Nimród Vadászújság
Ritka, mint a fehér holló
2004 November 27 – én les vadászaton különleges, ritkán előforduló zsákmányt ejtettem el, egy különleges és Magyarországon ritkán használatos golyós vadászfegyverrel. Ez a két dolog együtt számomra a „fehér holló” kategóriába illő esemény volt. Önmagában is az lehetne, de tetézi ezt még valami. Mégpedig az a tény, hogy evvel a puskával először voltam vadászaton. A részletek alábbiakban való ismertetése után mindenki eldöntheti, hogy osztja e véleményemet fehér holló ügyben. A véletlenek furcsa egybeesése teszi számomra még emlékezetesebbé, ezt a csodálatos késő délutánt. Arra bíztatva, hogy közzé tegyem megosztva másokkal is nagy élményemet . A közel 30 éves vadász múltam alatt sokféle fegyvert kipróbáltam a kisebb kaliberektől a nagyobbakig és bőven ezer felett lőttem nagyvadakat, mégis talán az egyik legérdekesebb, legizgalmasabb marad számomra ez a november végi vadászat. A történetet az egyik fontos szereplő bemutatásával kezdem. Ez nem más, mint maga a fegyver. A különlegessége abban rejlik, hogy ez egy tömbzáras egyes lövésre kifejlesztett Ruger Numero 1-es zárszerkezetre épített puska. Ezen belül is teljesen egyedi darab. Ilyen formában egyetlen a világon. Csövét a Német Heym fegyvergyár készítette. Hidegen kovácsolt 610 mm hosszú Krupp acélból készült. A fegyver zárszerkezete esztétikusan vésett. Az egyik oldalán kafferbivaly a másik oldalán elefánt bika található . A tusa is egyedi, kézhez faragott, szépen kidolgozott, színezett Amerikai dióval kombinált. A fegyver csőszájfékkel szerelt, amelyet szintén egyedi vésés díszít. A puskán Weawer szerelékkel egy Schmidt & Bender Zenit 2,5 – 10 x 56 céltávcső van. Ez világító pontos megoldással működik, amely esti és nappali fényviszonyok mellett is használható. A fegyver teljes hossza csőszájfékkel együtt 110 cm. Tömege távcsővel szerelve 4,8 kg. Különlegessége még a kalibere is, amely . 470 Nitro Express. ( .12,04 x 82,55 mm. ) A lőszer teljes hossza 101,09 mm. 26 g-os , 32,4 –os és 37 g-os lövedékkel szerelik ezeket a töltényeket. A szóban forgó este én közülük a leggyorsabb és egyben a legkisebb 26 grammos Delsing lövedékkel szerelt patront használtam. Ennek kezdő sebesség 730 m/s. energiája 6927 Joule. Ez a puska, mint az a bemutatásából is sejthető, egy igazi Afrika kaliber. Napjainkban is közkedvelt. Minden veszélyes állatfaj vadászatára alkalmas. Főleg dupla csövű fegyvereket csöveznek ilyen kaliberhez. A puskámon a különleges hazai fejlesztésű és gyártású Kotroczó László féle csőszájfékének és a tusa végén található Hi-viz X Coil gumi talpnak köszönhetően a lövés utáni hátra rúgás mértéke nem túl nagy. Bátran állíthatom, hogy az elefántlövő teljesen meg van szelídítve! Ezért távcsővel szerelve is bátran lehet vele lőni. Ezzel a” kis” mutatós gavallér puskával az első teszt lövéseket távcső nélkül adtuk le. Babus Zoli barátom midőn meglátogatott és alkalma volt lőni a puskával azt mondta - úgy a negyvenedik patron ellövése után- hogy egész nap ellövöldözne vele ! Céltávcső a puskára viszont csak eme bizonyos első vadászat előtt egy héttel került. 100 m-en plusz 4 cm magasra lőttem be a fegyvert. Ez biztosítja azt, hogy kb 200 m-t tudjak vele lőni anélkül, hogy célkeresztet feljebb kellene emelni a pontos találathoz. A cső szórása meglepően jónak bizonyult. Ennek tudatában reménykedve vártam az alkalmat, hogy a minden téren különleges fegyveremet végre vadászaton is ki próbálhassam. A .375 Holland & Holland , a .416 Weatherby Magnum vad testre gyakorolt hatását már jól ismertem, hiszen ilyen kaliberű fegyverekkel sokat vadásztam de a. 470 N.E. „ tudománya” számomra még ismeretlen volt.
A véletlen úgy hozta, hogy a fegyver vadászaton való kipróbálására Nagykörösön a Csókáserdei vadásztársaság területén került sor. Ide Tóth György Lajosmizsei barátommal együtt voltunk hivatalosak. Kókai János vendéglátónk engem dám bika vadászatára hívott meg, de mivel későn értünk oda, a dám vadászatáról lecsúsztam. A dám bikára magammal vitt régi kedvenc .300 Weatherby Magnum puskám így tokban maradt . Viszont hál isten elővehettem a. 470-est Nitrot! A dám vadászatból ugyanis késő délutáni vaddisznó vadászat kerekedett. Egy jó lehetőséget nyújtva ezzel számomra az új fegyver felavatására.
