Z-BOLT Kft.
Szolgáltató és Sportcentrum
 
Dátum: 2024.03.19.
Menü
Kapcsolat
Z-Bolt Kft.
7900 Szigetvár, József Attila u. 51.
tel/fax 73/344-200
mobil 06-20/925-1579
z-bolt@t-online.hu
Zentai Béla Vadászfegyverek és Lőszerek című könyvéből / Cikkek-Írások / Pro-Contra Vadászat íjjal vagy lőfegyverrel látogatók: 41905  Nyomtatható

Nimród Vadászújság  1995 november

                         

                     Pro - Contra

                    Vadászat íjjal  vagy  lőfegyverrel  ?

 

 

Fegyverboltjainkban már nem szokatlan látvány , hogy a vadászfegyverek  széles választéka mellett ott találhatóak a mai kor  technikai szintjén álló kézi és 

számszer íjak. Magyarországon is egyre népszerűbb sportág lett az íjászat , és ezen

belül  az  íjas  vadászat.

Számos cikk jelent már meg az íjas  vadászatról ,mégis úgy gondolom hogy sokan

nem , vagy csak kevéssé ismerik az íjat ,mint fegyvert.

Ebben szeretnénk segítséget nyújtani azoknak ,akiket érdekel mire képes az em-

beriség  történetének első igazi támadó fegyvere a kézi íj.

 

Az íjászat ,vadászíjászat rejtelmeibe teljes mélységű betekintést adni nem áll

módomban. A teljesség igénye nélkül ismereteim és tapasztalataim közreadásával

szeretnék bepillantást adni puskás és íjász vadászoknak ,vagy azoknak akik mostanság kívánják eldönteni, melyik fegyvert válasszák vadászati célra.

 

A továbbiakban  ismertetném az íjak valamint a tűzfegyverek képességeit néhány főbb paraméter  figyelembevételével, valamint azt, hogy milyen fizikai állapot szükséges egyik - másik használatához.

 

Fontos, hogy említést tegyek róla , bármelyik fegyvert is választjuk azzal vadászni csak a törvényes feltételek megléte után szabad. Íjjal történő vadászat feltétele csakúgy ,mint a puskás vadászat esetén az állami vadászvizsga, íjászatra vonatkozó kiegészítéssel. Az elméleti anyag  elsajátítása mellett  gyakorlati lövészet is kötelező. Ezen bizonyos szintet el kell érnie a vizsgázónak bizonyítva, hogy képes fegyverét  kellő kézséggel használni. Ezen kívül  természetesen vadásztársasági tagságra is szükség van ,mindkét esetben.

 

Tételezzük fel, hogy minden feltétel adott jöhet a választás !

 

A választást megkönnyítő ismertetést az íjjal, íjászattal kezdem, és teszem azt egy kicsit bővebben ,hiszen a puskát ma jóval több vadász használja, mint az íjat.

 

                                                              Az íj kezdetben az élelemszerző vadászat céljaira szolgált segítve az embert  az állatvilággal szembeni  felülkerekedésben. A későbbiekben a háborúzások rettegett hadifegyverré is  vált.                            

Történelmi adatok , relikviák, leletek, már a 20 000 évvel ezelőtt élt primitív őseinknél  is tanúsítják az íj vadászati és háborús felhasználását.

A régi íjak főként speciális fából / ossage orange, tiszafa, bambusz stb / készültek, de voltak fa -szaru-állati inak kombinációjából készült íjak is, mint például  az ősi magyar ,perzsa ,vagy mongol íjak. Az íjak húrját mai nevén ide-

gét állati belekből, inakból fonták , sodorták. A nyílvesszők szintén fából, nádból készültek.

Kezdetben élesre pattintott kövek( kova, obszidián) majd kovácsolt nyílhegyek kerültek  a vesszők végeire. A felhasználástól függően vadászatra széles, hadi célra keskenyebb, halak lövésére szigonyos hegyek. .A röppálya stabilitását madártollak  biztosították kettő, három esetleg négyes tollazással, melyet  a nyílvessző heggyel ellentétes oldalára erősítettek, kötözéssel, ragasztássalA hatótávolság  a 100 métert nem érte el , ezen belül  a vadat 15-20 méterre meg kellett közelíteni a pontos és hatékony találat érdekében. A primitív népek íjai rövidek és gyengék voltak. A fából készült íjak technikai csúcsát  az úgynevezett  Longbow  / hosszú íj / jelentette, melyet  a Normanok  fejlesztettek ki ,és honosítottak meg Angliában kb. 1066 tól.  Ezek az íjak tiszafából készültek. A Norman herceg Hódító Vilmos,  a Szászok

elleni sorozatos győzelmeit  ezeknek az íjaknak a hadirendbe állításával érte el.

