Z-BOLT Kft.
Szolgáltató és Sportcentrum
 
Dátum: 2024.03.19.
Menü
Kapcsolat
Z-Bolt Kft.
7900 Szigetvár, József Attila u. 51.
tel/fax 73/344-200
mobil 06-20/925-1579
z-bolt@t-online.hu
Zentai Béla Vadászfegyverek és Lőszerek című könyvéből / Cikkek-Írások / A .338 Winchester Magnum Új Arculata látogatók: 17825  Nyomtatható

Nimród Vadászújság 2012 május

 

                                         A 338 Winchester Magnum  Új Arculata

 

A Winchester 1958-ban mutatta be a .338 Winchester Magnumot (  8,6 x 63,5 B )  a. 264 és a .458 Winchester Magnummal együtt. Ezeknek az alapjául a .375 H&H, 72 mm-ról 63,5 mm-re lerövidített  hüvelye szolgált. Ezzel a közepes hüvely hosszúságú, úgynevezett medium bore magnumok osztályába került. Ezek világszerte rendkívül népszerűek     

A magam részéről elmondhatom erről a kaliberről, hogy természetesen tudtam a 338 WM létezéséről, de nem igazán fogott meg, mert a Weatherby, a Lapua és más nagyobb teljesítményű 338-as magnumok jobb paraméterekkel rendelkeznek. Ennek köszönhetően nem is foglalkoztam vele, még gondolati szinten sem. A barátom viszont a közelmúltban lecserélte a 300 Winchester Magnum fegyverét, egy nagyobb 338 Winchester Magnumra. Tudtam, hogy nagyon szerette a 300-ast és sok szép vadász élmény fűzte puskájához, ami mellesleg rendkívül pontos volt. Őzselejtezéseken, sokszor lőtt vele igen eredményesen, akár 300-310  m-re is. Egyszóval nehezen vált meg a kedvenc Thompson/Center ICON  tolózáras fegyverétől. Izgatta viszont a fantáziáját a nagyobb teljesítményben rejlő plusz energia, amit ritkán ugyan, mégis egyes esetekben hiányolt a 300-asból. Döntését megkönnyítette, hogy ugyan olyan típusú T/C ICON fegyvert választott. Ugyan akkor nem titkolta, hogy tartott egy kicsit a 338-astól. Attól félt, hogy a nagyobb energiája miatt, majd nagyobbat rúg vissza. Attól is tartott, hogy tán nem lesz majd olyan hihetetlenül pontos, mint az előző ICON puskája. Ilyen gondolatokkal a fejében várta az első leadható lövési lehetőséget az új 338 WM. fegyverével. Erre hamarosan sort is kerített egy lőtéren. A lövésének el dörrenése előtt nézzünk csak a dolgok mélyére egy kicsit és próbáljuk megérteni, miből fakad a félsz, ami barátomban lakozott. Ő hasonlóan, mint én magam is (már évek óta ) csak Impala lőszerrel vadászott a 300-as VM puskájával és 99 % -os eredményességgel hozta terítékre vele a szarvasokat, disznókat, őzeket. Az Impala a viszonyítás kedvéért egy átlagos  30-06-os kaliberben , 7,62 mm átmérőjű és 8,4 g-os lövedéktömeggel 990 m/s sebességgel indul és ez 4127 Juole energíát hordoz. A 300 WM jellemzője azonos tömegű és átmérőjű 8,4g-os Impala lövedék esetén, már 1075 m/s-os kezdő sebesség és 4864 Joule csőtorkolati energia. A 338 WM ennél nagyobb,  8,6 mm-es átmérőjű és nagyobb tömegű 10,7 g-os Impala lövedékkel 1040 m/s kezdősebességet ér el és közel 5800 Joule kinetikus energiát szolgáltat. Mondhatni, ez bizony már nem „piskóta” Eléri egy átlagos 375 H&H Magnum lövedék energia szintjét!  Erre alapozta barátom a lövés előtti gyanúját, hogy a nagy energia miatt, majd jelentős hátralökés is jelentkezik. Bevallom tartottam ettől én is, mert azt olvastam, hogy egy  kb 4 kg-os puska esetén a hátrarúgás 31 ft-lbf  ( 4,16 mkg) mintegy 41 Joule, míg egy 30-06-os –nál ez csak a fele 15 ft-lbf. Aggódtam, hogy elmegy majd a kedve, mert ő nemcsak vadászni, hanem előszeretettel, célba lőni is szeret. Felmerültek bennem a volt 8 x 68-as puskáimmal leadott első lövéseim emlékképei. Akkoriban úgy éreztem, bizony sokkal agresszívebben dolgozik hátrafelé is, mint a 30-06-os. Ha már felhoztam meg is említem paramétereit, szintén az Impala lőszert tekintve. A 9,7 g-os  8 mm-es , 1040 m/s kezdősebesség mellett 5257 Joule energiát ad és -16,4 cm az esése 300 m –en. Vannak a 8 x 68 S kalibernek is még nagyobb teljesítményű 11,7 g-os lőszerei is, melyek elérik az 5700 Joule energiát, és ennél 300 m-en -19 cm a lövedékesés. A nehezebb 14,5 g lövedékkel szerelt lőszerei 5480 Joule energiát hordoznak és 300 m-en 30 cm a lövedék esése. A 338-as nak is vannak, más általában lassúbb nagy tömegű 16,2 g-os maggal szerelt klasszikus lőszerei, amelyek 5300 Joule körül teljesítenek és ezek a lövedékek 300 m-en 32-35 centimétert esnek. Az Optimális Belövési Távolságuk így megegyezik egy átlagos 30-06-os 170 m körüli OBT-jével. Ez volt az oka, annak, hogy engem régebben nem ejtett rabul a 338 as WM.és akkoriban a laposabb röppályával rendelkező 300- as Weatherby Magnum mellett voksoltam. Térjünk vissza a lőtérre és jöjjön barátom első lövése az új 338-as puskájával.

