Nimród Vadászújság 1995 november
Pro - Contra
Vadászat íjjal vagy lőfegyverrel ?
Fegyverboltjainkban már nem szokatlan látvány , hogy a vadászfegyverek széles választéka mellett ott találhatóak a mai kor technikai szintjén álló kézi és
számszer íjak. Magyarországon is egyre népszerűbb sportág lett az íjászat , és ezen
belül az íjas vadászat.
Számos cikk jelent már meg az íjas vadászatról ,mégis úgy gondolom hogy sokan
nem , vagy csak kevéssé ismerik az íjat ,mint fegyvert.
Ebben szeretnénk segítséget nyújtani azoknak ,akiket érdekel mire képes az em-
beriség történetének első igazi támadó fegyvere a kézi íj.
Az íjászat ,vadászíjászat rejtelmeibe teljes mélységű betekintést adni nem áll
módomban. A teljesség igénye nélkül ismereteim és tapasztalataim közreadásával
szeretnék bepillantást adni puskás és íjász vadászoknak ,vagy azoknak akik mostanság kívánják eldönteni, melyik fegyvert válasszák vadászati célra.
A továbbiakban ismertetném az íjak valamint a tűzfegyverek képességeit néhány főbb paraméter figyelembevételével, valamint azt, hogy milyen fizikai állapot szükséges egyik - másik használatához.
Fontos, hogy említést tegyek róla , bármelyik fegyvert is választjuk azzal vadászni csak a törvényes feltételek megléte után szabad. Íjjal történő vadászat feltétele csakúgy ,mint a puskás vadászat esetén az állami vadászvizsga, íjászatra vonatkozó kiegészítéssel. Az elméleti anyag elsajátítása mellett gyakorlati lövészet is kötelező. Ezen bizonyos szintet el kell érnie a vizsgázónak bizonyítva, hogy képes fegyverét kellő kézséggel használni. Ezen kívül természetesen vadásztársasági tagságra is szükség van ,mindkét esetben.
Tételezzük fel, hogy minden feltétel adott jöhet a választás !
A választást megkönnyítő ismertetést az íjjal, íjászattal kezdem, és teszem azt egy kicsit bővebben ,hiszen a puskát ma jóval több vadász használja, mint az íjat.
Az íj kezdetben az élelemszerző vadászat céljaira szolgált segítve az embert az állatvilággal szembeni felülkerekedésben. A későbbiekben a háborúzások rettegett hadifegyverré is vált.
Történelmi adatok , relikviák, leletek, már a 20 000 évvel ezelőtt élt primitív őseinknél is tanúsítják az íj vadászati és háborús felhasználását.
A régi íjak főként speciális fából / ossage orange, tiszafa, bambusz stb / készültek, de voltak fa -szaru-állati inak kombinációjából készült íjak is, mint például az ősi magyar ,perzsa ,vagy mongol íjak. Az íjak húrját mai nevén ide-
gét állati belekből, inakból fonták , sodorták. A nyílvesszők szintén fából, nádból készültek.
Kezdetben élesre pattintott kövek( kova, obszidián) majd kovácsolt nyílhegyek kerültek a vesszők végeire. A felhasználástól függően vadászatra széles, hadi célra keskenyebb, halak lövésére szigonyos hegyek. .A röppálya stabilitását madártollak biztosították kettő, három esetleg négyes tollazással, melyet a nyílvessző heggyel ellentétes oldalára erősítettek, kötözéssel, ragasztássalA hatótávolság a 100 métert nem érte el , ezen belül a vadat 15-20 méterre meg kellett közelíteni a pontos és hatékony találat érdekében. A primitív népek íjai rövidek és gyengék voltak. A fából készült íjak technikai csúcsát az úgynevezett Longbow / hosszú íj / jelentette, melyet a Normanok fejlesztettek ki ,és honosítottak meg Angliában kb. 1066 tól. Ezek az íjak tiszafából készültek. A Norman herceg Hódító Vilmos, a Szászok
elleni sorozatos győzelmeit ezeknek az íjaknak a hadirendbe állításával érte el.