A hosszú íjak átütő ereje jobb volt és nagyobb távolságra 150-200 méterre is el

lehetett lőni velük.

Érdekes vadászati  vonatkozású történelmi tény, hogy az első vadvédelmi rezervátum létesítése Angliában  szintén Hódító Vilmos nevéhez fűződik.

A törvény  többek között a  vadállomány vadorzók elleni védelmét ,megóvását szolgálva kimondta, hogy akinél a király emberei az erdőben  éles vadász nyílhegyet találnak ,helyben felakasztandók saját íjuk húrjára, így óvták a királyi szarvas állományt. Rossz idők jártak az íjjal  vadorzókra.

A vadászati vonatkozású kis kitérő után nézzük meg , milyenek is voltak ezek a  híres  hosszú íjak. Hosszúságuk 195 cm , vastagságuk 4 cm  volt. Erejükre jel-

lemző, hogy 28 coll-ra / 71,1cm / kifeszítve 65-100 font / 29,5-45,35 kg / erőt

igényeltek, és meglepően pontosak voltak. A legenda szerint Robin Hood  is ilyen

típusú íjjal lőtte 300 yardról (274,32 m) a királyi szarvasokat. A legenda valószínűleg

 túlzó, mint azt a későbbiekben látni fogjuk 230 m a Longbow maximális .lőtávolsága

(45 fokos szögben az ég felé kilőve a vesszőt).Célzott lövésről szó sem lehet !

Ennél  a pontnál megállva meg kell ismerkedni néhány technikai részlettel.

Az íjakat a kifeszítésükhöz ,kihúzásukhoz szükséges erő jellemzi. Ez befolyásolja

az íj átütő erejét, hordtávolságát, a nyílvessző sebességét, tehát igen fontos tényező. Fontokban ,vagy kilógrammokban  adják meg az értékét illetve így mér-

hető. A kihúzás mértéke általában  28  coll , 71,1 centiméter .Ez egy átlagos férfi

kar hosszúságát feltételezi. Természetesen ennél  nagyobb értékre feszítve  nő a húzóerő, és az íj teljesítménye. Az alábbiakban nézzük meg  mire voltak képesek a régi korok íjai .Amerikai íjgyűjtemény felhasználásával  Dr. Saxton T.Pope végzett kísérleteket. A kísérletben  egy könnyű 20,088 gr-os nyílvesszőt használt  alacsonyra vágott tollazással. A kifeszítés mérteke minden esetben 76,2 cm volt. A kísérletből kiemelve néhány történelmi íjjal 45 fokos szögben leadott lövés lőtávolságát és az íj kifeszítéséhez szükséges erőt  fogom ismertetni.

 

 

 

                                                             

 

Indián íjak :                          kihúzáshoz szükséges erő       lőtávolság

                                                   font  -      kg                         méter

 

          Apache                             28           12,60                       109,7

          Cheyenne                         65           29,47                       142,6

          Navajo                             45            20,3                         137

          Yaki                                 7o            31,5                         192

          Yana                                48            21,6                         187

 

          Eszkimó                          8o            36,00                       182,9

         

Egyéb íjak  :

 

          Japán                               48            21,6                         160

          Afrikai                             54            24,3                           97,8

          Tatár                                98            44,1                          160

   Angol vadász                          75            33,8                          228,6

 

A táblázatból  kitűnik, hogy a legjobb  lő távot a 45-75 font közötti erejű íjak adták.

/ 137-228,6 méter /

1913 -ban török típusú kimondottan távlövésre kifejlesztett íjjal 419,7 méterre lőttek el. /Dr Saxton T. Pope adatai alapján /

A távlövészet ma már külön sportággá fejlődött ,speciális íjjakkal ,lábtechnikával

a lőtávolság közel 1500- 2000 m -t is elérhet.

Természetesen  a hosszú távlövésre csak könnyű , céllövő heggyel ellátott nyíl-

vesszők alkalmasak. Vadászheggyel  a távolság jelentősen csökken.