Ez a lövés fordulópont volt. Számára és számomra is. Hatására át kellett értékelnem a 338 WM-ről alkotott képet, és hogy miért, azt az alábbiakban ismertetem. Barátom lelkendezve mesélte, hogy a vártak ellenére nem rúgott még akkorát sem a 338-as WM , mint a 300-as WM. A szórásával is nagyon elégedett az új ICON puskájának, meglepően jó. Kicsit kétkedve fogadtam elbeszélését a hátrarúgást illetően, egészen addig, amíg a lőtéren magam is meggyőződhettem állításának igazáról. A 338-ashoz Impala lőszert használva simán a célon lehet maradni a céltávcsövön átnézve, míg ezt például a 300 WBY puskám esetén nem mondhatom el. Általában kimozdít a lövéskor, pedig a 300 WBY Magnum, amelyből szintén Impalát lövök, közel 700 Joule energiával kevesebbre képes és „csak” 5095 Joule, az energiája. Ezzel szemben a 338 WM  5800 Joule kinetikus energiát hordoz. Tehát a kisebb energiájú 300 WBY és a 300 WM mozdít nagyobbat, mint az erősebb 338 WM. Utána járva, és a kisebb rúgás miértjére keresve a választ, arra jutottunk, hogy a hüvely nyak nem szűkül le hírtelen a 338 WM-nál, ezért nagyon leegyszerűsítve a fellépő gáznyomás ( CIP 4300 bar )  összefüggéseit, igen lehet lágyabb a lövés, mint a palackosabb és erősen, intenzíven leszűkülő kaliberek esetén. Tehát valóban kellemesebb vele lőni Impala lőszerrel. Egyébként az Impala sajátossága minden kaliber esetén a kisebb hátrarúgás. Érdekessége még a 338-VM-nek, hogy a lövedék maximális felgyorsulásához a szakirodalom szerint egyedülállóan a magnumok között, elég a  22”  ( 56 cm-es ) csőhossz is. Véleményem szerint az Impala lőszer megjelenése a piacon, feldobta a 338 WM teljesítményét és szuper univerzálisra növelte. Új arculatot adva, mondhatni, leporolta, kicsinosította ezt a kalibert. Barátom az óta, több mint 30 nagyvadat lőtt már az új 338 WM puskájával. A vadak általában helyben maradtak, vagy igen rövid volt a halálvágtájuk. Köztük van az Erdélyben zsákmányolt bronzérmes nagy terpesztésű, sötét színű kívánatos trófeával rendelkező és a hazaiaknál jóval nagyobb testsúlyú, kárpáti bika is. Impala lőszerrel, egyetlen lövéssel sikerült terítékre hozni. Ennél a vadászatánál szerencsére magam is jelen lehettem. Úgy kb  60 métert tudott megtenni a királyi vad, majd eldőlt és  az örök vadászmezőkre távozott. Mindkettőnknek és a kísérőknek is örök élmény marad a Küküllő partjánál elejtett, nagy háremét terelgető, fenséges bőgő bika vadászata. Az új .338 WM  eddig az Impala lőszerrel barátomnak 100 %-osan teljesített. Nagyon elégedett vele és nem bánta meg, sőt kifejezetten örül, hogy lecserélte a 300 WM kalibert. Elmondása szerint ez mákképpen öl, mint a 300 WM . Nem lehet egy lapon említeni, a 338 WM más kategória! 

