Z-BOLT Kft.
Szolgáltató és Sportcentrum
 
Dátum: 2014.08.20.
Menü
Elérhetőség
Z-Bolt Kft.
7900 Szigetvár, József Attila u. 51.
tel/fax 73/344-200
z-bolt@t-online.hu
Login
Név:
Jelszó:
Belép
Regisztrál
Zentai Béla Vadászfegyverek és Lőszerek című könyvéből / Cikkek-Írások / A világ legerősebb vadász lőszerei látogatók: 11698  Nyomtatható

 

 

Kaliber Magazin 1999 június 14. Szám

 

A világ legerősebb vadász lőszerei

 

A magyar vadászok többsége nem vett részt afrikai, kanadai, ázsiai vadászatokon, még kevesebb azoknak a száma, akik a veszélyes “ötök”-re vadászhattak. Az érdeklődőknek - és azoknak a kedvéért, akik készülnek ilyen vadászatra - szeretném bemutatni azokat a vadász lőszereket, melyek a legalkalmasabbak a világ legnagyobb és legveszélyesebb állatainak elejtésére. Mielőtt ezt megtenném, nézzük meg, milyen becsapódási, kinetikus energiát ajánl a szakirodalom a különféle vadfajok biztonságos elejtésére:

 

Könnyű testű vadfajok                              15    -      30 kg

                          1500 J

Közepes tömegű vadfajok                         35    -      50 kg

                          1700 J

Nehéz európai nagyvadak                       150    -    300 kg

                          2500 J

Észak amerikai és egyéb nagyvadak       400    -    500 kg

                          4500 J

Kafferbivaly                                            800    -  1000 kg

                          6000 J

Vastagbőrűek                                         2000    -  5000 kg

                          7000 J

 

Természetesen ez az ajánlás nem azt jelenti, hogy kisebb kaliberű fegyverrel és hozzá használt kisebb energia szintű lőszerrel nem lehet nagyobb testű vadat zsákmányolni. Példaképpen szolgáljanak erre irodalmi adatok és személyes ismereteim:

Irodalmi adatokból ismert, hogy egy W.D.M. Bell nevű afrika vadász, aki életében több mint 1000 elefántot zsákmányolt, a javarészét ennek a bődületes mennyiségnek a kedvenc .275-ös Rigby-jével, azaz 7x57-es puskával lőtte. Feljegyzés szól olyan bátor emberről is, aki .22 Long rifle puskával vadászott nagymacskákra.

Ismerek vadászokat, akik .22-250-es kaliberű fegyver 3,4 g-os lövedékével vadásznak disznóra és szarvasra, igen eredményesen. Csak tiszta lövéseket  adnak le, teljesen keresztbe fordult vad szív és tüdő tájékára. Sok évvel ezelőtt láttam hivatásos vadászt, aki egyetlen lövéssel, olcsó . 22-es long rifle orosz céllövő lőszert használva "bukfencre" lőtt egy spíszert. Láttam .222 Remingtonnal egy lövéssel leterített 120 kg-os vaddisznót. Ismerek olyan vadászokat, akik a .243-as Winchesterre esküsznek és egy hivatásos vadászt, aki a .22-es Magnummal rendkívül jó statisztikával lő nagyvadra is.

 

Vadat megölni szinte minden modern lőfegyverrel lehet, csakúgy mint íjjal, nyílvesszővel. A kérdés csak az, megállítja-e a two-two a támadó oroszlánt, vagy akár egy .30-06-os a rohamozó bivalyt?

 

A lövedék tömegének arányban kell állnia a vad testtömegével. Kistömegű, gyors lövedékek nem érnek el kellő mélységi hatást. Akár egy fűszálon is expandálhatnak. Szétfröccsenhetnek a kemény csontokon, továbbá nincs kellő stop hatásuk.

Módomban állt egy müncheni vadászati kiállításon dél-afrikai hivatásos vadászokkal beszélgetni a kafferbivaly vadászatáról. Elmondták, hogy ők a .375 H&H Magnumot már elégséges kalibernek tartják a maga 19,5 g-os lövedéktömegével. Jobban szeretik viszont a .416-os kalibert, mert annak 26 g-os lövedéktömege jobb hatásfokú. A bivalyok általában az első találat után berohannak a magas füves takarásba. Ezen keresztül hatolva viszont csak a minél nagyobb lövedéktömeg tud hatásosan célt érni. Ennek ellenére például a .458-as Winchester Magnumot nem szeretik, mert gyakran kell hosszú lövéseket tenni és ennek a kalibernek nagy a lövedékesése. Maximum 80-100 m-ig hatásos. Túl rövid a lőszer hüvelye, ezért ők inkább a .458-as Lott-ot tartják jobbnak a maga 2,8"-os hüvely hosszúságával. A bivalyokra becserkelés után gyakran 100 m-feletti távolságról kell lövést, lövéseket leadni.

 

Nem szeretik a Weatherby Magnumokat. Az a véleményük, hogy feleslegesen nagy a lövedékek sebessége és túl nagy a hátrarúgásuk. Nem népszerűek az ottani professzionális vadászok köreiben. A .375 H&H Magnumot, de inkább a .416-os Remington Magnumot javasolják, mint akár már elefántra is alkalmas kalibert.