A hosszú íjak átütő ereje jobb volt és nagyobb távolságra 150-200 méterre is el
lehetett lőni velük.
Érdekes vadászati vonatkozású történelmi tény, hogy az első vadvédelmi rezervátum létesítése Angliában szintén Hódító Vilmos nevéhez fűződik.
A törvény többek között a vadállomány vadorzók elleni védelmét ,megóvását szolgálva kimondta, hogy akinél a király emberei az erdőben éles vadász nyílhegyet találnak ,helyben felakasztandók saját íjuk húrjára, így óvták a királyi szarvas állományt. Rossz idők jártak az íjjal vadorzókra.
A vadászati vonatkozású kis kitérő után nézzük meg , milyenek is voltak ezek a híres hosszú íjak. Hosszúságuk 195 cm , vastagságuk 4 cm volt. Erejükre jel-
lemző, hogy 28 coll-ra / 71,1cm / kifeszítve 65-100 font / 29,5-45,35 kg / erőt
igényeltek, és meglepően pontosak voltak. A legenda szerint Robin Hood is ilyen
típusú íjjal lőtte 300 yardról (274,32 m) a királyi szarvasokat. A legenda valószínűleg
túlzó, mint azt a későbbiekben látni fogjuk 230 m a Longbow maximális .lőtávolsága
(45 fokos szögben az ég felé kilőve a vesszőt).Célzott lövésről szó sem lehet !
Ennél a pontnál megállva meg kell ismerkedni néhány technikai részlettel.
Az íjakat a kifeszítésükhöz ,kihúzásukhoz szükséges erő jellemzi. Ez befolyásolja
az íj átütő erejét, hordtávolságát, a nyílvessző sebességét, tehát igen fontos tényező. Fontokban ,vagy kilógrammokban adják meg az értékét illetve így mér-
hető. A kihúzás mértéke általában 28 coll , 71,1 centiméter .Ez egy átlagos férfi
kar hosszúságát feltételezi. Természetesen ennél nagyobb értékre feszítve nő a húzóerő, és az íj teljesítménye. Az alábbiakban nézzük meg mire voltak képesek a régi korok íjai .Amerikai íjgyűjtemény felhasználásával Dr. Saxton T.Pope végzett kísérleteket. A kísérletben egy könnyű 20,088 gr-os nyílvesszőt használt alacsonyra vágott tollazással. A kifeszítés mérteke minden esetben 76,2 cm volt. A kísérletből kiemelve néhány történelmi íjjal 45 fokos szögben leadott lövés lőtávolságát és az íj kifeszítéséhez szükséges erőt fogom ismertetni.
Indián íjak : kihúzáshoz szükséges erő lőtávolság
font - kg méter
Apache 28 12,60 109,7
Cheyenne 65 29,47 142,6
Navajo 45 20,3 137
Yaki 7o 31,5 192
Yana 48 21,6 187
Eszkimó 8o 36,00 182,9
Egyéb íjak :
Japán 48 21,6 160
Afrikai 54 24,3 97,8
Tatár 98 44,1 160
Angol vadász 75 33,8 228,6
A táblázatból kitűnik, hogy a legjobb lő távot a 45-75 font közötti erejű íjak adták.
/ 137-228,6 méter /
1913 -ban török típusú kimondottan távlövésre kifejlesztett íjjal 419,7 méterre lőttek el. /Dr Saxton T. Pope adatai alapján /
A távlövészet ma már külön sportággá fejlődött ,speciális íjjakkal ,lábtechnikával
a lőtávolság közel 1500- 2000 m -t is elérhet.
Természetesen a hosszú távlövésre csak könnyű , céllövő heggyel ellátott nyíl-
vesszők alkalmasak. Vadászheggyel a távolság jelentősen csökken.