Lássuk csak, miből adódhat ez : Van egy  tekintélyes  8,6 mm lövedék átmérő, ami jelentős sebcsatornát képez. Van egy 1000 m/s feletti csőtorkolati sebesség Van egy eléggé nagy lövedék tömeg 10,7 g, ami szinte soha sem ragad bent a vad testben. Van még 200 méteren is úgynevezett hydro-sokk hatás, ami a 800 m/s feletti lövedék becsapódási sebességből ered, mivel a 338 WM  Impala lövedéke 200 m –en még 840 m/s sebességre képes. Van egy nagyon kedvező lövedék röppálya. OBT-re az- az 100 m-en + 3,5 cm-re belőve, 300 méteren csak -15,9 cm a lövedék esése! Van kellő nagyságú kinetikus energia, ami 300 méteren még 3000 Joule. Van továbbá egy 208 m-es OBT, ami elég rangos helyezést biztosít a különféle kaliberek között. 

Van még ezek mellé pluszként, egy lágy nem rúgós lövés és ott „áll” mögötte 5800 Joule! Ez minden vadfajra elégséges, tán csak a vastagbőrűek jelenthetnek kivételt. Amerikában a profi medve vadászok a legnagyobb testű medvék elejtésére előszeretettel használják ezt a kalibert. A 338 WM használóknak nem kell a hangos csőszájfék, nem kell hátrarúgást csökkentő ketyerékkel nehezített tus, vastag cső, ormótlanul nehéz puska, nem kell magas tornyos céltávcső.( Persze ezeknek is megvannak az előnyei akkor, ha valaki extra magnumokat használ, netán 350 m felett akar  vadra, vagy célba lőni.) Van még egy érdekes dolog, ami a 338 WM mellett szólhat. Randy Garrett cikkében olvastam arról, hogy nedves közegben végzett áthatolási kísérletek azt a meglepő eredményt hozták, hogy azonos típusú és tömegű lövedékek esetén. a kisebb sebességgel rendelkező lövedékek hatolnak mélyebbre és nem a gyorsabb nagy energiát hordozók. Példának okáért említésre került többek között a cikkben a 460 Weatherby Magnum, a maga elképesztő 10 973 Joule energiájával és láss csodát a 458 Winchester. Magnum „szerény” 6300 Joule energiájával 20 % kal jobb áthatolást ért el! Hát igen, a tervezők egyre nagyobb sebességre törekednek, ami maga után vonja a nagyobb kinetikus energiát még nagy távolságokban is.. Feltupírozva a kalibereket, mint például a 338 esetén  is, ott van a 338 Lapua Magnum  a 340 Weatherby Magnum  a 338 RUM, A nagy ászok viszont ebben a kategóriában  nem az előbb felsoroltak, hanem a 338-378 Weatherby, Magnum, 338 A-Square, 338 Excalibur, 338/50 Talbot stb. Ezek mind 1000-2000 de akár 3000 Joule energiával is többet tudnak. Például a Talbot 16,2 g-os lövedéke még 300 méteren is 6245 Joule energiát hordoz, és a sebessége itt még 878 m/s! Elképesztő teljesítmény! Általában az extráknak 300 m-en 2-5 cm-rel kevesebbet esik a lövedékük, mint a 338 WM. Ezért viszont nagy árat kell fizetni! A szó szoros értelmében a lőszerek árában és átvitt értelemben is, mert itt már kellenek, a korábban említett „ ketyerék” a büntető hátrarúgások  csökkentése érdekében. Nem is beszélve arról, hogy ezek a fegyverek nehezebbek és sokkal hamarabb kell majd csövet cserélni az extra magnumok használóinak. Esetleg még jól meg is lepődnének, ha Garrett kísérletét elvégezve nedves közegben áthatolási képességük alul maradna és a 338 WM lenne a jobb! Mindent egybevetve és mérlegelve. A vadászataim során 99 %-ban én nem lövök 300 m fölé. Valamint figyelembe véve azt a tényt, hogy ma már létezik az Impala lőszer a 338 WM-hez és ezzel szenzációs teljesítmény elérésére képes. Továbbá jól ismerve a barátom eddigi vadászati eredményeit, manapság lehet, hogy a 300 WBY helyett az erősebb, de még is lágyabb lövést biztosító 338 Winchester Magnum mellett döntenék. Ajánlom figyelmébe másoknak is. Főleg azon vadászoknak, akik gyakorta emelnek nagyvadra fegyvert. Nem fognak csalódni, ha egy átlagos, sztenderdről erre a nagyobb teljesítményt nyújtó, de mégis jól kezelhető kaliberre váltanak.                         

