent ez a teljesítmény egyéb Magyarországon is használt lőszerekhez viszonyítva ha például a John Wooter's  Lethality Index-ét (Lövedékek áthatolási faktora- kimúlási index szám )  vesszük figyelembe. Ez a szám az ölő erőt tükrözi, és egyébként egyezik a Lott féle  "erő faktor"  értékszámmal ( Estimated Effective Energy ) melyet EEE₁ -el jelölnek. ( átmérő x keresztmetszeti terhelés x torkolati energia ) Vegyük még figyelembe ezen kívűl  a kontrolált expanziójú lövedékeknél nagy sebességű becsapódáskor jelentkező tömeg vesztésen alapuló lövedék hatását, szintén a  Lott által kifejlesztett EEE₂ értékszám alapján .( átmérő x torkolati energia )  Az Amerikában használatos mértékegységeknek megfelelően az eredmény a következő :