Kaliber Magazin 1999 November 19. Szám

A 9,3 x 62 -es vadászlőszer

Jómagam közel húsz éve találkoztam először ezzel a tekintélyt parancsoló külsővel rendelkező lőszerrel. Vendégségben jártam Kolmann Ferenc barátomnál Buzsákon, aki ZKK 600-as puskájához használt - és tudomásom szerint használ ma is - ilyen töltényt. Akkoriban csak egyszerűen lenyűgözött méreteivel. A 7 x 64-eshez szokott szemeim nagyra meredtek látványától. Ma már sokkal többet tudok erről a kiváló lőszerről, amit szeretnék megosztani Önökkel. is. Sokan használják és dicsérik ezt a kalibert. Néhány vadász nevét még megemlítem ismeretségi körömből, mint például Bakonyi Istvánét, akit a budapesti Diana vadászboltból sokan ismerhetnek, vagy neves színművészünket Bodrogi Gyulát , akik többek között tudomásom szerint, szintén ilyen kaliberű fegyvert használnak.

A lőszert Berlinben 1905-ben a jól ismert fegyverkészítő, Otto Bock fejlesztette ki. Eredetileg az Afrikában lévő német gyarmatok farmereinek és vadászainak szánta, de hamarosan népszerűvé vált Európában is főleg vaddisznó és szarvas vadászatára. Amerikában az 1940-es évektől kezdődően lehetett hozzájutni. A lőszert kezdetben a DWM, az RWS, a Kynoch és a Norma cég jegyezte. Később más gyártók is bekapcsolódtak, mint például a Lapua cég. A töltény a bemutatás után remekül vizsgázott Afrikában, Ázsiában és Észak Amerikában is az Alaszkai medve vadászatokon. Afrikában széles körben használatos középkalibernek számít napjainkban is. A 9,3 x 62-es  lőszerek 15, 16, 16,7,és 17,5 g-os, nehezebb 18,5 g-os valamint 19 g-os maggal szerelve vásárolhatóak. A lövedékek sebességét és kinetikus energiáját az alábbi táblázatban szeretném ismertetni:

A fenti táblázatból jól érzékelhető, hogy a 9,3 x 62-es vadászlőszer komoly erőt képvisel.

Ennek az erőnek érzékeltetésére szolgáljon egy egyszerű kísérlet, melyet a közelmúltban hajtottunk végre. Egy 18 kg tömegű céltárgyra lőttünk 25 m-ről, és mértük a céltárgy elmozdulását. A céltárgy tömege úgy lett meghatározva, hogy egy .222 Remington becsapódó lövedéke is elmozdulást eredményezzen. A lövedékek teljes energiájukat leadták. A céltárgyat ezen túl úgy alakítottuk ki, hogy azon a lövedékek nem tudtak áthatolni. A kísérlet során különféle kaliberben vadászlőszereket teszteltünk, többféle típusú maggal szerelve.

A hazai legnépszerűbb kaliberek a következő eredményt  adták.

Látható, hogy tömege és sebessége alapján közel kétszer nagyobb tolóerőt képvisel a 9,3x62-es lövedéke, mint például egy 7 x 64-es, vagy egy .30-06-os. Fedett terepen, búzában, bokros részeken a nehéz lövedék kevésbé van kitéve a kisebb akadályok eltérítő hatásának. A lassú nagy tömegű lövedék kevésbé roncsolja a vadhúst. Nincs akkora bevérzés a sebcsatorna körül, mint a kistömegű nagy sebességű lövedék használata esetén. Például a 7 mm–es Remington Magnum jelentős bevérzést okoz távol a sebcsatornától is. Téves azaz álláspont, hogy ilyen kaliberrel nem ajánlatos őzre lőni. Ellenkezőleg, például a 19 g-os Brenneke TUG-gal meglőtt őzön (a lövedék szerkezeti felépítéséből adódóan) nem lesz még akkora kimeneteli nyílás sem, mint amit egy 7 x 64-es 8 g-os, vagy 11 g-os lövedéke okoz.