                                                                                       Zentai Béla

 

 

 

 

 

                                                                                     

                    

 

Technikai fejlődés és vadászat.

Több mint 40 éves vadászati tapasztalat áll a hátam mögött. Még nem éppen vén, de már öreg vadásznak számítok. Rengeteg vadállatot ejtettem el, hoztam terítékre ez idő alatt. Több vadászattal kapcsolatos cikkem és írásom jelent meg vadászati szaklapokban és könyvet is írtam „ Vadász fegyverek és  Lőszerek” címmel.  Ezért úgy gondolom, hogy véleményt formálhatok, mondhatok,  a múlt és a jelen kor vadászatával kapcsolatosan. Milyen technika állt rendelkezésre a vadászoknak a múltban, hol tart ma és mi várható a jövőben.  Próbálok magam is lépést tartani a gyorsuló világgal az élet minden területén, így a vadászatban is. A fejlődés óriási mértékű. Egyre gyorsuló, megállíthatatlan és mindent a köreibe von.

Fiatal vadászként az 1980- as évek elején, no ez már tényleg régen volt, golyós puskához hozzájutni,szinte  lehetetlen volt.  A vadásztársaságon belül kihalásos alapon, vagy nagy protekcióval lehetett csak vásárlási engedélyt kapni. Egy barátom, révén én szerencsésen az utóbbi kategóriába estem. Vásárolhattam is gyorsan egy új ZKK 600 –as  7 x 64 es Cseh golyós puskát rajta  egy 4 x32 es NDK Zeiss Jena céltávcsővel szerelve. Emlékszem 12 600 Ft volt az ára. Sörétesem már volt. Egy Tula TOZ bock rendszerű puska, ami 4700 Ft- ba került. Sörétes puskára adtak engedélyt, csak a golyós számított mumusnak.  Az akkori öreg vadászok gyakran elmesélték nekünk, hogy a háború után, még rosszabb volt a helyzetük, hiszen sokáig golyós fegyverre egyáltalán nem adtak tartási engedélyt. Csak sörétes puskájuk volt.. Azzal lőttek mindent, őzeket, disznót és a szarvasokat is. Jó fajta saját töltésű postát és fütyülős  golyót használtak. A mai törvények szerint ez már szabálytalan, etikátlan lenne, de azokban az időkben ez volt a vadászati mód és lehetőség.  Egy távcsöves golyós csak álom volt számukra. Mondták is nekünk, hogy milyen jó dolgunk van, hiszen ha nehezen is,de mi már kaphatunk golyós fegyver tartására engedélyt. Céltávcsövet használhatunk. Megnövelve ezzel az esélyeinket és jelentősen megnyújtva  a lő távolságot. Ez akkor egy nagy előrelépés volt a hazai vadászatban, hogy egyáltalán voltak már engedélyezett golyós fegyverek. Akinek nem volt golyósa a vadásztársaságoknál a tagok úgynevezett kartonos puskával vadászhattak. Általában 3-5 golyós puska állt rendelkezésre mondjuk egy 80 fős tagsággal rendelkező vadásztársaságnál. Ezeket a vadászat előtt a tagoknak korlátozott számban lehetett felvenni a kartonon kiírni. és a vadászat végén vissza kellett vinni. Ugye, milyen elképzelhetetlen ez manapság?  Később a technikai  fejlődés  első lépését a vadászatban az általam is megvásárolt puskán lévő  fix szerelékkel rögzített , oldalállítási lehetőség nélküli  4 x  vagy 6 x 32 es  céltávcsövek jelentették. Valamint piacra  kerültek a külső 6 Voltos akkuval zsinóros összeköttetéssel rendelkező 35 W-os  Heliator és  Kacsa fegyverlámpák . Ezek nagyban növelték a vaddisznó vadkárelhárítás hatékonyságát. Olyan sikeresek voltak, hogy egyesek napjainkban is használják ezeket, bár a zsinóros összeköttetés és a nehéz akku miatt kissé kényelmetlen a használatuk. Nem csoda, hogy az egyre jobb és erősebb  Ledes technika manapság már kiszorította a régi zsinóros és nagyméretű, nehéz lámpákat.  