Visszakanyarodva a történelmi időkhöz, magyar vonatkozású tény ,hogy őseink nyilaitól rettegett a nyugat. Sir leletek alapján pontosan tudjuk, hogy lóhátról jól
használható fa-szaru-ín kombinációval készült íjakat használtak a portyázó
magyarok. A leletek alapján működőképes replikát Dr Fábián Gyula készített ,
amely ma is látható a Mezőgazdasági Múzeumban. Lóhátról hátrafelé kilőtt harci nyílvesszők 100-120 m-re hullottak alá a magasból, átütve közben lovat , ellenséges harcost. Technikájukhoz tartozott, hogy menekülést színlelve az íjak hordtávolságának határára engedték ellenségeiket
majd egy jelre egyszerre lőtték ki nyilaikat nyílzáport árasztva rájuk. A pontos
célzás érdekében egyes harcosoknál síppal felszerelt úgynevezett fütyülős nyíl-
vesszők voltak ,melyek kilövés után sivítva - fütyülve szálltak és hangjel alapján ,
így irányították a többiek lő irányát.
Voltak íjászok akik egyszerre 8 db nyílvesszőt tudtak a levegőben tartani, olyan
gyorsan lőtték ki nyilaikat egymásutánban. Térjünk vissza a régmúltból és vizsgáljuk meg milyen sebességgel repül a nyílvessző ,és mekkora az átütőereje !
Dr Saxton T.Pope végezte kísérleti mérések eredménye alapján egy 65 font /29,47 kg / erejű íjból egy könnyű nem vadász nyílvessző 45,72 m/s / 164,76 km/h/ sebességgel halad 100 yard /91,44 m/ távra kilőve .A nyílvessző repülés közben
18 méterenként 6 fordulatot tesz hossztengelye körül ,ez 1 másodperc alatt 15 fordulatot jelent.
8 fokos szögben kilőve a nyílvessző 2 s alatt éri el a 100 yardos távot.
A röppályán 4,87 m magasságra emelkedik.
Az átütő erőt vizsgálva egy 75 font erejű íj egy 28,349 gr súlyú nyílvesszőt 10
yardra , 9,144 m-re 25 font 11,25 kg (3,77 mkg ) erőt fejt ki a céltárgyként kihelyezett paraffin kockára.
A modern , ma üzletekben kapható vadászíjak eltérnek a Dr Saxton T.Pope
által használt történelmi íjaktól. Szerkezetük fa – üveg , vagy karbon szálas mű-anyag. Precíziós eljárással készülnek, mérnöki számítógépes tervek alapján.
Felépítésük szerint léteznek hagyományos reflex ,és compound ,(csigás szerkezetű ) íjak, melyek kihúzás közben egy bizonyos ponton túl
a csigaszerkezetnek köszönhetően 50-60 %-al csökkentik a feszítéshez szükséges erőt. Kioldás ,a nyílvessző elengedése után viszont a teljes erő hat .Könnyebb így
az íj tartása ,hosszabb időt tud az íjász a célzásra fordítani. A kirepülő vessző sebessége szemmel láthatóan nagyobb a hagyományos íjakhoz képest.
A nyílvesszők anyaga különleges alumínium vagy karbon szálas műanyag. Tolla-zatuk speciális gumi vagy hajlékony, rugalmas plasztik, színezett pulyka toll. A nyílvesszők végére menettel felcsavarozható 3-4-5-6 élű borotvaéles vadász- hegyek acélból készülnek .Az íjak ereje 45-75 font között változik, tehát nem tér el a történelmi íjakétól. Sebességük viszont a régi 90-160 km/h-ról 180-250 km/h-ra növekedett. A lő-
távolság 45 fokos szögben leadott lövés esetén 150-230 m-ről 300-380 m-re nőtt.
Az 1960-as évek végén már csigás íjjal, vadásznyílvesszővel ellőttek 376,73 m-re.
A vadász nyílvesszők tollazása hosszabb ,magasabb ,és csavart így tengelyük kö-
rűl gyorsabban forognak, stabilabb a röppályájuk. A vadat 50-70 m-re elégséges
megközelíteni
Egy átlagos vadászíjból kilőtt 33 gr súlyú nyílvessző kinetikus energiája Joule-ban (E) kifejezve:
sebesség 12 m-en mérve 55,5 m/s
a lövedék tömege 33 gr
33x55,52
E12 = ----------- = 50,82 J
2ooo
Ez az energia elenyészően kicsi a lőfegyveréhez képest ,hiszen egy átlagos 30-06-os vadászfegyver kinetikus, mozgási energiája 100 m-en 3200 J !!!