 

Visszakanyarodva a történelmi időkhöz, magyar vonatkozású tény ,hogy őseink nyilaitól rettegett  a nyugat. Sir leletek alapján pontosan tudjuk, hogy lóhátról jól

használható fa-szaru-ín  kombinációval készült  íjakat használtak a portyázó

magyarok. A leletek alapján működőképes replikát Dr Fábián Gyula  készített ,

amely ma is látható a Mezőgazdasági Múzeumban. Lóhátról hátrafelé kilőtt harci nyílvesszők 100-120 m-re hullottak alá a magasból, átütve közben lovat , ellenséges harcost. Technikájukhoz tartozott, hogy menekülést színlelve az íjak hordtávolságának határára engedték ellenségeiket

majd egy  jelre egyszerre lőtték ki nyilaikat  nyílzáport árasztva rájuk. A pontos

célzás érdekében  egyes harcosoknál síppal  felszerelt  úgynevezett  fütyülős nyíl-

vesszők voltak ,melyek kilövés után sivítva - fütyülve szálltak és hangjel alapján ,

így irányították a többiek lő irányát.

Voltak  íjászok akik egyszerre 8 db nyílvesszőt tudtak a levegőben tartani, olyan

gyorsan lőtték ki nyilaikat egymásutánban. Térjünk vissza  a régmúltból és vizsgáljuk meg milyen sebességgel repül a nyílvessző ,és mekkora az átütőereje !

 

 

                                                             

 

 

Dr Saxton T.Pope végezte kísérleti mérések eredménye alapján egy 65 font /29,47 kg /  erejű íjból egy könnyű nem vadász nyílvessző 45,72 m/s  / 164,76 km/h/ sebességgel halad  100 yard  /91,44 m/ távra kilőve .A nyílvessző repülés közben

18 méterenként 6 fordulatot tesz hossztengelye körül ,ez 1 másodperc alatt 15 fordulatot jelent.

8 fokos szögben kilőve a nyílvessző 2 s alatt éri el  a 100 yardos távot.

A röppályán 4,87 m magasságra emelkedik.

 

Az átütő erőt vizsgálva  egy 75 font erejű íj egy  28,349 gr súlyú nyílvesszőt  10

yardra , 9,144 m-re 25 font 11,25 kg (3,77 mkg ) erőt fejt ki a céltárgyként kihelyezett paraffin kockára.

 

A modern , ma üzletekben kapható vadászíjak eltérnek a  Dr Saxton T.Pope

által használt történelmi íjaktól. Szerkezetük fa – üveg , vagy karbon szálas mű-anyag. Precíziós eljárással készülnek, mérnöki számítógépes tervek alapján.

Felépítésük  szerint léteznek  hagyományos reflex ,és compound ,(csigás szerkezetű ) íjak, melyek kihúzás közben egy bizonyos ponton  túl

a csigaszerkezetnek köszönhetően 50-60 %-al csökkentik a feszítéshez szükséges erőt. Kioldás ,a nyílvessző elengedése után viszont  a teljes erő hat .Könnyebb így

az íj tartása ,hosszabb időt tud az íjász a célzásra fordítani. A kirepülő vessző sebessége szemmel láthatóan nagyobb a hagyományos íjakhoz képest.

A nyílvesszők anyaga különleges alumínium vagy karbon szálas műanyag. Tolla-zatuk speciális gumi vagy hajlékony, rugalmas plasztik,  színezett pulyka toll. A nyílvesszők végére menettel felcsavarozható 3-4-5-6  élű  borotvaéles vadász- hegyek acélból készülnek .Az íjak ereje 45-75 font között változik, tehát nem tér el a történelmi íjakétól. Sebességük viszont  a régi 90-160 km/h-ról  180-250 km/h-ra növekedett. A lő-

távolság 45 fokos szögben leadott lövés esetén  150-230 m-ről 300-380 m-re nőtt.

Az 1960-as évek végén már csigás íjjal, vadásznyílvesszővel ellőttek 376,73 m-re.