A 9 x 62-es röppálya jellemzői a nehezebb lövedékek ellenére nagyjából megegyeznek a . 30-06-oséval. Tehát különösebb céltüske emelés nélkül akár 200 m-re is jól használhatóak.

A hátrarúgó erő sem jelentős, 23,9 Joule. Ez az érték nem sokkal nagyobb mint egy 12/70-es sörétes fegyveré, ami  20,2 Joule.( Ne felejtsük el, hogy egy jó fácán vadászaton akár 100 lövést is leadunk minden gond nélkül sörétes fegyverünkkel.)

A 9,3 x 62-es lövedékek a legnagyobb testű szarvason, vaddisznón is többnyire könnyedén áthatolnak. Karakterisztikájuknál fogva széles sebcsatornát vágnak, bő vérzést okozva. Szinte minden esetben van kimeneteli nyílás, ami általában a lövedékátmérő 2-2,5-szerese. A kapható lőszerek nem drágábbak a 7 x 64-es, .30-06-os hasonló gyártmányainál. Nagyvadas területeken vadászók ideális kaliberének tartom a 9,3 x 62-est. Minden körülmények között, kétségek nélkül megfelelő hatást biztosít. Egy olyan megnyugtató erőfölényt nyújtva használójának, amit a kisebb kaliberek maradéktalanul nem képesek adni.

Fenti állításom alátámasztására szolgáljon tanulságul mások számára is saját tapasztalatom. Egy sok-sok évvel ezelőtti, hajnali cserkelésem történetét állítom példaként. 7 x 64-es 11,5 g-os Brenneke TIG lőszert használva, a hozzá gyártott fegyveremmel váll-lap középen céloztam meg egy szarvasünőt. Rálövés után a szarvas elugrott. Vérnyom nem lévén, már-már úgy tűnt, hogy a lövés célt tévesztett. A fedett bokros, fás terepen nem volt támpontunk, hogy milyen irányba kezdjük a keresést. Jelen lévő vadásztársaim lemondó véleménye ellenére, végül sikerült meggyőznöm őket, hogy biztosan eltaláltam a kb. 40 m-re becserkelt szarvast. Így újra lelkes kutatásba fogtunk a rendkívül nehéz terepadottságokkal bíró színhelyen. ! Barátaim egy szakadék szélén találtak néhány csepp vért. További néhány méterre a szakadékban megleltük a szarvast is. Csak a véletlen szerencsének és kitartásunknak köszönhetjük, hogy mégis megkerült a zsákmány. 250 m–re feküdt el a rálövés helyétől. A kaliber nagyságú bemeneti nyílásba izom rostok tömődtek. Kimeneteli nyílás nem volt. Az izmos test és a csontok elnyelték a lövedék energiáját. Hiába használtam a 7 x 64-es kategória legerősebb lőszerét.

Vannak akik úgy gondolják, hogy nem kell a lövedéknek áthatolnia a vadtesten. A lövedék teljesen adja le az energiáját. Ez rendben is van, ha a vad helyben marad, vagy csak néhány méterre fekszik el a rálövés helyétől, de mi van a fenti példa kapcsán, mikor nyomtalanul tűnik el és semmi jel nem utal a találatra. Ez az a történés, ami ritkán fordulhat elő a 9,3 x 62-es kaliberű fegyver 19 g-os lövedékének használata esetén. Nem lehet kétség , csak biztos hatás és eredmény, amit a 9,3 x 62-es  nagytömegű lövedéke nyújt!