Egy 1958-ban hozott döntés értelmében a vastagbőrűekre csak minimum 9,5 mm-es lövedékátmérőtől lehetett vadászni az egykori angol gyarmatokon. Ez a rendelet még ma is sok országban érvényben van. A fegyver kiválasztását ez akár meg is határozza.( A kisebbek, mint például a 9,3 mm-esek, nem jöhetnek számításba, még akkor sem, ha közel hasonló energia szintet tudnának produkálni, mint a 9,5 mm-es kaliberek.) Mielőtt fegyvert és lőszert választanánk azonban, vizsgáljuk meg, hogy a "nagyok" milyen hatást fejtenek ki hátrafelé, hiszen már elhangzott az előzőekben, hogy a gyakorlatban ez is nagyon fontos tényező!

Ezt a hátralökő hatást is Joule-ban mérik.

 

 

Mértéke:       20-30 J között erős

30-60 J között rendkívül erős

60 J felett szinte elviselhetetlenek értékeli a szakirodalom.

 

Fontos szerepet játszik ebben a fegyver tömege, a lövedék tömege, a lőportöltet tömege, a lövedék kezdősebessége.

 

 

Nézzük meg néhány kaliberre vetítve, hogyan alakul a hátralökés ereje:

 

 

           Kaliberek                           

   Lövedék tömege / g

       A hátralökés ereje  /   J

 

12 / 70   sörétes  fegyver       

              36 

                   20,2

.30-06  

              11,7

                   17,1

.300     Winchester Magnum    

              11,7

                   18,3 

 

 

 

.375     H&H  Magnum

              19,4

                   33,5

.378     Weatherby Magnum

              19,4

                   54,0

.416     Remington Magnum

              25,9

                   49,2

.416     Rigby

              26,6

                   49,9

.416     Weatherby Magnum

              26,0

                   69,1

.458    Winchester Magnum

              32,4

                   55,6

.458     LOTT

              32,4

                   69,0 

.460    Weatherby Magnum

              32,4

                   81,5

.500    Jeffery

              34,7

                   84,7

.500    Nitro Express 3”

              36,9

                   62,6

.577    Nitro Express 3"

              48,6

                   94,1

.577    Tyrannosaur

              48,6

                 126,7

.585    Nyati

              48,6 

                 127,0 

.600    Nitro Express

              58,3

                 102,4

.700    Nitro Express

              64,8

                 142,4

 

 

 

 

 

A táblázatból jól kivehető, hogy bizony vannak lőszerek és hozzájuk gyártott fegyverek, melyek az elviselhetetlen kategóriába esnek. Nem véletlen, hogy néhány fegyvergyártó már eleve csőszájfékkel (pl. Mag-na- Port ) kínálja fegyvereit. A csőszájfékek akár 20-40%-al is csillapíthatják a hátralökés mértékét. Tovább javítható a hatás, ha tusba szerelhető csillapítást is alkalmaznak (pl. Kickstop). A túlságosan nagy hátrarúgás mély nyomot hagyhat használójában. Örökös félelmet ültethet el azokban az emberekben, akik nem nagyon bírják az erős hátrarúgást. Aki ilyen megrázó élményben már részesült, kisebb kalibert sem szívesen fog elsütni, legfeljebb csak behunyt szemmel. A .475 A& M Magnumról például azt írja a szakirodalom, hogy néhány egymás után leadott lövés felér azzal a megrázó élménnyel, mintha egy nehézsúlyú profi box mérkőzésen kellene kiállni néhány menetet. A hátralökésének ereje 100 J körül van! Akkor milyen lehet a még nagyobb rúgású .585 Nyatival vagy a .700 Nitro expressz-el leadni lövéseket? Pedig vannak emberek, akik ilyen fegyverekkel lőnek! A hátrarúgás tényét nagyon komolyan kell venni. Kovács László “Vadászpuskák varázsában” c. könyvében olvashattuk, hogy egy amerikai vadász .378 Weatherby Magnummal lőtt varacskos disznóra, valószínűleg kissé figyelmetlenül. A fegyver a rajta lévő távcsővel akkora ütést mért a vadász fejére, hogy az belehalt sérülésébe. Ismerek olyan magyar vadászt, aki (szintén ezzel a kaliberrel) csak vállának megfelelő kipárnázása után mert lőni. Céltávcsövet Afrikában egyébként nem nagyon használnak a nagyobb kaliberű vadászfegyvereken.

( Léteznek .50-es és még nagyobb kaliberű ( 14,5 mm ) hadi romboló puskák is, melyek sokkal erősebbek, de már eleve úgy tervezik őket, hogy csillapítva van a hátrarúgó erő. Akár csípőből is tüzelhetnek egyes típusokkal, mint például a magyar deszantos Gepárd M2 A1 (B1)-es modellekkel. Később, csupán érdekességképpen erejüket hasonlítani fogom a vadász fegyverekhez. )

 

A világon nagyon sokféle erős muníció létezik, amely nagytestű vadak elejtésére alkalmas lehet. Felsorolni mindet szinte lehetetlen lenne. A régiek mellett születnek újak is. Általában ezek mindig igyekeznek túlszárnyalni a régebbieket.

Példaképpen említem a kisebb kaliberek közül a .300-as Pegazust ( V0 1050  m/s     E0     6500 J ) és a Remington újszülöttjét, a .300 -as Remington Ultra Magnumot, amely 300 yardon 4% erősebb, mint a .300-as Weatherby Magnum 200 yardon. Hüvelye nem szalagos kiképzésű, viszont 13%-al nagyobb kapacitású, mint a .300 Wby. Magnumé. A 11,7 g-os lövedékének kezdő sebessége V0 1006 m/s.