A vadász  nyílvesszők tollazása hosszabb ,magasabb ,és csavart így tengelyük kö-

rűl gyorsabban forognak, stabilabb a röppályájuk. A vadat 50-70 m-re elégséges

megközelíteni

Egy átlagos vadászíjból kilőtt 33 gr súlyú nyílvessző kinetikus energiája  Joule-ban (E) kifejezve:

            sebesség 12 m-en mérve 55,5 m/s

            a lövedék tömege      33 gr

                                 

                             33x55,52

                     E12 = ----------- = 50,82 J

                             2ooo

Ez az energia elenyészően kicsi  a lőfegyveréhez képest ,hiszen egy átlagos 30-06-os  vadászfegyver kinetikus, mozgási energiája  100 m-en 3200 J !!!

 

                                                                                                                

                                                               

A becsapódó nyílvessző bár  nem rendelkezik nagy energiával ,de ez az energia elégséges ahhoz ,hogy megfelelően pontos célzás és találat esetén  az éles vadász-

hegy  pengéi komoly sebcsatornát vágjanak a vad zsigereiben és annak gyors elvérzését okozzák.

Mivel a nyílvessző sebessége  200 km/h jóval elmarad a hangsebességtől  /1200

km/h /  fontos, hogy minden íjjal vadászó tudjon róla ,különösen vaddisznó vadászat során előfordulhat, hogy az íj húrjának ,idegének pengő, rezgő hangja

elugrásra késztetheti  a megcélzott disznót. Tanácsos tehát az idegen a hangot

tompító gumik használata. Az indiánok például ezen okból menyét prémmel burkolták az íj végeit, tehát a jelenséget már ők is próbálták kiküszöbölni.

A ma egyik leghíresebb vadászíjakat gyártó cég tulajdonosa az USA-ban Fred Bear, saját tervezésű és gyártású íjainak  kifogástalan működését ,valamint alkalmasságát a vadászatra azzal  bizonyította ,hogy a világ minden részén számos nagyvadat ejtett el íjjal .Kodiak, és jegesmedvétől a jávorszarvason, kafferbivalyon,  oroszlánokon át  a 4 tonnás elefántbikáig. Elődei , az 1920-as 30-as években  Dr Saxton Pope, Art  Young, vagy Hovard Hill megtették már ugyan ezt saját készítésű erős hosszú íjakkal. Ők  volt a mai, modernkori  íjászat  újra élesztői Követve

példájukat sokan  napjainkban is vadásziasabbnak tartják az íjas vadászatot, hiszen  itt nagyobb szerep jut a vadhoz való közelségnek a vad leleményes becserkelésé- nek. Az íjjal történő vadászat nehéz mesterség .Jól felkészült fizikai állapotot ,jó idegzetet kíván. A vadászíj kihúzása biztos célon tartása  komoly megelőző trénin- get követel. Senki se gondolja, hogy ha hirtelen egy 65 fontos vadászíjat vesz a kezébe  azzal  képes lesz  felkészülés nélkül vadászni. Az a tapasztalatom, hogy csak a legjobb képességűek tudnak íjjal igazán vadat zsákmányolni,

bár nem mindig a legjobb céllövőből lesz a  legeredményesebb  vadász.

Egy  mai modern íj ára felszerelve(stabilizátorok, irányzék, precíziós kifutó, stb.) elérheti a 20 000 Schilinget is (240 ezer Ft) Természetesen vannak olcsóbb íjak, ugyanolyan megbízhatóak, mint az új fejlesztésűek. Igaz, módomba volt látni,

hogy ezek sebessége jóval elmarad az újakétól, amelyek a maguk nemében már kész kis technikai csodaszerkezetnek tűntek a szememben, pl. az új Hoyt márkájú csigás íj .Összegezve  az íj  ősi történelmi fegyver ,amely a mai időkben elérte műszaki határainak felső régióját. Alkalmas, mint ahogyan volt is mindenféle vad elejtésére. Előnyei :  csendes , sportos, ölő ereje megfelelő.

Hátrányai: alacsony repülési sebesség, ebből következően hosszabb repülési idő, kis hatótávolság, csekély átütőerő , nincs stopp hatása ,a célzás nehéz, sok fizikai erőt igényel.

A tűzfegyverekről röviden szintén  a teljesség igénye nélkül  kívánok megjegyezni

néhány általam fontosnak tartott gondolatot. Ismeretük hasznos lehet mind az

íjászok mind a puskás vadászok számára. Írásomban csak a golyós fegyverekről kí-

vánok említést tenni, melyek a nagyvad vadászatát teszik lehetővé.