Gondoljunk csak a kísérlet eredményeire: mennyivel nagyobb távra tolta el a kísérleti céltárgyat a 9.3 x 62–es 19 g-os TUG lövedéke ! Kisebb kaliberek használata, nyílt terepen lapocka mögé helyezett tüdő és szív lövésekre korlátozódik. A rendkívül fedett terepen nem is lett volna mód a becserkelt szarvasok közül kiválasztott ünő tüdőlövésével kísérletezni az erős fás takarás miatt. Tehát itt jelentkezik a minden körülmények között használhatóság  fogalma. Félre értés ne essék nem reklámot kívánok csinálni a 9,3 x 62 -es nek . Erre nincs is szükség , mert paraméterei magukért beszélnek. Csupán  a vadász társadalom azon tagjainak figyelmébe ajánlom, akik nem ismerték  még ennek a kiváló vadászlőszernek teljesítményét, gyakorlati használhatóságát. Ha valaki hatásos vadász töltényt akar választani nem kell feltétlenül a divatos , drágább magnum kaliberek felé fordulnia .Adott ez a nagy erejű vadász lőszer , ami  lövedékeinek röppályáját vizsgálva nem , de ütőerejét tekintve sokkal jobb számos Európában használatos  magnum kalibernél. A világon sok gyártó cég készít ilyen lőszerhez különféle fegyvereket, az olcsóbbaktól a legdrágábbakig. Természetesen ez sem “ csoda kaliber “ . A jól helyezett lövés ennél a kalibernél is nagyon fontos a vad gyors terítékre hozásához. Az előzőekben egy példával szerettem volna alátámasztani mondandómat. Engedtessék meg még  utoljára, két megtörtént eset megemlítése , ami újra csak  a 9,3 x 62 es  gyakorlati alkalmazása mellett szól. Baráti társasággal  sok évvel ezelőtt Lábodon vadásztunk. Dr Galamb Gábor vadászati igazgató eligazítása után  külön –külön kísérő vadászokkal elindultunk selejt szarvasbikára vadászni. Az egyik barátom, aki 9,3 x 62-es kaliberű fegyvert használt meglőtt egy bikát. A lövés nem volt jó. Hátra csúszott. A rálövés helyén csak néhány csepp vér volt. Nagyon fontos, hogy volt, mert ezen a nyomon azután Böhm István fővadász vérebe el tudott indulni. 800 m –re a rálövés helyétől meglett a bika. A 19 g-os TUG áthatolt a testen, ha nem így történt volna  valószínűséggel ez a bika soha nem kerül  terítékre. Hauser Miklós barátom élete első bikáját így köszönheti 9,3 x 62-es fegyverének.. Talán így utólag meg bocsátható neki a rosszul helyezett elidegeskedett lövés. Nem járt viszont szerencsével  egy ismerősöm, aki 7 x 64 –es  puskájával 11 g-os Norma Vulkánt használt szarvasbika fizetős vadászatán. Higgadtan nyugodtan célozva nem első bikájára emelte fegyverét. A bika, amire rálőtt szépen bejelzett, majd elrohant a nádas bokros terepen. A rálövés helyén nem találtak vért, hiába keresték, a bika nem lett meg, csak három nap múlva találták meg. Ismerősöm ekkor mérgében teljes lőszert cserét eszközölt, bár valószínűleg  Ö is kevésbé bosszankodott volna ha egy   9,3 x 62 –es puskával vadászik bőgő bikára. A 7 x 64 –es  noha kiváló vadászlőszer, aminek jómagam is sok –sok vad terítékre hozatalát köszönhetem, természetesen nem tartozik egy súlycsoportba  a 9,3  x 62 –essel.   

Összefoglalva a fentieket  bátran ajánlom minden  magyar vadász számára ezt a “ férfias  erőt tükröző nagyszerű  vadászlőszert. Az afrikai vastagbőrűek kivételével a világon minden közepes és erős vadra kiváló. Hazánkban  szarvasra, vaddisznóra pedig egyenesen  ideálisnak mondható olyan helyeken, ahol 200 m feletti lövéseket nem túl gyakran kell tenni. Aki egyszer megérezte, megtapasztalta azt a plusz erőt amit egy  9,3 nyújthat maximális bizalmat érezve irányában, fegyverszekrényéből ezt a kaliberű fegyvert fogja a leggyakrabban magával vinni nagyvad vadászataira.

                                                                                               Zentai Béla