 

Visszatérve az alapgondolathoz: vizsgáljuk meg, mitől nagyok a “nagyok”, miért is inkább ezeket szereti a vadászgyakorlat a veszélyes nagyvadak elejtésénél?

 

Létezik egy viszonyszám, amit a híres amerikai fegyverszakértő és afrika vadász J. P. Taylor alkotott meg. Ez a szám, a róla elnevezett Taylor féle KO (kiütés) értékszám, ami sokkal inkább jellemezi a lövedék energiáját, mint a becsapódási, más néven kinetikus energia. Számításánál a következő tényezőket veszi figyelembe: a lövedék sebességét, tömegét és a kaliber nagyságát. Azt az ütőerőt tükrözi, amit a lövedék tömegénél, sebességénél és keresztmetszeténél fogva képvisel. Manapság léteznek még precízebb számítási eljárások. Érdemes mégis ennek a számnak a tükrében megvizsgálni a vadászatra használt lőszereket, hiszen ezt a képletet egy olyan gyakorló vadászember hagyta ránk, akinek megállapításait gyakran idézik még ma is a szaklapok. Javasolom, hogy ennek ismeretében döntsön mindenki, hogy milyen fegyvert, fegyvereket visz majd magával egy afrikai szafarira

(A táblázatban szerepel néhány kisebb kaliber is, hogy viszonyítási alapot képezzen.)

 

 

 

    Kaliber

  Lövedék

  tömeg   g   

 Lövedék  seb.

   V0      m / s

 Torkolati 

energia E0

 Taylor féle

 KO-érték

. 30-06

     11,7

        850

    4226

      22,3

.300 Weatherby M.

     11,66

      1006

    5902

      25,5

  8 x 68 S

     11,7

        990

    5735

      27,2

. 338 Lapua Magn.

     16,2

        900

    6561

      35,8

 9,3 x 62

     19,0

        740

    5199

      37,3

 9,3 x 64

     19,0

        785

    5857

      39,6

 9,3 x 74  R

     19,0

        695

    4591

      35,1

 

 

 

 

 

.375 H&H Magn.

   9,5 x  72,3  B

     19,5

        790

   6085

      42,0

.378 Wby Magn.

    9,5 x  74 B

     19,4

        892

   7734

      46,9

.416 Rem. Magn.

   10,6 x 72,3 B

     25,9

        732

   6934

      57,2

.416 Rigby

   10,6 x  74

     26,6

        701       

   6532

      56,3

.416 Wby. Magn.

    10,6 x  74 B

     26,6

        820

   8779

      65,8

.450 Rigby

   11,6 x  73,6

     31,1

        716

   7983

      72,7

.458 Win. Magn.

    11,5 x 63,5 B

     32,4

        622

   6384

      66,9

.458 Lott

    11,5 x 71 B

     32,4

        710

   8145

      76,4

.460 Wby Magn.

    11,6 x 74 B

     32,4

        823

 10973  

      88,7

.475 A&M Magn.

    12 x  73,6 B

     32,4

        908

 13416

    100,9

.500 Nitro Express

   12,7 x 76,2 R

     36,9

        655

   7936

      87,7

.500 Jeffery

   12,7 x  70 

     34.7

        731

   9215

      92,0

.505 Gibbs

   12,8 x 80

     34,0

        686

   8036

      85,4

.577 Nitro Express

   14,6  x  76,2 R

     48,6

        625

   9506

    126,7

.577 Tyrannosaur

   14,8 x  75,9

     48,6

        756

 13855

    155,4

.700/577 Nitro E.

   14,8 x  93

     58,3

        701

 13909 

    171,2

.585 Nyati

  14,85  x  70,9

     48,6

        770

 14369

    158,9

.600 Nitro Express

   15,3 x 76,2 R

     58,5

        594

 10310 

    151,9

.700 Nitro Express

   17,8 x  89 R

     64,8

        610

 12290

    201,6

 

A táblázatból kiemelve pl. a .338-as Lapua magnumot a maga 16,2 g-os lövedéktömegével, melyet 6561 J-al indít és viszonyítva ezt a kb. hasonló energia szintet produkáló .416-os

Rigby-hez látható, hogy a nagyobb lövedék tömeggel bíró .416-os sokkal nagyobb ütőerőt képvisel.

Hasonló eredményt kapunk, ha például a .460-as Wby. Magnumot és a szinte azonos energia szintű .600 Nitro Express KO értékét vizsgáljuk.

A kisebb energia szintű .500 Jeffery-nek pedig nagyobb KO értéke van, mint a .460 Wby Magnumnak.

A .700-as Nitro Expressnek jóval nagyobb a KO. értéke, mint a világ legnagyobb energiaszintjét (14369 J ) produkáló, még sportcélú .585 Nyati-nak.

 

A lövedék tömegének tehát döntő befolyása van az ütőerőt tekintve. Látható, hogy a nagyobb lövedék tömeggel bíró lőszerek adják a magasabb KO értékeket és így ezek jöhetnek csak igazán számításba a veszélyes nagyvadak vadászatában. A táblázatból az is igazolódni látszik, hogy a dél-afrikai hivatásos vadászoknak bizonyosan igaza lehet, mert a drága, nehezebben beszerezhető Weatherby Magnum lőszerek - nem vitatva kiváló ballisztikai tulajdonságaikat -(pl. a .378 és a .416-os vonatkozásában) nem tudnak annyival nagyobb ütőerőt produkálni, mint amennyivel nagyobbat rúgnak hátra.