A becsapódó nyílvessző bár nem rendelkezik nagy energiával ,de ez az energia elégséges ahhoz ,hogy megfelelően pontos célzás és találat esetén az éles vadász-
hegy pengéi komoly sebcsatornát vágjanak a vad zsigereiben és annak gyors elvérzését okozzák.
Mivel a nyílvessző sebessége 200 km/h jóval elmarad a hangsebességtől /1200
km/h / fontos, hogy minden íjjal vadászó tudjon róla ,különösen vaddisznó vadászat során előfordulhat, hogy az íj húrjának ,idegének pengő, rezgő hangja
elugrásra késztetheti a megcélzott disznót. Tanácsos tehát az idegen a hangot
tompító gumik használata. Az indiánok például ezen okból menyét prémmel burkolták az íj végeit, tehát a jelenséget már ők is próbálták kiküszöbölni.
A ma egyik leghíresebb vadászíjakat gyártó cég tulajdonosa az USA-ban Fred Bear, saját tervezésű és gyártású íjainak kifogástalan működését ,valamint alkalmasságát a vadászatra azzal bizonyította ,hogy a világ minden részén számos nagyvadat ejtett el íjjal .Kodiak, és jegesmedvétől a jávorszarvason, kafferbivalyon, oroszlánokon át a 4 tonnás elefántbikáig. Elődei , az 1920-as 30-as években Dr Saxton Pope, Art Young, vagy Hovard Hill megtették már ugyan ezt saját készítésű erős hosszú íjakkal. Ők volt a mai, modernkori íjászat újra élesztői Követve
példájukat sokan napjainkban is vadásziasabbnak tartják az íjas vadászatot, hiszen itt nagyobb szerep jut a vadhoz való közelségnek a vad leleményes becserkelésé- nek. Az íjjal történő vadászat nehéz mesterség .Jól felkészült fizikai állapotot ,jó idegzetet kíván. A vadászíj kihúzása biztos célon tartása komoly megelőző trénin- get követel. Senki se gondolja, hogy ha hirtelen egy 65 fontos vadászíjat vesz a kezébe azzal képes lesz felkészülés nélkül vadászni. Az a tapasztalatom, hogy csak a legjobb képességűek tudnak íjjal igazán vadat zsákmányolni,
bár nem mindig a legjobb céllövőből lesz a legeredményesebb vadász.
Egy mai modern íj ára felszerelve(stabilizátorok, irányzék, precíziós kifutó, stb.) elérheti a 20 000 Schilinget is (240 ezer Ft) Természetesen vannak olcsóbb íjak, ugyanolyan megbízhatóak, mint az új fejlesztésűek. Igaz, módomba volt látni,
hogy ezek sebessége jóval elmarad az újakétól, amelyek a maguk nemében már kész kis technikai csodaszerkezetnek tűntek a szememben, pl. az új Hoyt márkájú csigás íj .Összegezve az íj ősi történelmi fegyver ,amely a mai időkben elérte műszaki határainak felső régióját. Alkalmas, mint ahogyan volt is mindenféle vad elejtésére. Előnyei : csendes , sportos, ölő ereje megfelelő.
Hátrányai: alacsony repülési sebesség, ebből következően hosszabb repülési idő, kis hatótávolság, csekély átütőerő , nincs stopp hatása ,a célzás nehéz, sok fizikai erőt igényel.
A tűzfegyverekről röviden szintén a teljesség igénye nélkül kívánok megjegyezni
néhány általam fontosnak tartott gondolatot. Ismeretük hasznos lehet mind az
íjászok mind a puskás vadászok számára. Írásomban csak a golyós fegyverekről kí-
vánok említést tenni, melyek a nagyvad vadászatát teszik lehetővé.
A tűzfegyverek néhány száz év alatt óriási fejlődésen mentek át. Az 1900-as évek
elejére jóformán már kifejlődtek a ma is használatos fegyverek alaptípusai, és a
hozzájuk kialakított lőszerek. A Mauser 98-as rendszer például, mint vadászfegyver 1908-ban vált népszerűvé az egész világon.