A tűzfegyverek néhány száz év alatt óriási fejlődésen mentek át. Az 1900-as évek

elejére jóformán már kifejlődtek a ma is használatos fegyverek alaptípusai, és a

hozzájuk kialakított lőszerek. A Mauser 98-as rendszer például, mint vadászfegyver  1908-ban vált népszerűvé az egész világon.

Napjainkban  Magyarországon a legelterjedtebb nagyvad elejtésre  alkalmas fegyver kaliberek a 7x64-es ,30-06-os. A fegyverek típusát tekintve  a leg

közkedveltebbek még ma is  a Mauser rendszerűek. Egyre többen használnak a

vadászok úgynevezett magnum kaliberű fegyvereket, mint például a 7 mm-es Re-

                                                                     

 

mington , 300-as Winchester, 300 Weatherby, vagy a német  fejlesztésű 8x68 S.

Ezen kaliberek nagyobb kezdősebességet ,nagyobb becsapódási energiát, hosszabb                                                                      

távolságra történő biztos  lövést tesznek lehetővé. Többet tudásuk viszont nincs arányban  a lőszerek árával. 3-4- szer  drágábbak a hagyományos kalibere-.

kénél, nem beszélve arról ,hogy maga a fegyver is  drágább.

A fegyvereken optikai célzó eszköz található az úgynevezett céltávcső,

mely fix vagy variálható nagyítású. / 6x42, 1,5-6x42, stb / Ezek segítik a va-

dászt a korrekt lövés leadásban nappal, szürkületben, vagy holdvilágnál.

 

Dr.Zoltán Attila írja  a "Vadászfegyver és Lőismeret " c. könyvében :

"A vadásznak elsősorban a vad vadászias elejtésére kell törekednie, tehát

arra, hogy lövése lehetőleg azonnal minél kisebb szenvedést okozva öljön."

Figyelembe véve a fentieket  nézzük meg a szakirodalmi ajánlást, hogy mek-

kora kinetikus ( becsapódási ) energiára van szükség ahhoz, hogy a fenti vadá-

szias feltételnek eleget tegyen fegyverünk.

 

Őz                                             1500 J

Muflon                                      1700 J

Vaddisznó ,szarvas                   2500 J

 

A ma széles körben használt  7x64-es és 30-06-os kaliberű fegyverek 200 m-en is elérik a 2500 J energiát. A magnum kaliberek pedig még 300 m-en is 3000 J pro-

dukálnak. A vadászias lőtávolság természetesen nem azonos a fegyver képességével.

.

A golyós vadászfegyverrel 33 fokos szögben leadott lövés esetén érhető el

a maximális lőtávolság, ami 5 km is lehet.

 

Vízszintesen leadott lövésnél a lövedék 350-500 m után éri el a talajt.

 

A céltávcsővel szerelt  golyós vadászfegyverek egyik fő jellemzője az

Optimális Belövési Távolság   ( OBT) .

7x64-es 30-06-os kaliberek esetén ez az érték 160-180 m, míg a magnumoknál

200-210 m, ezen a távolságon a lövedék röppályájának ívmagassága 4 cm alatt marad.                                                                                                

                                 

100 méterre lévő célpontra leadott lövés esetén a találati pontnak az irányvonaltól mért távolsága  általában 2-4 cm optikai  irányzékkal történt belövésnél.

 

Lényeges szempont a lövedékek sebessége. A fent említett kaliberek esetén 100 m-en   a lövedék becsapódási sebessége 700-800 m/s ,míg a magnumok  850-900

m/s -os sebességet érnek el. A legnagyobb  kezdő sebessége a világon a .220 -as

Swift -nek van ,amely 1253 m/s-os  sebességgel röpíti ki a 3,2 gr-os lövedéket .A

keletkező gáz nyomás 3530 bar. Nagyobb kaliberben a leggyorsabb a 300-as

Weatherby Magnum  7,1 gr-os lövedéke .mely 1190 m/s-os sebességgel   hagyja el a csőtorkolatot. A keletkező gáz nyomás 3900 bar.

 

Másik fontos tényező a lövedékek tömege, és keresztmetszeti terhelése. A lö-

vedékek  tömege egy kaliberen belül is nagyon eltérő lehet. Az ismertetett kali

bereken belül nehéz testű vaddisznóra és szarvasra a 10,5-11,7 gr-os lövedékek

váltak be, míg például saját tapasztalatom alapján a 8x68 S-hez a legjobb eredményt a 13 gr-os Nosler típusú lövedék adta.