Akkoriban az optika vonatkozásában is történt előrelépés. Megjelentek a nagyobb lencseátmérővel rendelkező 6 x 40-es OFOTÉRT ,  Tasco,  a   6 x 42- es és a 8 x 56- os  NDK  Zeiss valamint  6 x 42 –es magyar összeszerelésű MOM céltávcsövek, amelyek már rendelkeztek oldalállítási lehetőség is. Nem kellett ütögetve állítani az oldal irányt a tokba mart ékben, vagy  a szereléken, mint a régebbi típusoknál. Nagy divat volt a Shuli Patent az az körmös oldható szerelék is, aminek első gyűrűje körbe ölelte a céltávcső elején az objektívet. Vannak, akiknek manapság is ilyen van a fegyverükön. Bajban vannak viszont, ha céltávcsövet szeretnének cserélni egy mai korszerűbbre, mert általában nem stimmel a régi és az újabb céltávcsöveknél az objektív átmérője. Új gyűrűt csináltatni meg nem olcsó mulatság. No de kanyarodjunk csak vissza a múltba.   Jöttek a varia céltávcsövek. Csodájára jártunk. Ezek akkor kuriózumnak számítottak.  A fejlődés itt sem állt meg hamarosan, még tovább lépett a technika.. Megjelentek a világítós piros pontos céltávcsövek, leváltva  az ABS 1 és  más, a mai szemmel szörnyen vastag szálkereszt típusokat. Jókat vadásztunk a kis fix 4x32 –es NDK Zeiss céltávcsöveinkkel is, de természetesen a többség szerette volna kipróbálni az újdonságokat. Ezek nagyban könnyítették a vádászok dolgát és tovább növelték az esélyét a sikeres elejtéseknek.  Mindezek után a technikai fejlődés magával hozott egy teljesen új dolgot. Piacra kerültek az éjjellátó keresőtávcsövek.  A 7 x 50 –es, 10 x50 es és 8 x56 –os  binokulárok mellett a vadászok elkezdték használni az éjjellátó technikát is.  Ezekkel, teljesen sötétben is lehetett látni, hogy milyen a mozgás, mi érkezik a szóróra. Egyre  javult az éjjellátó technikák minősége. A GEN I után a GEN II  a GEN II plus  stb következett egyre  kisebb és könnyebb kivitelben.  Ez volt az első lépcsőfok, ami a mába vezet. Ugyanis az egészen kis tömegű GEN II keresőket a céltávcsövek mögé egy adapterrel felhelyezve, már elő is állt az éjjellátó céltávcső. Ez persze. kényelmetlen volt és külön hosszú tartósínt igényelt, hogy kellően előre lehessen tolni, hogy ne üsse meg a használó szemét. Készültek viszont ebben az időben már direkt puskára szerelhető éjjellátó céltávcsövek is  pl. a  Dedal több típusa  és  még sok- sok más gyártó szállt be és versenyez a vevők kegyeiért. Vásárlók meg hatalmas számban akadtak. Az éjjellátás varázsa csábító!  Az emberiség nagy hátránya a ragadozó vad álatokkal szemben most eszközhasználattal ugyan, de mégis elhozta az éjjellátás lehetőségét az emberiség számára is.  Általában minden országban tiltott volt fegyvereken használni, de ennek ellenére futótűzként terjedt. Tiltás ide vagy oda, az újdonság ereje átlépett a tiltások korlátain, külföldön és itthon egyaránt. Ez a tűz azóta sem hunyt ki. Sőt napjainkban még nagyobb lánggal ég. Ennek az oka, hogy a készülékek egyre jobbak lettek. Megjelent a digitális technika és az árak egyre lejjebb csúsztak. Ezáltal elérhetőbb lett a szerényebb pénztárcájúak számára is.  A módosabbaknak meg a jelenkor mindenkori csúcs minőségű termékeit vásárolhatták, vásárolhatják meg. Amennyiben itthon éppen nem lehetett, akkor külföldről beszerezve. A fényképezés és a videózás terén ugrásszerű fejlődés vette kezdetét a digitális technika megjelenésével és ez a technika bekopogtatott a vadászokhoz. A vadkamerák  használata kezdett elterjedni. Ma már mindennapossá vált a vadászatában. Rengetegen használják. Visszagondolva még a közelmúltban is elképzelhetetlen volt, hogy fényképeket, sőt videót láthatunk a szóróra, érkező vadállatokról. Mikor érkeznek, meddig maradnak. Ki sem kell menni a vadászterületre. Otthon a szobából nézhetőek a kamera felvételei.  