Napjainkban Magyarországon a legelterjedtebb nagyvad elejtésre alkalmas fegyver kaliberek a 7x64-es ,30-06-os. A fegyverek típusát tekintve a leg
közkedveltebbek még ma is a Mauser rendszerűek. Egyre többen használnak a
vadászok úgynevezett magnum kaliberű fegyvereket, mint például a 7 mm-es Re-
mington , 300-as Winchester, 300 Weatherby, vagy a német fejlesztésű 8x68 S.
Ezen kaliberek nagyobb kezdősebességet ,nagyobb becsapódási energiát, hosszabb
távolságra történő biztos lövést tesznek lehetővé. Többet tudásuk viszont nincs arányban a lőszerek árával. 3-4- szer drágábbak a hagyományos kalibere-.
kénél, nem beszélve arról ,hogy maga a fegyver is drágább.
A fegyvereken optikai célzó eszköz található az úgynevezett céltávcső,
mely fix vagy variálható nagyítású. / 6x42, 1,5-6x42, stb / Ezek segítik a va-
dászt a korrekt lövés leadásban nappal, szürkületben, vagy holdvilágnál.
Dr.Zoltán Attila írja a "Vadászfegyver és Lőismeret " c. könyvében :
"A vadásznak elsősorban a vad vadászias elejtésére kell törekednie, tehát
arra, hogy lövése lehetőleg azonnal minél kisebb szenvedést okozva öljön."
Figyelembe véve a fentieket nézzük meg a szakirodalmi ajánlást, hogy mek-
kora kinetikus ( becsapódási ) energiára van szükség ahhoz, hogy a fenti vadá-
szias feltételnek eleget tegyen fegyverünk.
Őz 1500 J
Muflon 1700 J
Vaddisznó ,szarvas 2500 J
A ma széles körben használt 7x64-es és 30-06-os kaliberű fegyverek 200 m-en is elérik a 2500 J energiát. A magnum kaliberek pedig még 300 m-en is 3000 J pro-
dukálnak. A vadászias lőtávolság természetesen nem azonos a fegyver képességével.
.
A golyós vadászfegyverrel 33 fokos szögben leadott lövés esetén érhető el
a maximális lőtávolság, ami 5 km is lehet.
Vízszintesen leadott lövésnél a lövedék 350-500 m után éri el a talajt.
A céltávcsővel szerelt golyós vadászfegyverek egyik fő jellemzője az
Optimális Belövési Távolság ( OBT) .
7x64-es 30-06-os kaliberek esetén ez az érték 160-180 m, míg a magnumoknál
200-210 m, ezen a távolságon a lövedék röppályájának ívmagassága 4 cm alatt marad.
100 méterre lévő célpontra leadott lövés esetén a találati pontnak az irányvonaltól mért távolsága általában 2-4 cm optikai irányzékkal történt belövésnél.
Lényeges szempont a lövedékek sebessége. A fent említett kaliberek esetén 100 m-en a lövedék becsapódási sebessége 700-800 m/s ,míg a magnumok 850-900
m/s -os sebességet érnek el. A legnagyobb kezdő sebessége a világon a .220 -as
Swift -nek van ,amely 1253 m/s-os sebességgel röpíti ki a 3,2 gr-os lövedéket .A
keletkező gáz nyomás 3530 bar. Nagyobb kaliberben a leggyorsabb a 300-as
Weatherby Magnum 7,1 gr-os lövedéke .mely 1190 m/s-os sebességgel hagyja el a csőtorkolatot. A keletkező gáz nyomás 3900 bar.
Másik fontos tényező a lövedékek tömege, és keresztmetszeti terhelése. A lö-
vedékek tömege egy kaliberen belül is nagyon eltérő lehet. Az ismertetett kali
bereken belül nehéz testű vaddisznóra és szarvasra a 10,5-11,7 gr-os lövedékek
váltak be, míg például saját tapasztalatom alapján a 8x68 S-hez a legjobb eredményt a 13 gr-os Nosler típusú lövedék adta.