A les egy erdős részen gyönyörű környezetben volt. A lestől úgy kb 35 m re volt a szóró. Látványa ígéretes vadászatot sejtetett, mivel az szurok feketére volt gyúrva. A hold úgymond bujkáló volt. Hol előtűnt a ragyogó telihold, hol pedig felhőkbe takarózott. Fénye még ekkor is olyan erős volt,hogy a céltávcsövön keresztül látni lehetett a szórón futkározó kis pockokat, egereket. Egyetlen egy dolog volt csak, ami nem stimmelt. Mégpedig a szél iránya. Nem a szóró felé fújt ugyan, hanem baloldalról, de egyenesen az erdő fái közé. Úgy egy óra telt el csendes várakozással, midőn zörgést hallottam a hátam mögül. Tudtam a tipikus közeledő neszekből, hogy disznók jönnek. Jól láttam szabad szemmel is, hogy több süldő lopakodik a magas, kiszáradt aljnövényzetben. Természetesen rutinosan a les jobb oldalán érkeztek, szél alatt igyekeztek a szóró felé. A lesel egy vonalban megálltak. Bennem meg az ütő állt meg, moccanni sem mertem. Úgy látszik éhesek voltak, mert pillanatnyi habozás után mégis megindultak. Kicsit megkönnyebbültem és elővettem a keresőtávcsövemet. Jól megnéztem a szórót ellepő süldelékeket. Eközben ismét zajt hallottam ugyan abból az irányból ahonnan ezek érkeztek. Gondoltam, hogy most jönnek a nagyobb, nekem való disznók. Reméltem netán egy jó kan érkezik majd ! Ismételten feszült pillanatokat éltem át. Megláttam egy nagy fekete disznót közeledni. Ahogy a les vonalába ért azonnal megtorpant. Azt nem láttam a takarás miatt, hogy kan e, csak azt láttam, hogy bizony egy jókora disznó. Biztos voltam benne, hogy tapasztalt öreg példány, mert nem mozdult csak állt és várt szimatolgatva a levegőbe. Érezte, hogy valami nincsen rendbe. Közben a süldők már nagy lakomázásba voltak, biztonságba érezték magukat. Ez volt tán a szerencsém. A nagy disznó egyszer csak elszánta magát és elindult. Közben óvatosan felvettem a kereső távcsövemet és az éppen mozduló nagy fekete irányába emeltem azt. Éppen csak a hátsóját pillanthattam meg, mert az eleje beleveszett a gazosba. Döbbenten láttam, viszont, hogy szorosan a nyomában valami oson. Egy fehér disznó hátat láttam egy pillanatra megvillanni a holdfényben.
Nem hittem a szememnek! Elhatároztam magamban, ha sikerül, kan ide kan oda, nekem a fehér disznó kell ! Nem lőttem még úgymond babos disznót. Egyszer láttam ugyan egészen kis malacot, fehéret fekete nagy foltokkal. Ez Baranyában volt évekkel ez előtt.Azon a területen, ahol társasági tag vagyok. Mondtam is magamba akkoriban, hogy jó volna találkozni vele minimum egy év múlva is. Persze ez a találkozás nem jött létre. Most viszont ott volt a lehetősége, hogy az eddig általam terítékre hozott több száz disznó között legyen egy kuriózum is. A nagy fekete disznó nyomában a fehér ciklonnal azonban eltűnt. Nem akart a szóróra jönni. Kezdtem elkeseredni és lemondani a fehér disznóról. Közben a süldők tovább lakomáztak fittyet hányva rám és a közben a köddé vált fekete és fehér szellemekre. Tán úgy tíz perc elteltével a szóró jobb oldalán a fák között szerencsére ismét megjelentek. A nagy fekete és a szorosan nyomába szegődött fehér disznó. További hosszas szimatolgatás és egy helybe ácsorgás után lassan, nagyon óvatosan elindultak a szóró felé. Mikor már egészen közel jártak a hold kikandikált a felhők mögül és fényárba úsztatta az erdőt. Tisztán láttam így, hogy a hatalmas fekete rendkívül óvatos disznó egy nagy koca és a nála jóval kisebb testű teljesen fehér szellem is az, valószínűleg a lánya lehet gondoltam. Jól látható volt, az is, hogy a fehér disznó bizony a süldőknél viszont jelentősen nagyobb! Úgy száz kiló körüli. Letettem óvatosan a keresőtávcsövet és a les sarkába támasztott. 