Nappal és  éjjel is  képesek az infra vetővel és mozgásérzékelővel ellátott kamerák felvételeket készíteni. SMS ben vagy neten továbbítják ezek a modern 4 G kamerák a felvételeiket. 20 évvel ezelőtt nem hittük volna el, hogy ilyen elképesztő technika egyáltalán lehetséges hiszen a falvakban ,postákon tekerős telefonok voltak. Nyoma sem volt a mobil telefonoknak. Legfeljebb a  sci-fi filmekben voltak valami hasonló szerkezetek,amivel  a beszélők látták is egymást és tessék már ez nem sci fi.  Sőt  vadászatbana már  ott tart a technika, hogy megjelentek az úgynevezett éjjellátó előtétek, amiket a céltávcső elejére adapterrel, egy mozdulattal fel lehet szerelni a már meglévő céltávcsőre.  Wi-fi technikával ellátottak képet videót rögzítenek. Akár a lövést is fel lehet venni velük és mobil telefonon vagy számítógépen visszanézhető. Elképesztő ez a mai technikai.  Ezekhez az éjjellátó berendezések mindegyikéhez viszont szükséges egy vető is, ami a sötétben leegyszerűsítve kvázi egy láthatatlan infra lámpa , amit csak az éjjellátók érzékelnek. A szemünk nem, mert az csak a 348-740 nanométerig érzékel e fölött nem. Ezért általában a 850 nanométeres vetőket használtak, de ezeket a vadállatok kiszúrták, érzékelték. Ezért ma már eljutott a technika odáig, hogy 940 vagy 980 nanométeres vetőket alkalmaznak. Ezeket kevésbé érzékelik a vadállatok. További olaj volt a tűzre a hő kamerák megjelenése és rohamos elterjedése. Itt is a kézi kereső kamerákkal indult és nagyon hamar eljutott a belső célzó egységgel irányzó jellel ellátott puskára szerelhető hő kamerákig. Természetesen innen megint csak egy kis ugrás kellett az előtét hő kamerák piacra kerüléséig.. A hő kamerák esetében nem szükséges vető, hiszen nem fényt, hanem a kibocsájtott hőt érzékelik. Párás, ködös időben is viszonylagosan használhatóak. Az érzékelési távolságuk a jobbaknak 2 km felett van.  Jelenleg egyetlen bajuk, hogy a felbontásuk még nem elég nagy ahhoz, hogy kiszorítsák az éjjellátókat. Minden bizonnyal ez az idő is hamarosan eljön. Jelenleg a kettő kombinációja adja a legjobb megoldást. Ez most a jelen kor. Ez a mai technikai szint, de senki se gondolja, hogy ez itt megáll. A jövő izgalmas a mai tudásunk, technikánk egy idő múlva már csal a múlt tudománya lesz.  Az emberiség nagy álma az éjjellátás lehetősége azonban még várat magára.  Hihetetlennek tűnik, de már ez is kísérleti stádiumban van. Egyelőre szigorúan titkos katonai alkalmazásban, ahol az elektronika a nanotechnológia és biológia együttes alkalmazásával az emberi szemet is alkalmassá tudják tenni az éjjellátásra. Ez már szintén nem sci-fi.  Több ország kutatói is foglalkoznak ezzel. A technikai fejlődése hihetetlen távlatokat fog megnyitni az emberiség előtt. Tapasztalhatjuk ezt, mint vadászok, hiszen igen rövid idő alatt jutott el a technikai fejlődés az egyszerű primitív céltávcsőtől  az éjellátókon át a hő kamerákig. Ki gondolta volna ezelőtt 20 évvel, hogy milyen technika lehet egy vadász kezében manapság. Álmunkban sem gondoltuk volna és ripsz, ropsz itt van. Rengetegen használják már beleértve a tiltott eszközöket is. Vadász felszerelésekkel, fegyverekkel foglalkozó kereskedő lévén van rálátásom a piaci keresletre. Más kereskedőkkel együttes véleményünk, hogy ma már a vadászok nagyobb többsége 60- 65%-a rendelkezik tiltott technikával és használják is ezeket. Egy közösségi oldalon már saját csoport is létre jött az új technikák támogatói részére. A vevők száma napról napra emelkedik.  