 

 

A 375 H&H Magnum, mint látható 33 J-al rúg vissza és 42-es KO. értéket ad, míg a .378 Wby. Magnum hátralökése 54 J és 46-os KO. értéket nyújt! Nagyjából ugyanez a helyzet a .416 Remington Magnum és a .416 Wby. Magnum összevetése esetén. Ezek tények, melyeket a mindennapi hivatásos használat támaszt alá, de ami nem jelenti azt, hogy egy sportvadász, ilyen csodálatos energia szintet nyújtó lőszereket ne használjon.

 

 

A kinetikus vagy becsapódási energia alapján kisebb kaliberű fegyverek, kisebb lövedék tömeggel is képesek lehetnek akár az elefántok elejtésére is. A gyakorlatban mégsem ezek terjedtek el, mert mint látható a táblázatból, megállító erejük jóval csekélyebb. Gyakran előfordul, még nagyobb kaliberű fegyver használata esetén is, hogy a kafferbivalyt csak több lövéssel lehet terítékre hozni és ez nem ritka oroszlán, valamint egyéb veszélyes nagyvad esetén sem. Ne felejtsük el, hogy azonos becsapódási energia szint mellett is a nagyobb tömegű lövedéknek lesz magasabb KO értéke. Ezt a hatást a legegyszerűbben úgy lehetne a szemléletesség kedvéért bemutatni, hogy ha egy talpon álló, megfelelően előkészített acéllemezre adnánk le lövéseket, egyforma becsapódási energiát nyújtó kisebb és nagyobb lövedék tömeggel. A kisebb tömegű azonos energia szintet képviselő lövedék a lemezt nem lenne képes fellökni. Míg a nagyobb tömeggel, azonos energiaszinttel bíró lövedék ugyanezt a lemezt simán felborítaná.

 

 

Gondolom, most már kellő információ áll rendelkezésre, hogy a csodált "nagyok"-ból mindenki kiválaszthassa a neki megfelelőt.

Természetesen a fentieken kívül létezik még több kiváló muníció. Néhányukat megemlítve például, a “mellényzseb magnumnak” nevezett .30-06-os hüvelyből kialakított .400-as Brown Whelen , .404 Jeffry , .470 Capstic, .459 A-Square, . 500 A-square .500 Rafiki, és még sok-sok más. Újabbak is piacra kerülnek, mint például az alacsony gáznyomásra (2850 bár !) tervezett, szerkezet kímélő .500 / 416 R Krieghoff.

 

  

 

 

 

Adós vagyok még egy összehasonlítással a korábban említett romboló hadipuskák vonatkozásában. A “Kaliber” 98/2 számában leközölt magyar fejlesztésű gepárd fegyverek adatai alapján viszonyíthatjuk ezeket az ismertetett vadászfegyverekhez. Természetesen csak érdekességképpen, mert a vadászlőszerek nem készülnek robbanó, vagy páncéltörő lövedékkel szerelve és nem 1000 m-re lévő cél leküzdésére valók. Ez jól látszik a vadász és hadi lőszerek hüvelyeinek méretbeli összevetésénél a hadi lőszerek javára.

 

   Kaliber   mm

Lövedéktömeg g

  V0     m/s 

  E0   J

     KO érték

 12,7 x 107

   48,5

      840

   17000   

     147,8

 12,7 x   99

   43,5

      910

   18000

     143,6

 14,5 x 114

   64,0

    1000

   32000

     265,1

 

 

A .700/577 NE., az .577 Tyrannosaur, a .585 Nyati, a .600-as és a .700-as Nitro Express ütőerőben viszont rövidtávon nem nagyon maradnak el a hadi romboló változatoktól, sőt a 12,7 mm-esnél magasabb KO értéket érnek el. A felsoroltak a vadászok "elefánt romboló” kaliberei.

Visszatérve békésebb vizekre, a vadászfegyverekhez a Deutsches Waffen-Journál 98/7-es számában a .400-as Brown Whelen kapcsán olvashattunk egy idézetet, az általam már említett híres fegyverszakértő John Pondoro Taylor: African Rifles and Cartridges című, 1948-ban megjelent könyvéből. Ebben azt írja, idézi a DWJ, hogy tapasztalatai alapján 4000 foot-pounds ( E 0 5420 J ) csőtorkolati energia biztonságosan elegendő a világon mindenhol, mindenféle állat elejtéséhez.( Ehhez azért tudni kell, hogy ezt a .450/ 400 3" Nitro Express 26 g-os lövedék tömegére értette a szerző, aminek KO értéke 54,3 volt.) Visszaemlékezve a dél-afrikai thabazimbi hivatásos vadászok véleményére, ők is szinte ugyanezt mondják. A különbség csak az, hogy ők a ma kapható modern .416 Remington Magnumot teszik erre a megtisztelő helyre a maga 25,9 g-os lövedéktömegével és 57,3-es KO értékével.

 

Megpróbáltam egy csokorba összegyűjteni az információkat a "nagyokról" minden érdeklődő számára. A múlt és a jelen gyakorló vadászainak véleményét is figyelembe véve leszűrhető egy következtetés. Az álláspontjuk, mint azt láthattuk egymástól térben és időben függetlenül, de valahol találkozik. Ez a találkozási pont az 54-57-es KO értékben jelenik meg, az elégséges szintet mutatva a legnagyobb afrikai vadakra is. Akik ezt kinyilatkozták profik, több száz veszélyes nagyvad terítékre hozásával a hátuk mögött. Természetesen aki bírja, az használhat még nagyobb KO értékkel rendelkező kalibert egészen a .700-as Nitro Express-ig. Viszont, ha nincs más “nagyobb” kéznél megfelelhet a mindenes .375 H&H Magnum is, melyről Taylor a fent idézett könyvében azt írta, hogy a legjobb középkaliber és egyben a leghatásosabb "all round" töltény. Úgy tűnik kijelentése időtálló, mert még ma is a legnépszerűbb középkaliber Afrikában, annak ellenére, hogy azóta más hasonló kaliberű, de nagyobb teljesítményű töltények is megjelentek.