470-es Nitro Express kaliberű puskámért nyúltam. A plédet, amibe takaróztam előzőleg már a les korlátjára fektettem, még akkor,amikor a süldők lerohanták a szórót. Így nesztelenül emelhettem rá a fegyveremet és célozhattam meg a hőn óhajtott fehér disznót. A lövéssel várnom kellett, mert szembe fordulva evett a szórón. Nem akartam egy fejlövést megkockáztatni, inkább vártam amíg keresztbe fordul. Mivel elég sokáig céloztam volt időm alaposan megnézni. Minden kétségem eloszlott. Kifogástalanul látszódott ugyanis a S&B céltávcsövemben, hogy ez minden kétséget kizáróan nem házi, hanem egy vaddisznó. Még pedig egy fehér példány. Foltok nélkül. Elérkezett a pillanat. Keresztbefordult a nagy fehérség. Lapockájának közepére emeltem a céltávcsőben parázsló kis piros pontot. Ez elsütő billentyűt előre toltam. Felhúzva ezzel a gyorsítót. Majd finoman meghúztam a ravaszt. Eldördült a lövés. A .470-es Nitro Expressből megállíthatatlanul kiröppent a 26 grammos lövedék és tette a dolgát. A szórón lévő disznók szerte- szét futottak. Az erdőben a szórótól balra zörgést hallottam, majd néma csend ült a tájra. Tudtam, hogy az én fehér disznóm ott fekszik valahol, csak is tőle származhatott a zörgés, hiszen a többiek gyorsan felszívódtak az erdő sötétjében. Ránéztem az órámra 18 óra 10 percet mutatott. A lesről nem szálltam le. Vártam, amíg értem jönnek. A várakozás hosszúnak tűnt, mert én már legszívesebben megkerestem volna, de hát rend és fegyelem a lelke mindennek. Elérkezett a várva várt pillanat. Vendéglátóm terepjárójának fényei cikáztak a fák között. Megérkeztek a barátaim. Rögtön a tárgyra tértek és kérdezték, hogy mit lőttem. Elmondtam gyorsan a történtet. Igyekeztem őket lelkesen abba az irányba állítani ahonnan a zörgéseket hallottam. Mind a hárman elindultunk az erdő szélbe az aljnövényzetben keresni vért vagy magát a zsákmányt. Nekem adatott meg, hogy a fák között megpillanthattam a nagy fehérséget. Békésen elnyúlva pihente már örök álmát. Úgy 8-10 m re feküdt el a rálövés helyétől. A lövedék átverte a testét. Kimeneti oldalon nem túl nagy úgy kb két forintosnak megfelelő lyukon távozott a maradványtest. Vendéglátóm telefonált a vadászmesternek, hogy jöjjön a Szente tanyai leshez és ő is nézze meg a különleges disznót. Meddő koca volt a nagy fehérség. Soha nem voltak malacai. Úgy 3-4 évesnek saccoltuk a korát. Megérkezett Utassy Béla vadászmester, aki a gratulációja után elmondta, hogy még soha sem látták a vadászok a területen ezt a fehér disznót. Az ő terepjárójával vittük el lemérni. A nagy fehérség 106 kg volt. Majd a vadászháznál következett a töretátadás, fényképezés. Közben éjszaka lett és lassan mindenki pihenőre tért, csak az én gondolataim nem pihentek. Tízszer – százszor is meg ismétlődött az agyamban ez a különleges vadászat.
Másnap a reggeli cserkelés után a . 470-est tovább tesztelve egy sutával gyarapodott a teríték. Az esti vadászaton további disznó egy süldő volt a zsákmány. Itt kell megjegyeznem és feltétlenül megemlítenem, hogy sok dunántúli nagyvadas terület is megirigyelné az itt lévő disznó állományt. Az 5000 ha-os vadászterület 85 % erdővel borított. Kiváló élőhelyet biztosítva számukra. Hogy ez mennyire így van, bizonyítja az a tény, hogy ezen a délutáni vadászaton 20 db süldő jött a szóróra. Ez még nekem is sok volt, pedig már jó néhányszor tapasztaltam disznó vadászataim során, hogy 8- 10 -12 süldő lepi el azt. Ennyit viszont ritkán láttam együtt, nem zárt kertben történő vadászaton! Egy órán keresztül nézegettem őket. Bevallom élveztem a társaságukat. Közben vártam, hogy nagyobb disznó jöjjön. Nem jött. Ez a 20 viszont módszeresen felzabálta a szórót. Ezért választottam végül ki egyet belőlük. Ezt is a .470-es puskával ejtettem el. A dám bika kilövése nem jött össze. Nem találkoztunk lőhető példánnyal, de ez az amit igazán nem is bántam. Ez még máskor megtörténhet. Fehér disznót lőni viszont lehet, hogy többet az életembe nem fogok.
A társaság hivatásos vadásza Bugovszky Nándor is elcsodálkozott a fehér disznón és a . 470 –es emberes töltényén. Ilyen ritka kettőssel még ő sem találkozott hivatásos pályafutása alatt.
A. 470-es a Delsing lövedékkel igen vadhúskímélőnek bizonyult. A sutában és a süldőben sem okozott nagykárt, sőt mondhatnám jóformán csak átsuttyant rajtuk. A 106 kg-os disznó esetében viszont már szépen dolgozott, de itt sem érte el egy 30-06-os okozta roncsolás mértékét.
Vendéglátóm jóvoltából a nagy fehérség bőrét megkaptam ajándékba. Gyuri barátom pedig felajánlotta, hogy kikészítteti nekem. A vadász trófeáim között rápillantva örök emlékét idézi majd számomra a különleges vadászatnak, amelyen a puska a kaliber és a zsákmány is ritka volt, mint a fehér holló !
Zentai Béla