A keresztmetszeti terhelés a lövedék tömegének és keresztmetszete területének
arányát fejezi ki. Minimális értéke könnyű vad esetén 15 , közepes vad esetén 18,
míg nehéz vadnál 22 g/négyzetcentiméter. Érdemes lőszervásárlásnál erre az értékre is figyelemmel lenni.
800 m/s -os becsapódási sebesség felett a keletkező biológiai sokk hatás olyan
nagy lehet, hogy a vad azonnali kimúlását okozhatja.
Természetesen az elmélet és a gyakorlat nem minden esetben vág egybe.
Sok múlik a puskát tartó személyen ,és a külső tényezőkön is. Izgalom,
remegő kéz, rossz kitámasztás pl. les korláthoz, rossz fényviszonyok, erős szél,
a vad bemozdulása stb. mind oka lehet egy egy hibás lövésnek. Hiába a kiváló
fegyver, magnum kaliber, ha a lövés nem talál ,vagy rosszabb esetben sebzés
történik .Puskával, céltávcsővel sem mindig biztos a találat. Még a legjobb lövők
is hibázhatnak, éppen úgy mint az íjászok. Kétségtelen tény viszont, hogy a technikai színvonal adta különbség révén a a puskát használó előnyt él-
vez az íjásszal szemben.
Összevetve a technikai paramétereket :
kézi íj lőfegyver különbség
sebesség (v) 55,5 m/s 750 m/s 13,5 x-es
200 km/h 2702 km/h
átütő erő 25 font 3000 font 120x-os
11,25 kg 1350 kg
kinetikus, mozgási
(becsapódási) energia 50 Joule 3000 Joule 60 x-os
a lövedék repülési ideje 2 s 0,12 s 16,7x-es
100 m-en
A lőfegyverek paraméterei elsöprő fölényben vannak az íjhoz képest, mégis ma
világszerte százezrek fordultak az íjjal való vadászat felé, aki vadászott már íjjal és nyíllal az jól tudja ,hogy különleges varázserővel ,romantikával bír ez a sport- ág. Sokan teljesen elfordultak a lőfegyvertől már csak kizárólag íjjal vadásznak.
A másik tábor azon a véleményen van, hogy ha a vadat vadászat közben el kell ejteni akkor azt csak a rendelkezésre álló leghatásosabb, leggyorsabban ölő fegyverrel szabad megtenni, lehetőleg a vad azonnali kimúlására törekedve,
hogy annak ne okozzunk szenvedést. Erre az íj már nem alkalmas, hiszen hatása
csaknem olyan ,mintha egy késsel vagy lándzsával szúrnánk a vad testébe, majd várnánk mikor szenved ki szegény. Gyors, netán azonnali kimúlásáról nem igen beszélhetünk !
Amennyiben a jövőben lesz még vadászat és kifejlesztenek még hatékonyabb
fegyvereket, akkor a jelenlegi puskákat is le kell majd cserélni, és csak ezekkel az újabbakkal szabad a vadállatokat terítékre hozni a humanitás messzemenő figyelembevétele mellett.
Létezik, még egy rétege a vadászoknak ,aki nem filozofálgatnak azon, melyik fegy-
ver öl humánusabban, mindkettőt szívesen és eredményesen használják.
Természetesen íjjal az eredményesség is jóval alatta marad a puskához képest.
A fentiek ismeretében ma még mindenki saját lelkiismerete, és belátása szerint dönthet melyik fegyverrel kívánja a vadat terítékre hozni, melyik vadászati módot
tartja sportszerűbbnek.
Egyértelműen egyik vagy másik mellett voksolni nehéz feladat. Mindkét fegyvert
ismerni kell teljes mélységig .Mindkettő adhat csodálatos vadászélményeket hasz-nálóinak. A végén a magam részéről nem kívánhatok mást, mint azt ,hogy legyen ez a kérdés még végtelen sok ideig nyitott, hiszen ez azt jelenti tudunk mire, van mivel azt tenni, amit oly nagyon szeretünk V a d á sz n i .