Mindent egybevetve és összefoglalva a leírtakat:

·      minimum szint a veszélyes nagyvadak esetén a .375 H&H Magnum és a hasonló 40-50-es KO értéket elérő kaliberek.

·      elégséges szintet szolgáltatnak a .416-os Remington Magnum vagy más .416-os lőszerek, mint akár már elefántra is megfelelő kaliberek 55-60-as KO értéket produkálva.

·      60 feletti KO értéknél pedig figyelemre méltó lehet a .450-es Rigby 72,6-os KO értékével, a .458 LOT 76,4-es KO értékével, az .500-as Nitro Express 87,7-es KO értékével, viszonylag kisebb hátrarúgásával.

 

 

 

Használhatók ezen felül más erősebb, extra KO értékkel bíró töltények is. A maximális ütőerőt nyújtva ("előre-hátra"!) használójuknak, amit ma egy vadászlőszer manapság elérhet. Természetesen “a minél nagyobb erő, annál biztosabb hatás” megállapítás teljesen jogos, de ne feledkezzünk meg a cikk elején idézett Bell nevű híres afrika vadászról és az ő kedvenc .275-es Rigby-jéről (7x57) sem. Persze ez is szélsőség! Az igazság valahol a középarányos, erő az 55 - 80-as KO érték alkalmazásában lehet.

Remélem a leírtak alapján Afrikába készülők ki tudják majd választani a nekik legszimpatikusabb vadászlőszereket és a hozzájuk gyártott fegyvereket. Más fegyverforgatók pedig talán majd érdeklődve hasonlíthatják a világ "legnagyobbjai"-hoz az általuk használt lőszerek teljesítményét, erejét.

 

 

 

A cikk megírásához nyújtott szakmai támogatásért külön köszönetemet szeretném nyilvánítani a Dél-Afrikában, Thabazimbiben élő Dries Visser Safari vadászainak, továbbá a számításokhoz szükséges adatok biztosításáért Sándor Józsefnek, a lefényképezésre került lőszerek rendelkezésre bocsátásáért, technikai adatokért Molnár Sándornak, valamint a fotókért Chochol Károlynak.

 

 

Felhasznált irodalom:          Deutsches Waffen Journal 1998/7-es száma

                                            Kaliber Magazin  1998/2

                                            Cartridges of the World  by  Frank C. Barnes

                                            Vadászfegyver- és Lőismeret  Zoltán Attila

                                            African  Rifles and Cartridges  John Taylor

 

 

 

 

 

 

                                                                                                   Zentai Béla

                                                      Kiegészítés – Hozzáfűzés

 

 

Az hiszem a nagykaliberek terén jelentősen bővültek ismereteim a cikk megjelenése óta. Ennek egyik oka, hogy a . 375 H&H Magnum fegyveremet lecseréltem egy erősebb, nagyobb ölő és megállító erővel bíró . 416 Weatherby Magnumra. A másik oka annak, hogy a nagy kaliberekről alkotott véleményem formálódott az, hogy a már korábban általam említett Mark Sulliven hivatásos vadász afrikai vadászatokról szóló videó filmjeit meg néztem és elolvastam megjelent könyvét is. Továbbá  a Taylor féle KO szám mellett, más mérőszámok számítási képleteit is megismerhettem. Ilyenek az A-Square  Áthatolási , valamint  a Sokkoló- megállító erőre vonatkozó számítási módszerei. A Wooter féle Őlőerő index számítása, a Lott által kidolgozott  Áthatolási faktor EEE 1 és EEE2  ami a soft point és a kontrolált expanziújú lövedékekre vonatkozik az ütközés pillanatában , a Keith féle Kiütési faktor , a Fuller index és még sorolhatnám a különböző ide vonatkozó számítási módszereket. Ezek a később megjelent írásaimban már nagy szerepet játszanak egy- egy kaliber bemutatása kapcsán. Tovább bővült Molnár Sándor és a saját lőszer gyűjteményem. Ennek kapcsán szinte minden jelentős nagy kaliberű lőszer kézbe vehető lefényképezhető. Mark Sullivennek és más Afrikában vadásztató hivatásos vadásznak köszönhetően viszont beláttam, hogy a dupla puska életmentő lehet a tolózárassal szemben. Ez a gyorsabban leadható második lövés miatt van így . Sullivan maga is azt írja könyvében, hogy ha tolózáras ismétlő puskája lenne már valószínűleg nem élne. Sullivan kedvenc kaliberei közé tartozik a 450/ 400 N.E. amit már Taylor-ral kapcsolatban a cikkben is megemlítettem. Sullivan véleménye  egyezik a cikkben leírt hivatásos vadászokéval abban, hogy Sullivan is a .375-ös helyett a veszélyesebb szituációkban is inkább alkalmasabb  nagyobb kalibereket  akár már az egy számmal nagyobb . 416 Remington Magnumot preferálja. Szerinte aki tud lőni egy .375-ös puskával az ugyan olyan jól használhatja a. 416-os is. Ezzel én is maximálisan egyet értek. A későbbiekben említést is teszek majd a .416 Weatherby  Magnumról és az azzal történő vaddisznó vadászatomról. Vissza kanyarodva Sullivan-hez, kedveli a 450 No. 2 Nitro Express-t, az .500 N.E.-t a szuper ölő .577 N.E.-t az életét sokszor megmentő .600 N.E.-t és végül a Londonban 1997 ben saját specifikációi szerint  készített gyönyörű és kiválónak mondott fegyverét ami .700 N.E.  kaliberű.