A keresztmetszeti terhelés a lövedék tömegének és keresztmetszete területének

arányát fejezi ki. Minimális értéke könnyű vad esetén 15 , közepes vad esetén 18,

míg nehéz vadnál 22 g/négyzetcentiméter. Érdemes lőszervásárlásnál erre az értékre is figyelemmel lenni.

800 m/s -os becsapódási sebesség felett a keletkező biológiai sokk hatás olyan

nagy lehet, hogy a vad azonnali kimúlását okozhatja.

 

Természetesen az elmélet és a gyakorlat nem minden esetben vág egybe.

Sok múlik a puskát tartó személyen ,és a külső tényezőkön is. Izgalom,

remegő kéz, rossz kitámasztás pl. les korláthoz, rossz fényviszonyok, erős szél,

a vad bemozdulása stb. mind oka lehet egy egy hibás lövésnek. Hiába a kiváló

fegyver, magnum kaliber, ha a lövés nem talál ,vagy rosszabb esetben sebzés

történik .Puskával, céltávcsővel sem mindig biztos a találat. Még a legjobb lövők

is hibázhatnak, éppen úgy mint az íjászok. Kétségtelen tény viszont, hogy a technikai színvonal adta különbség révén a a puskát használó előnyt él-

vez az íjásszal szemben.

Összevetve  a technikai paramétereket :

                             kézi íj                     lőfegyver           különbség

sebesség (v)             55,5 m/s                750 m/s                 13,5 x-es

                                200 km/h               2702 km/h

 

átütő erő                    25 font                 3000 font               120x-os

                                  11,25 kg               1350 kg

                                                                                                                      

 

kinetikus, mozgási

(becsapódási) energia          50 Joule            3000 Joule              60 x-os

a lövedék repülési ideje        2 s                      0,12 s                   16,7x-es

        100 m-en

 

A lőfegyverek paraméterei elsöprő fölényben vannak az íjhoz képest, mégis ma

világszerte százezrek  fordultak az íjjal való vadászat felé, aki vadászott már íjjal és nyíllal az jól tudja ,hogy különleges varázserővel ,romantikával  bír ez a sport- ág. Sokan teljesen elfordultak a lőfegyvertől már csak  kizárólag íjjal vadásznak.

 

A másik tábor azon a véleményen van, hogy ha a vadat vadászat közben el kell ejteni akkor azt csak a rendelkezésre álló leghatásosabb, leggyorsabban ölő fegyverrel  szabad megtenni, lehetőleg a vad azonnali kimúlására törekedve,

hogy annak ne okozzunk szenvedést. Erre az íj már nem alkalmas, hiszen hatása

csaknem olyan ,mintha egy késsel vagy lándzsával  szúrnánk a vad testébe, majd várnánk  mikor szenved ki szegény. Gyors, netán azonnali kimúlásáról  nem igen beszélhetünk !

Amennyiben a jövőben lesz még vadászat és kifejlesztenek még hatékonyabb

fegyvereket, akkor a jelenlegi puskákat is le kell majd cserélni, és csak ezekkel az újabbakkal szabad  a vadállatokat terítékre hozni a humanitás messzemenő figyelembevétele mellett.

 

Létezik, még egy rétege a vadászoknak ,aki nem filozofálgatnak azon, melyik fegy-

ver öl humánusabban, mindkettőt szívesen és eredményesen használják.

Természetesen  íjjal az eredményesség is  jóval alatta marad a puskához képest.

 

A fentiek ismeretében ma még mindenki  saját lelkiismerete, és belátása szerint dönthet melyik fegyverrel kívánja a vadat terítékre hozni, melyik vadászati módot

tartja sportszerűbbnek.

Egyértelműen egyik vagy másik mellett voksolni nehéz feladat. Mindkét fegyvert

ismerni kell teljes mélységig .Mindkettő adhat csodálatos vadászélményeket hasz-nálóinak. A végén a magam részéről nem kívánhatok mást, mint azt ,hogy legyen ez a kérdés még végtelen sok ideig  nyitott, hiszen ez azt jelenti  tudunk mire, van  mivel  azt tenni, amit  oly nagyon szeretünk V a d  á  sz n i .