A cikk megírása során felhasznált irodalom és szak vélemények :
Dr Zoltán Attila Vadászfegyver-és Lőismeret,
Dr Saxton T.pope Vadászat íjjal és nyíllal,
George Laycock The Deer Hunter's Bible,
Edmund H.Bruke Archery handbook,
Dr Fábián Gyula cikkei és írásai, az ősmagyar íj készítéséről,
Alois Zopf ausztriai íjász szakvezető szakvéleménye a különféle modern íjak
sebességére vonatkozóan.
Archers's Bible kiadványok
Budapest 1995. Zentai Béla
Megjegyzés – Hozzáfűzés
Egyes archeológusok szerint az íj megjelenése akár már 100 000 évvel ezelőtt is lehetséges volt. Viszont eddig még csak az intergraciális korból származó 50 000 éves primitív íjak maradványai kerültek elő. A cikkben említett híres amerikai íj készítő és vadász Fred Bear azóta már nem él. Íjával az örök vadászmezőket járja.
Jelenlegi modern csigás vadász íjak sebessége 300- 350 fps. ( 91,44 m/s- 106,68 m/s ) egy 22-250 kaliberű Impala lövedék kezdő sebessége 1300 m/s.
Nimród Vadászújság 1995 november
Pro - Contra
Vadászat íjjal vagy lőfegyverrel ?
Fegyverboltjainkban már nem szokatlan látvány , hogy a vadászfegyverek széles választéka mellett ott találhatóak a mai kor technikai szintjén álló kézi és
számszer íjak. Magyarországon is egyre népszerűbb sportág lett az íjászat , és ezen
belül az íjas vadászat.
Számos cikk jelent már meg az íjas vadászatról ,mégis úgy gondolom hogy sokan
nem , vagy csak kevéssé ismerik az íjat ,mint fegyvert.
Ebben szeretnénk segítséget nyújtani azoknak ,akiket érdekel mire képes az em-
beriség történetének első igazi támadó fegyvere a kézi íj.
Az íjászat ,vadászíjászat rejtelmeibe teljes mélységű betekintést adni nem áll
módomban. A teljesség igénye nélkül ismereteim és tapasztalataim közreadásával
szeretnék bepillantást adni puskás és íjász vadászoknak ,vagy azoknak akik mostanság kívánják eldönteni, melyik fegyvert válasszák vadászati célra.
A továbbiakban ismertetném az íjak valamint a tűzfegyverek képességeit néhány főbb paraméter figyelembevételével, valamint azt, hogy milyen fizikai állapot szükséges egyik - másik használatához.
Fontos, hogy említést tegyek róla , bármelyik fegyvert is választjuk azzal vadászni csak a törvényes feltételek megléte után szabad. Íjjal történő vadászat feltétele csakúgy ,mint a puskás vadászat esetén az állami vadászvizsga, íjászatra vonatkozó kiegészítéssel. Az elméleti anyag elsajátítása mellett gyakorlati lövészet is kötelező. Ezen bizonyos szintet el kell érnie a vizsgázónak bizonyítva, hogy képes fegyverét kellő kézséggel használni. Ezen kívül természetesen vadásztársasági tagságra is szükség van ,mindkét esetben.
Tételezzük fel, hogy minden feltétel adott jöhet a választás !
A választást megkönnyítő ismertetést az íjjal, íjászattal kezdem, és teszem azt egy kicsit bővebben ,hiszen a puskát ma jóval több vadász használja, mint az íjat.
Az íj kezdetben az élelemszerző vadászat céljaira szolgált segítve az embert az állatvilággal szembeni felülkerekedésben. A későbbiekben a háborúzások rettegett hadifegyverré is vált.
Történelmi adatok , relikviák, leletek, már a 20 000 évvel ezelőtt élt primitív őseinknél is tanúsítják az íj vadászati és háborús felhasználását.
A régi íjak főként speciális fából / ossage orange, tiszafa, bambusz stb / készültek, de voltak fa -szaru-állati inak kombinációjából készült íjak is, mint például az ősi magyar ,perzsa ,vagy mongol íjak. Az íjak húrját mai nevén ide-
gét állati belekből, inakból fonták , sodorták. A nyílvesszők szintén fából, nádból kész&uu