 

 

 Legutóbbi videó filmjén a “ Death at My Feet” –ben  leginkább a . 600 Nitro Express fegyverét használja. Döbbenetes, hogy a kafferbivaly bikák mit kibírnak. Egyik jelenetben . 500 Jeffrey  34 g-os lövedékéből tolózáras fegyverből 5 lövést küld a bikába Sullivan  kliense. Látszik a filmen ahogyan porzik a föld midőn a lövedékek átszántanak a nagy testén, de az csak áll rezzenéstelenül és csóválja a farkát, mintha misem történt volna. Végül a sebzett bika még, mint egy nagy fekete gőzmozdony öt nagy golyó ütötte lyukkal a mellkasában rátámad  az őt néhányméterre megközelítő Sullivanre, aki nagy nyugalommal a homlokába küldi  a .600 N.E. 58 g-os lövedékét. Ha viszont ez nem így történne, akkor sokszor még ez az 58 g-os  nagy megállító erejű lövedék sem lenne elégséges. A film egy másik jelenetében ugyanis 450-es kaliberből négyszer lő bele a bikába a kliens és háromszor Sullivan a . 600 Nitro Express szel . Végül a kiprovokált támadásba lendülő bikát újabb két 58 g-os az  golyó, amelyikből az egyik az agyát érte, tudja csak véglegesen földre kényszeríteni. Ez kilenc lövést jelent  négy 32 g-os és  öt 58 g-os lövedéket ! Tudomásom van még egy érdekes esetről, ami Zambiában történt és szintén a kafferbivaly hihetetlenül nagy élet erejét bizonyítja. Jaco Du Plessis hivatásos vadász Wes Hixon nevű vendége három lövéssel küldte földre  a kaffer bikát. A földön fekvő bikába a hivatásos vadász kérésére a vendég még egy lövést adott le közelről, mintegy 15 m-ről, biztos ami biztos alapon. A bika ezek után mozdulatlanul terült el. Kezdetét vette a gratuláció és az öröm percei következtek, és a szituáció gondolatban újra felelevenítése. A bikához nem mentek közelebb. Maradtak 15- 20 m-re a fekvő testtől. Közben úgy 15 perc telt el. Ekkor a bika megemelte a fejét, és hirtelen lábra tornázta fel magát. A vendég és a kísérők elhűlve nézték a történteket.  Lemerevedve a látványtól nem lőttek rá, elszalasztva ezzel azt a kiváló lehetőséget, ami a lábra állás másodpercei jelentettek volna. A bika közben teljes erőre kapva rohamra indult, hogy eltapossa őket. A hivatásos vadász állt szerencsére hozzá legközelebb. Gyorsan lereagálta a történteket. Felemelte dupla puskáját és lőtt. Az első lövés noha célba talált, nem állította meg a felbőszült monstrumot. Az csak rohant felé továbbra is. A második csőből gyors ütemben eleresztett golyó, viszont fejbe találta. Ekkor a bika felborult és immáron véglegesen kilehelte utolsó erejét is.  Sullivan könyvében van egy fejezet , amelynek a következő a címe : “ A bika, amit nem tudtam megállítani “ Sullivan élete legnagyobb tévedésének tartja azt, amikor a bikát a .600 Nitro Express 58 g- os lövedékével lapockán  lőtte. Ez a nagytömegű lövedék sem tudja ugyanis minden esetben földre kényszeríteni a  kaffer bikát. Ennek az esetnek a következő a rövid története.  Hárman indultak kaffer vadászatra. Sullivan egyik kliensnél .375-ös puska volt. A másik  rutinosabb vadásznál, aki többször vadászott már Sullivan-nal egy . 470-es Rigby dupla puskát vitt magával saját töltésű lőszert használva hozzá. ( Ennek a 32 g-os maggal szerelt lőszernek 670 m/s sebességgel  kilőve a  KO értéke 72,9 ) . Sullivan pedig az akkoriban és abban a szezonban először használt .600 N.E. dupla  golyósával volt fel fegyverkezve. Két bikát láttak meg egy magas fűvel borított nehéz terepen.  Az egyik jó pozíciót mutató egyedet a  .375-ös puskával megcélozta a vadász és lőtt. Ez után nyomban, amíg nagy izgalommal újra  töltötte .375-ösét,  a 470-es Rigby-vel is tüzelt a másik vadász. Ennek hatására az addig takarásban lévő második bika is kilépett. Három újabb lövés dördült ezek után gyors egymásutánban. Egyszer a .375- ös  19,4 gr-os majd kétszer a .470-es 32 g-os lövedéke csapódott be a bika  testébe. Közben Sullivan is tüzelési pozícióba került és eleresztette az 58 g –os lövedéket az egyik sebzett bika lapockájába. Az  lerogyott és elnyelte a magas fű, nem látszódott ki belőle. Mind a két bika eltűnt a szemük elől a nagy füvesben. Úgy gondolták ezzel vége is van a történetnek, de nem így hozta az sors. Keresésére indultak a bikáknak. Az elsőt meg is találták, de