Magasles 2012 Januári szám

                              " A lassabb be előz ! "

  A lövedékek sebessége és az áthatolási képességük közötti szignifikáns összefüggés                                           

A vadászatot, fegyvereket, kedvelő sporttársak figyelmébe szeretném ajánlani az alábbiakat. A közelmúltban megcsörrent a telefonom. A Szlovákiában élő Babus Zoltán barátom keresett. Régi barátság fűz össze minket, mint vadászokat és fegyver, lőszerrajongókat. Igyekszünk egymás között megosztani az újabb információkat, híreket, ballisztikai kutatások vagy saját kísérleteink eredményeit. Zoltán egy érdekes kérdést tett fel nekem. A kérdése így szólt:” Szerinted milyen sebesség szükséges ahhoz, hogy egy lövedék a legmélyebbre hatoljon?” Meglepett a kérdése. Kis gondolkodás után rávágtam, hogy szerintem egy nagyobb 32 grammos lövedéktömeget figyelembe véve úgy 750 m/s körül lehet ez a lövedéksebesség. Erre ő is mondott egy számot. Akkor ez számomra hihetetlennek tűnt. Ezért arra kértem, hogy nevezze meg azt a hírforrást, ahonnan ez az információ származik. Miután ez megtörtént, lehetőségem nyílt elolvasni az interneten Randy Garrett cikkét, melynek címe „Lövedékáthatolás: A 45-70-es és 458-as Magnumok vonatkozásában.” A cikk tartalma késztettek arra, hogy tollat ragadjak és megosszam másokkal is az abban leírtakat. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül a lényegét kiragadva ismertetem a cikkben foglaltakat.
Mielőtt ezt megteszem, szeretnék eleget tenni egy másik kedves vadász ismerősöm Szendi Attila kérésének, aki azt javasolta, hogy minden esetben, ha írok az amerikai kaliberekről, tüntessem fel az európai méretezéseket is. Szeretnék eleget tenni kérésének. A cikkben, négyféle kaliber van megemlítve, ezek :.
                                       .45-70 Govt. (11,4 x 53,5 R )
                                       .458 Win. Magn (11,5 x 63,5 B )
                                       .458 Lott  ( 11,5.x 72 B )
                                       .460 Weatherby Magn. (11,6 x 74 B )
R= Peremes hüvelyű
B= Szalagos erősített hüvelyű
 
 Garrett a következőket írta:
„A cikk alapjául egy vizes közegben (vizes újságpapír) végzett és mért lövedék áthatolási teszt szolgált. A víz, mint ismeretes az élet elsőszámú alapszükséglete és az emlősökben közel 90 %-ban található. Figyelemmel kísértem sok lövedék tesztet és azt tapasztaltam, hogy fát, falapokat, száraz újságpapírt, telefonkönyvet használnak lövedék áthatolási kísérleteik során., a tesztelők, de ez nagyon rossz választás,mert nem szimulálja a vadhúsba csapódó lövedék karakterisztikáját,viselkedését. A fa szerkezetéből következtében jobban tartja, megőrzi a lövedék csatornát behatolás során, így kevésbé tudja demonstrálni a nem expanzív lövedék végső instabilitását, billegő mozgását, irányváltoztatást, mint az, az élő vadtestben történne, így nem igazán alkalmas a lövedék áthatolási tesztek végzésére.
Garrett így folytatja: A vizes közegben nedves újságpapírral, ballisztikai zselatinnal végzett lövedék behatolási kísérletek messze jobban hasonlítanak az élő vadhúsban történő behatolás során fellépő a lövedéket érő hatásokra, illetve magának a lövedéknek a karakterisztikájára egy nem expanzív lövedék esetén.   
Van néhány dolog, amit a világ ballisztikusai a mai napig nem egészen értenek a lövedék áthatolási összehasonlító kísérletek során. Általánosan az a nézet terjedt el, hogy ha egy solid (tömör ) lövedéket nagyobb sebességgel lövünk ki, annak az áthatolási képessége is nagyobb lesz.. Úgy látszik, hogy az új kaliberek tervezésénél is a nagyobb sebesség elérése lett a fő szempont, bizonyítandó ezzel azok jobb paramétereit, hatásfokát a vadászatok során. Jó példa erre, a nagy kaliberű fegyverrel vadászók által jól ismert, és viszonylag új töltény a .458 Lott  ami 200-300 fsp ( 60- 90 m/s ) –al ér el nagyobb sebességet,mint a .458 Winchester. Magnum. Így nagyobb kezdő sebessége folytán elvárható a nagyobb letális hatás és a nagyobb áthatolási képesség, valamint természetesen, a .458 Lott  ennek következtében nagyobb kinetikus energiával is rendelkezik.
Tény viszont, hogy az elvégzett áthatolási, mélységi tesztek során nem igazolódott az elvárás a nem expanzív lövedékek esetében.
Nagyon érdekes, ha valaki mondjuk egy 500 gr-es ( 32,4 grammos ) .458 –as kaliberű solid ( tömör ) lövedék sebességét 1500 fps - 2500 fps ( 457 – 762 m/s ) között változtatva lövi ki azokat, azt fogja tapasztalni, hogy a nagyobb sebességgel kilőtt lövedék produkálja majd a leggyengébb áthatolási eredményt. Egy 45-70-es tömör, zártköpenyes lövedéke 1500 fps (457 m/s) kilőve 6 feet ( 182 cm) mélyre hatol a nedves újságpapírban. Ha ugyan ilyen lövedéket 2100 fps ( 640 m/s ) sebességgel lövünk ki , ami egyébként megfelel a .458 Winchester Magnuménak, az mérhető,hogy a lövedék csak 4 feet  (121 cm ) tud behatolni. Tovább emelve a sebességet 2300-2400 fps-ra ( 701- 731 m/s ) ami viszont már  a.458 Lott szintje,   20 százalékkal  gyengébb áthatolást mérhetünk,  még a .458 Win. Magnumhoz képest is.. Még érdekesebb, hogy ha szintén ugyan olyan tömegű solid lövedéket indítunk a lenyűgöző sebességgel bíró  460 Weatherby Magnumból, azt fogjuk tapasztalni, hogy a behatolás  a sokkal  szerényebb képességgel rendelkező átlagos .458-as  szintjét éri csak el !
A kísérletekből úgy tűnik, hogy 1250-1300 fps közötti  ( 381- 396 m/s ) sebesség az, aminél  a legnagyobb a lövedék behatolási mélysége. 1600 fps –nál ( 487 m/s ) már szignifikánsan és jól mérhetően csökken a solid  ( tömör ) lövedék áthatolási képessége. Ez felvet néhány érdekes összefüggést a kinetikus energia és az ütközési effektus között. Jóllehet a nagyobb sebességű lövedékek mindig nagyobb kinetikus (mozgási) energiát produkálnak, de nem érnek el nagyobb áthatolási mélységet még a manapság az átlag fölé emelkedő magnumok esetében sem. Emelve a sebességet tehát mérhetően csökken az áthatolás mértéke. Egyszerűen mondva elő áll egy paradoxon a lassúbb megelőzi a gyorsabbat!  Ez miért van így? Kérdezheti bárki jogosan? Jelenleg ez a kellően meg nem magyarázott jelenségek egyike, írja a cikk szerzője.
 