Tudni kell, hogy sok hónapos sorbaállás van az egyre népszerűbb előtétekre. Több országban a jogalkotók már előrébb járnak. Tudomásom szerint például Svéd országban is használható már irányzó jellel ellátott éjjellátó puskára szerelve vaddisznó vadászatára. Persze, mint minden újdonság nehezen fogadható el egyesek számára. Így volt ez, amikor az ismétlő tolózáras fegyverek megjelentek a vadászatban, nem is beszélve a céltávcsövek vadászpuskára kerüléséről. Sokan ellenezték és attól féltek, hogy a vadállomány kiirtásra kerül ezekkel a modern eszközökkel. Véleményem szerint most is ilyen átmeneti időszakot élünk. A nem vadászias, a mindent agyon lőnek, nincs esélye a vadnak stb…stb..  A vadállomány nem csökkent nem lett kiirtva, a tolózáras ismétlő fegyverek és a céltávcsövek megjelenésével a múltban, mint ahogyan azokban az országokban sem ahol engedélyezték az éjjellátóval  és hangtompítóval való vadászatot. Magyarországon sem pedig egészen biztos, hogy manapság már a vadászok többsége illegálisan ugyan, de használja az éjjellátó technikát.  Az éjjellátóval szerelt fegyverekkel nyugodtabban biztosabban célba  vehető  az a vadállat, amire a vadász lövést szándékozik tenni. Ezáltal olyan vitális területre tud  lövést leadni, amitől a vad állat tűzbe rogyik és szenvedés mentesen  kimúlik. Szemben a lámpás vadászatoknál, ahol a fény felkapcsolásával gyorsan lőni kell nincs idő hosszasan célozgatni, mert már ugrik is a vaddisznó. Ha csak egy pillanattal később történik a lövés , már is  borzasztó szenvedést okozó  máj, gyomor,vese, comb lövés , vagy sebzés lesz a lámpázásból. Vagy csak kudarc élmény, mert a már lámpázott vaddisznók sokszor azonnal elugranak. A vadászterületek sem egyformák. Vannak olyan részek, ahol korábban megjelenek a vadállatok, máshol csak éjszaka. Sok társaság életében nagy problémát súlyos anyagi terhet, több tíz milliót jelent a vadkár. Ezeken a területeken egész éjjel őrizni, védeni kell a termést. A vadállatok ezeken a helyeken éjjel randalíroznak, táplálkoznak. Az a vadász, aki ezeken az erősen vadkáros helyeken sötétedéskor összecsomagol és leszáll a lesről a vadásziasság köpenyébe burkolózva az bizony nem vállal részt a vadgazdálkodásban. Nem is tud hozzá járulni akár egyetlen lelőtt vaddisznó árával sem a kárenyhítéshez. Az ilyenek vadászok helyett másoknak kell kilőni a szükséges bevételhez a vaddisznókat.   A jelenlegi törvényes lámpahasználat mellett a vadkár nem csökkenthető. Sőt évről évre emelkedik. Nagy valószínűséggel, ha engedélyezve lenne, az éjjellátó céltávcsövek használata valamelyest enyhítené a vadkárból fakadó terheket, mert még többen használnák legálisan. Éjjellátós puskával sem lehet halom számra lőni a vaddisznókat, mint azt a technika ellenzői véleményezik.  Az első lövés után, ugyan úgy, mint a lámpázásnál világgá szaladnak, szerteszét rebbennek. Csak ez első lövés az, ami sokkal biztonságosabban leadható, mint a felkapcsolt lámpás vadászat esetében. A másik hazánkban kényes dolog a hangtompító használat. Már sok országban engedélyezett. Sőt van ahol egyenesen kötelező a használata. A fegyverhasználók hallása a környéken lakók és a környezeti terhelés csökkentése érdekében. Nem úgy működnek, mint azt sokon hiszik, mert így látták a filmekben, hogy hangtalan puty-puty a lövés. Általában 25-30 Decibelt csökken, mondjuk a 160- 180 Decibelből. Csak a nagy vízhangzó, fülsüketítő, zavaró dörrenést csillapítják. Nem hangtalan a lövés velük.  