még az is élt. Kérték , hogy a .375-össel vadászó menjen oda és végezzen vele. Addig ők elindultak a másikat keresni. A nyomkeresőjük talált is vért és közölte, hogy a bivaly a sűrű és nagyon magas füvesbe van. Követték a vérnyomokat kb. 270 méteren át. A bika csinált egy kört és visszatért. Egyenesen rátámadt a .375-ös puskával kezében álló kliensre, aki  kiabálta hogy támad ,támad majd lőtt. Sullivan nem tudott lőni először a magas fűtől így a bika továbbra is egyenesen a kliense felé  tartott. Majd mikor lövésre lehetősége nyílt   a  mellette elrohanó bika lapockájába lőtt. Ez a lövés viszont nagy megdöbbenésére nem állította meg a kaffert. Az úgy rohant tovább, mint egy tehervonat. Sullivan jobban szerette volna, ha a támadás csak ellene irányulna. Szemtől szembe állhatna ekkor a bikával és nagy eséllyel lőhetné a .600 Nitro Express lövedékét igen közelről egyenesen a támadó bivaly agyába. A második lövést már igyekezett egy másik szögből az agyba küldeni de eltévesztette a lövést, mert a rohanó bika feje le föl járt . Közben barátja a .470-es Rigby ből szintén meg tudta lőni a bivalyt , de ő is az első lövést csak a mellkasára tudta küldeni, ami hasonlóan Sullivan lövéséhez nem állította meg. Megmentve mégis a helyzetet, és a 375-össel vadászó kliens és még egy két kísérő életét, sikerült neki a .470-es dupla golyós második lövedékét  a bika agyába lőni, és ezzel véget vetni a szorult helyzetnek. Mindezt csak azért mondtam el, hogy mindenki számára legyen világos, hogy a kafferbivaly lehet nagyon veszélyes ellenfél. Sokszor a nagy kaliberek is kevésnek bizonyulhatnak.  Nem véletlen talán az sem, hogy az üzleti célokon túl, Sullivan első videó filmjein 450 No.2 és .500 N.E: puskát használ, majd ezt váltja és előszeretettel vadászik a . 577 N.E. puskájával. Végül a Death at My Feet –ben már szinte csak a . 600 N.E. puskájával lő. Sullivan filozófiája , hogy igyekszik klienseinek olyan instrukciókat adni, hogy azok olyan gyorsan és humánusan öljék meg a vadat, amennyire ez csak lehetséges. Általában viszont ez a kafferbivaly esetében nem így és nem egy lövéssel szokott történni. Az izgalmak mint láttuk pedig csak ebben az esetben kezdődnek. Sullivan sajnálja azon klienseit akik elutaznak Afrikába bivaly vadászatra és egyetlen lövéssel küldik földre a bivalyt vagy legfeljebb az még elfut 25 métert és kimúlik Haza utaznak és nem tudják mi is az érdekes a kafferbivaly vadászatban. Ezeknek az embereknek valami igen izgalmas dolog marad ki az életükből mondja Sullivan, mert néha nincs más választás mint lőni, lőni és lőni. Azoknak a klienseknek akiknek viszont ez utóbbiban van részük sokkal inkább megkapják a kifizetett pénzük teljes ellenértékét. Tehát olyan élményben lesz részük , ami feledhetetlen leírhatatlan izgalmakat nyújt. Elképesztő meglepő esetek fordulhatnak elő a kafferbivaly vadászatokon. Az egyik ilyen eset még Sullivant is meglepte. Azt mondta, hogy szemtanúja volt több száz bika kilövésének, de ilyen még nem fordult elő vele. Egyik kliense .  375 H&H Magnum puskát és 19,4 g-os lövedéket használt. A kafferbivalyt a kliensnek 15 lövéssel sikerült csak földre küldeni. A bivaly testéből minden szívverésénél folyt a vér a golyók ütötte lyukakon. A bivaly csak állt és tűrte rezzenéstelenül a lövéseket és meg sem kísérelt elrohanni. A vendég csak lőtt és töltött és megint lőtt és ez így ment, amíg a bika össze nem esett. Bele dőlve az alatta addigra hatalmassá duzzadt  vérttavacskába. Más felől filmjében látható midőn az egyik vendége távcsővel szerelt .375-ös puskával egyetlen lövéssel küldi földre a bivalyt. Könyvében említ olyan esetet is , mikor a vendég .458-as puskája elromlott, és kénytelen volt a. 300 Winchester Magnummal 11,7 g-os lövedékét használni . Két bivalyt is lőtt vele a kliens. Egy - egy lövéssel lőtte meg őket, mégpedig úgy, hogy sikerült a gerincüket szétlőni. Ebből leszűrhető az a tanulság, és számomra ez maradt meg  sokkal inkább, hogy  a kisebb kaliberekkel is meg lehet ölni a kafferbivalyt, de ha mód van rá sokall biztosabb mondjuk egy . 577 N. E. duplát kézbe tartva vadászni bivalyra, mint egy .375-ös tolózárast.