 

A cikk megírása során felhasznált irodalom és szak vélemények :

 Dr Zoltán Attila Vadászfegyver-és Lőismeret,

 Dr Saxton T.pope Vadászat íjjal és nyíllal,

 George Laycock The Deer Hunter's Bible,

 Edmund H.Bruke Archery handbook,

 Dr Fábián Gyula cikkei és írásai, az ősmagyar íj készítéséről,

 Alois Zopf ausztriai íjász szakvezető szakvéleménye a különféle modern íjak

 sebességére vonatkozóan.

 Archers's Bible  kiadványok

 

Budapest 1995.                                                                                Zentai Béla

 

                                                

Megjegyzés – Hozzáfűzés

 

Egyes archeológusok szerint az íj megjelenése akár már 100 000 évvel ezelőtt is lehetséges volt. Viszont eddig még csak az intergraciális korból  származó 50 000 éves primitív íjak maradványai kerültek elő. A cikkben említett híres amerikai íj készítő és vadász Fred Bear azóta már nem él. Íjával az örök vadászmezőket járja.

Jelenlegi modern csigás vadász íjak sebessége 300- 350 fps. ( 91,44 m/s- 106,68 m/s ) egy 22-250 kaliberű Impala lövedék kezdő sebessége 1300 m/s.

                                                                                    

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nimród Vadászújság  1995 november

                         

                     Pro - Contra

                    Vadászat íjjal  vagy  lőfegyverrel  ?

 

 

Fegyverboltjainkban már nem szokatlan látvány , hogy a vadászfegyverek  széles választéka mellett ott találhatóak a mai kor  technikai szintjén álló kézi és 

számszer íjak. Magyarországon is egyre népszerűbb sportág lett az íjászat , és ezen

belül  az  íjas  vadászat.

Számos cikk jelent már meg az íjas  vadászatról ,mégis úgy gondolom hogy sokan

nem , vagy csak kevéssé ismerik az íjat ,mint fegyvert.

Ebben szeretnénk segítséget nyújtani azoknak ,akiket érdekel mire képes az em-

beriség  történetének első igazi támadó fegyvere a kézi íj.

 

Az íjászat ,vadászíjászat rejtelmeibe teljes mélységű betekintést adni nem áll

módomban. A teljesség igénye nélkül ismereteim és tapasztalataim közreadásával

szeretnék bepillantást adni puskás és íjász vadászoknak ,vagy azoknak akik mostanság kívánják eldönteni, melyik fegyvert válasszák vadászati célra.

 

A továbbiakban  ismertetném az íjak valamint a tűzfegyverek képességeit néhány főbb paraméter  figyelembevételével, valamint azt, hogy milyen fizikai állapot szükséges egyik - másik használatához.

 

Fontos, hogy említést tegyek róla , bármelyik fegyvert is választjuk azzal vadászni csak a törvényes feltételek megléte után szabad. Íjjal történő vadászat feltétele csakúgy ,mint a puskás vadászat esetén az állami vadászvizsga, íjászatra vonatkozó kiegészítéssel. Az elméleti anyag  elsajátítása mellett  gyakorlati lövészet is kötelező. Ezen bizonyos szintet el kell érnie a vizsgázónak bizonyítva, hogy képes fegyverét  kellő kézséggel használni. Ezen kívül  természetesen vadásztársasági tagságra is szükség van ,mindkét esetben.

 

Tételezzük fel, hogy minden feltétel adott jöhet a választás !

 

A választást megkönnyítő ismertetést az íjjal, íjászattal kezdem, és teszem azt egy kicsit bővebben ,hiszen a puskát ma jóval több vadász használja, mint az íjat.

 

                                                              Az íj kezdetben az élelemszerző vadászat céljaira szolgált segítve az embert  az állatvilággal szembeni  felülkerekedésben. A későbbiekben a háborúzások rettegett hadifegyverré is  vált.                            

Történelmi adatok , relikviák, leletek, már a 20 000 évvel ezelőtt élt primitív őseinknél  is tanúsítják az íj vadászati és háborús felhasználását.

A régi íjak főként speciális fából / ossage orange, tiszafa, bambusz stb / készültek, de voltak fa -szaru-állati inak kombinációjából készült íjak is, mint például  az ősi magyar ,perzsa ,vagy mongol íjak. Az íjak húrját mai nevén ide-

gét állati belekből, inakból fonták , sodorták. A nyílvesszők szintén fából, nádból kész&uu

Termékek