Eszembe jut ezekről a kérdésekről egy régi történet. Írtam egy cikket közel 20 éve 2000- ben az akkori  Vadászlap májusi számában jelent meg.  Az volt a címe, hogy  „ Töltsem vagy  ne töltsem „   Mert ugyebár  akkor éppen a lőszerek házilagos után töltése nem volt engedélyezve Magyarországon, noha minden szomszédos államban engedélyezett volt.  Itthon is nagyon sok vadász töltött illegálisan lőszereket. Sok időnek el kellett telni, mire a jogalkotók végre rászánták magukat és nálunk is engedélyezték. Nem vagyok próféta, de kicsit hasonlónak látom a helyzetet a hangtompító és az éjjellátó céltávcsövek vonatkozásában.  A  2020-as évek küszöbén vagyunk, de hazánkba még mindig minden később és késve ér el. A fejlettebb Skandináv államok Svédország, Norvégia és  Nyugat Európa valahogy mindig előrébb járnak. Sajnos nálunk szinte minden agyon van bonyolítva, túlkombinálva. Ez a régmúltból fakadó elnyomásunk eredménye a szűk látókör és rettegés, félelem az új haladó dolgoktól.  Az emberek nagy része hazánkban még mindig azt tartja szem előtt, hogy mit csinál majd  a másik.  Az biztosan vissza fog élni vele, ha engedélyezett lesz valami  újdonság, ami eddig nem volt és neki még  nincs. Ellenzők, huhogók, helyben topogók voltak és lesznek. Gondoljunk csak az ipari forradalom elején például a gép rombolókra. Rajtuk is, mint az új vívmányok más hátráltatóin, mindig túllépett és előbb vagy utóbb, maga alá gyűrte őket az emberiség technikai fejlődése. Magam és a vadászok nagy többsége nyitott a technikai fejlődés által nyújtotta lehetőségek kihasználására a törvényes kereteken belül. Nagyon sokan viszont felvállalják, hogy szembe mennek a törvénnyel, mert az nem követi a technikai fejlődést. Érthetően letagadják, rejtik, dugdossák a technikájukat. A technika manapság erősen beelőzött. A jogalkotóknak is lépést kellene tartani a fejlődéssel. Ki kell lépni a régi be rögzött dogmákból. Lehetővé kell tenni, hogy mindenki, akinek lehetősége van rá és használni szeretné a jelen kor vívmányait  megtehesse azt teljesen legálisan. Előre kell látni, nem hátra felé nézni. Nem csak a múltból kellene álló vizet meregetni. A régi dogmákat szajkózni. Friss vízzel kellene feltölteni a kulacsot. Ez a friss víz nem más, mint a jelen korunk digitális valósága, ami a jövőbe tekint. Vezető szerepet kellene vállalni a technikai fejlődés vívmányainak engedélyezésében. A vadászat –vadgazdálkodás ettől csak még jobb és korszerűbb lehetne.  A vadászat teljesen más, mint régen volt,  20-30- 40 ével ez előtt.  A vadász társadalom többsége, mint azt a fentiekben írtam, technikailag is napról napra felkészültebb a változások bevezetésére. Várja, hogy a törvények is kövessék a fejlődést. Magyarország nemcsak a jó vadgazdálkodásával, hanem korszerű új törvényeivel is vezető szerepet vállalhatna Európa vadászati tevékenységében. Ne kullogjunk mindig mások után, haladjunk végre az élenjárókkal. Tudomásul kell venni mindenkinek, ha tetszik, ha nem, hogy a  világ technikai fejlődésének a kereke csak előre forog. Megállítani nem lehet. Aki nem halad az lemarad. A jövő, egyértelműen a haladóké és nem a maradiaké. Ez mindig is így volt és ez így is lesz! Amíg ember él a földön, vagy akár hamarosan már azon kívül. Köszönhetően ezt is a technikai fejlődésnek.     

Termékek