 

 

 Sullivan azt írja könyvében, hogy a bivalyt 50-60 méterről meglőni nem különösebben nagy dolog. Viszont megközelíteni annyira, hogy a látóterében csak  a vadász legyen és semmi más az már izgalmasabb, férfiasabb és valóságos kihívást jelent. Szemtől szembe az már igen. A bivaly soha nem adja fel. Végül rá ront ellenfelére, hogy elpusztítsa, földbe tapossa. Ha hibázik az ellenfél a bika győz, ha nem és a lövés az agyába fúródik,  közvetlenül a kihívó fél előtt borul fel a hatalmas állat és múlik ki lábait mereven az égnek tartva.

 

 

 

 Sullivan könyvében így írja le az első olyan pillanatait amikor a bivaly megölésének ezt a sajátságos formáját választotta: “… Tisztán emlékszem, minta csak tegnap történt volna az első évre, amit hivatásos vadászként  töltöttem és az arra az alkalomra, amikor az első kafferbivaly rám támadt.

Ez 1990 kora júliusában történt, amikor a Mayowosi Game Reserve-be vadásztam. A helyi kutatási igazgató kérésére konyhára kellett a bivaly hús. Az első vendégem nem érkezett meg azon a héten, így magam indultam vadászatra. A magas fűben nehéz volt a kafferbivaly bikát tisztán kivenni. A bika  pedig csak 40 yardra állt tőlem. Vállamhoz emeltem a John Wilkes . 500 Nitro Express dupla puskámat céloztam és lőttem. Láttam, hogy a nagy 570 grain-es ( 37 g )lövedék mélyen a bika mellkasába

 szánt. A  bika megpördült és elrohant. Utána eresztettem a zártköpenyes lövedéket a  másik csőből is. Egy rövid vágta után,  50 yardnyira a bika megállt egy fa alatt a sűrű szélébe, és nekem úgy tűnt, mintha csak  rám várt volna.  Újra megcéloztam a mellkasát, de nem sütöttem el a fegyver. Nem lőttem, mert hirtelen ráébredtem, hogy egy olyan lehetőségem adódott az életembe, amelyben még soha nem volt részem ez előtt. Elemeltem a vállamtól és leeresztettem a  dupla puskát majd egyenesen a sebzett bika irányába indultam.

Lehetőséget kívántam adni a bikának, hogy eldönthesse, miként végezze be. Az orra és a szája habos vértől piroslott. Éreztem a gyűlöletet a szemeiben, ahogy tekintetét rám emelte. Emlékszem azt gondoltam akkor, hogy én vagyok a legszerencsésebb ember, hiszen álmaimban én ezt a bikát már hasonló szituációban tán ezerszer megöltem. Végül is ott álltam álmaim beteljesülése előtt Tanzániában Kelet Afrikában a legnagyobb  vadászterületén Afrikának és egy sebzett kafferbivaly felé ballagtam. Tudtam, hogy  a bika támadása várhatóan másodperceken belül bekövetkezik. Az öreg bika szemeit rám összpontosítva  felemelte erőteljes fejét. Horkantott egyet és minden félsz nélkül, mint egy megszállott nekem rontott. Egyetlen  dolog lebegett csak szemei előtt, az, hogy megöljön. Emlékszem, megcéloztam a fejét és arra gondoltam, hogy igen, ez az a pillanat, amire egész életemben vágytam. A homlokára emeltem a céltüskét közvetlenül a szarvak domborulata alá és meghúztam a ravaszt. A nagy bika ekkora már csak nyolc lábnyira ( 2,4 m ) volt tőlem. A lövésem  sikeres volt és a bika golyóval az agyában  a lábaim előtt esett össze. “                                 

                                                                                                                                                     

 A könyv olvasását követő hét végén vadásztársasági területemen lesre ültem ki. Világosban kijöttek a disznók az erdőből turkálni az eső után felázott talajt. Könnyen forgatták azt és  kutakodtak benne nagy élvezettel. Eszembe ötlött, hogy ezeket lelőni bizony nem jelent kihívást, nem különösebben férfias dolog. Pár nappal később egy barátom meglátogatott és elmesélte, hogy dúvadazni voltak. Egy nádasban a kutya izgatottan fogott valamit, majd ezt egy nagy  vonyítás követte. Barátom sejtette, hogy disznó és a kutyája védelmére sietett. Egy csövű sörétes puskáját a kezébe szorítva igyekezett a sűrű nádasba a hang irányába jutni. Odaérve látta, hogy birkózik a kutya egy jókora disznóval, de lőni nem tudott, mert eszeveszetten forogtak, majd eltűntek a magas nádasban. Egyszer csak arra lett figyelmes, hogy valami közeledik feléje nagy robajjal. Mire fel eszmélt  a végsőkig felidegelt  disznó rá  rontott. Annyi ideje volt csak, hogy  kézből  lőjön. A disznó a lába vonalában esett össze és csúszott tovább. A nádasból kijőve fal fehéren mesélte a többieknek a történetet. Akkor jött ki rajta a félelem, izgalom  érzése. Ezen sztori előtt pár nappal nézegettük együtt Sullivan könyvét  a támadó bivalyok és vízilovakról. Nem gondoltam, hogy ilyen hamar történik velem is valami hasonló igaz  kisebb, de szintén veszélyes kihívás mesélte Dezső barátom. Mondtam is neki kicsit irigyellek., mert ez tényleg izgalmas dolog lehetett. Több száz disznót lőttem és mentem sebzettek után is, de engem eddig még -  talán mondhatom szerencsére - egyik sem támadott meg ! A veszélyes nagyvadak világa azonban teljesen más, bár ott sem történik mindig tragédia, de a lehetősége ott lebeg,  “ benne van a  levegőben “.                          

 

Termékek