Gerrett írásához fűződően, megjegyzem magam is végeztem több „fás” kísérletet, de ezek inkább a kinetikus energia mérésére az expanzív lövedék tömegvesztésére irányultak, valamint mélységi hatást én is mértem, de lényeges különbség e tekintetben a közepes és erősebb kaliberek között expanzív lövedékek esetén én nem tapasztaltam. Egyetértek Garrettel, hogy a fában másként viselkednek a lövedékek. A Randy Garrett által leírt jelenség rendkívül meghökkentő számomra, mert magam is azt hittem, hogy a nagyobb sebesség maga után vonja a jelentősebb áthatolási képességet és álmomba sem gondoltam volna, hogy egy gyengébb kaliber lövedéke „elviheti a pálmát” egy gyorsabb, erősebb magnum elől. Gondolom, sokan vannak így ezzel mások is, akik ezt most olvassák, és hihetetlennek tűnik számukra. Nem úgy Babus Zoli barátomnak, aki régebben már végzett egy nedves papír kísérletet és akkor lepődött meg igazán, és nem most, a Garrett cikk olvasása kapcsán. Elmondása alapján,  .44 Remington Magnum (11 x 33 R ) és  444 Marlin  ( 11 x 56,5 R ) kaliberű fegyverekből 300 grain–es ( 19,44 grammos) Haendler und Natermann rézzel futatott ólom lövedékeket lőtt ki  475 m/s illetve 595 m/s sebességgel, különféle távolságokból. Ötven méteren azt tapasztalta, hogy a 444-es Marlinból 595m/s sebességgel kilőtt lövedék szépen felgombásodott és elég mélyre jutott. A lassúbb 44-es Rem.Magnumból 475m/s-al útjára bocsájtott ugyan ez a típusú és tömegű lövedék, kevésbé gombásodott fel viszont egyértelműen mélyebbre hatolt a beáztatott telefonkönyvek lapjai között.. 100 méteres távon történt az igazi meglepetés, amikor is a 44 Remington. Magnum lövedéke az 1 méteres vastagságú vizes papíron minden esetben keresztülszántott. A gyorsabb, erősebb 444 Marlinból kilőtt ugyan olyan tömegű lövedék viszont messze elmaradt az áthatolástól. Úgy látszik, az ólmos lövedékekre is igaz a Garrett által ismertetett jelenség, bár itt magyarázható, hogy a gombásodás arányában erősen csökken az áthatolási képesség. Persze ebben az esetben azt várnánk és Zoli is akkor úgy gondolta, hogy az „erőtől duzzadó” 444-es könnyedén lekőrözi majd a szerényebb képességű 44-es magnumot, de a teszt eredménye nem ezt igazolta. Akkor számára a kísérletének eredménye nagy meglepetést és némi érthetetlen csalódást okozott. A Garrett cikket viszont most elolvasva, a solid lövedékek viselkedésével kapcsolatosan, már egészen más megvilágításba került és világosabbá vált, hogy az azonos tömegű lövedékek esetén a kisebb sebességgel kilőtt lövedékek hatolnak mélyebbre. A nedves közegben végzett kísérlet bárki által, megismételhető, elvégezhető, akinek erre módja és lehetősége van. Bizonyíthatja, vagy megcáfolhatja Randy Garrett  cikkében írtakat,vagy Zoltán barátom megállapítását.   

              

                                                                                                  Zentai Béla