Z-BOLT Kft.
Szolgáltató és Sportcentrum
 
Dátum: 2017.11.22.
Menü
Kapcsolat
Z-Bolt Kft.
7900 Szigetvár, József Attila u. 51.
tel/fax 73/344-200
z-bolt@t-online.hu
Login
Név:
Jelszó:
Belép
Regisztrál
Zentai Béla Vadászfegyverek és Lőszerek című könyvéből / Cikkek-Írások / A világ egyik legjobb rasanz-al rendelkező vadászlőszere látogatók: 18681  Nyomtatható

Nimród Vadászújság 1999 Január                                      

       

                      A világ egyik legjobb rasanz-al rendelkező  vadászlőszere

 

Azoknak  a vadászoknak a kedvéért akiknek ez az idegen szó nem mond semmit, megpróbálom elmagyarázni  jelentését. Elmondani miért fontos egy fegyverforgató ember számára a vadászat minden napjaiban. Magára a szó eredetére két álláspont is ismert az egyik a francia eredetű raser (levág, lelapul ) szó a másik a német rasened schnell ( rendkívül gyors ) szó. A kettő együttesen fejezi ki azt a fogalmat, amit vadász ballisztikai szempontból rasanznak hívnak ,és a lövedék röppályáját  minősíti. ( kiejtése : razanc ) Ez gyakorlatilag a föld felszíne felett rendkívül laposan ívelő, nyújtott röppályát  jelent, melynek magasságát jelentősen befolyásolja a lövedék kezdősebessége. Több tényező is hat rá , mint például a lövedékek formája ,keresztmetszeti terhelése, repülési sebessége,  és a relatív légsűrűség. Tehát a rasanz  komplex  fogalmat takar. A lövedék találati pontja annál távolabbra kerül  egy képzeletbeli irányvonalon minél laposabb a lövedék röppályája, és az ugyanolyan helyzetű találati pont távolsága  nagyobb lesz. Ezáltal az optimális belövési távolság (OBT) is megnő. .Az optimális belövési távolság az a lőtávolság amelynél a röppálya ívmagassága nem haladja meg  a 4 cm-t. Minél jobb egy lőszer   rasanz-a  annál nagyobb az a távolság amelynél a pályagörbe magassága még nem lépi túl a 4 cm-t. Német  és osztrák ballisztikai táblázatokban az OBT - t GEE - vel (Günstigste Enschiess -Entfernung ) jelölik. Tehát rasanz töltényen olyan erős töltényt kell érteni ,amelynek  lapos röppályán haladó lövedékét a levegő viszonylagosan kis mértékben fékezi. Az európai ballisztikai táblázatok a rasanzot úgy adják meg, mint a röppálya ívmagasságát a találati ponthoz vezető irányvonal felett. Amerikai ballisztikai táblázatok a röppálya ívmagasságát a csőtorkolat és az ugyanolyan magasságban lévő belövési pontot összekötő ,vízszintes vonaltól a torkolatszinttől számítják. MRT-vel jelölik ( Mid Range Trajectory ) jelentése : a pályagörbe középtávon ,azaz  a röppályagörbe ívmagassága a lőtávolság közepén. Optikai irányzék (céltávcső ) használatánál az irányvonal a csőtengely , illetve a torkolatszint  fölött 5 cm.

 

 

Mivel most már ismerjük a rasanz jelentőségét nézzük meg a  címben említett és a világon ebből a szempontból a legjobbak között rangsorolt vadászlőszerét a  6,5 x 68 -as lőszert, és a hozzá gyártott fegyverek tudományát elméletben, és a gyakorlatban. A téma elméleti részét szakirodalmi  tanulmányok révén, míg gyakorlati részét Major Sándor barátom jóvoltából tudom közzétenni, aki tulajdonosa egy ilyen fegyvernek, és biztos kezű használója is egyben. Abban a szerencsében is részesültem , hogy magam is kipróbálhattam vadászat közben ezt a nagytudományú lőszert és a hozzá konstruált mauser puskát, így saját tapasztalataimat ,élményeimet is megoszthatom az olvasókkal.

A 6,5 x 68 Schuler töltényt 1938-39-ben mutatta be az RWS cég. Kifejlesztése már egy korábbi időpontban megtörtént a 8 x 68 S hüvelyére alapozva, nyaki részének  leszűkítésével. Teljesítményét tekintve hasonló, mint a .264 Winchester Magnum, de sebességben a 6 g-os lövedéke  gyorsabb , mint a .264 -es 6,5 g-os lövedéke. A hüvely hossza 67,5 mm a lövedék átmérője pedig 6,7 mm. Forgalomban 6,5 x 68-as lőszerek leginkább RWS 6 g , 8,2 g , és Hirtenberger 6,8 g, 7,9 g é,s 9,1 g-os  lövedékkel kaphatók . A kis tömegű lövedékekkel rendkívül lapos röppályát  produkál  a töltény, ami kistestű kártevők nagytávolságból  történő vadászatára is alkalmassá teszi. Optimális belövési távolságra belőve a 6 g-os RWS lövedéke 300 m -en  csak 12 cm -t esik ! Észak amerikai  tesztek alapján jó all-round ( mindenes ) kalibernek kiáltották ki ,mivel képes volt tisztán, gyorsan terítékre hozni minden vadat a kistestű kártevőktől a grizzly medvéig , természetesen gyakorlott vadász és megfelelő lövedéktömeg  megválasztásával. Vizsgáljuk meg a forgalomba lévő lőszerek teljesítmény paramétereit az alábbi táblázat segítségével a lőszergyártó cég által feltüntetett adatok szerint: 

 

 

 

 

Gyártó

Löv.

Tömeg

 

V

 0

 m/s

V 100

m/s

V 200

m/s

V 300

m/s

E

0

 J

E  100

  J

E  200

  J

E    300

  J

Esés 100  m-en

cm

Esés     

200  m-en

cm     

EsésEsé  Esés

                300

               m-en

                cm      

RWS   

   6 g

1150

1005

870

750

3770

3340

2930

2740

+3,5

+1,5

-12

RWS

 8,2 g

960

875

795

720

3777

3139

2590

2129

+4

  0

-21

Hirtenb.

  6,8 g

1070

950

840

 

739

3893

3069

2399

1857

+3,5

+,05

-15,5

Hirtenb.

 9,1 g

890

805

765

650

3604

2949

2392

1922

+3,9

-2,7

-28

 

 

A táblázat jól szemlélteti, hogy az RWS 6 g-os lövedéke még 200 m-en is 870 m/s -os sebességre képes, ami jelentős hidraulikus hatást (sokk-hatás) jelent becsapódáskor a folyadékkal telt testszövetekben és üregekben. A lövedék még 300 m-en is rendelkezik 2500 Joule-t meghaladó kinetikus energiával, ami nagyobb testű vadfajok esetén megkövetelt energia szintet jelent a biztonságos terítékre hozatalhoz.

Természetesen ha valaki a nagyvadra  való kaliber kiválasztásánál csak a sebességet és a becsapódási energiát részesíti előnyben  tévesen jár el. Mert nehezebb vadhoz feltétlenül nehezebb lövedék  szükséges (bizonyos határokon belül) figyelembe véve a lövedék szerkezetét ,az energia leadás gyorsaságát  stb. A nagyobb tömegű lövedékek kaliberen belül is általában nagyobb KO ( Taylor féle ," kiütési"  szám ) értékkel rendelkeznek. A  Taylor féle számot  megkapjuk ha a lövedék átmérőjét szorozzuk a lövedék tömegével ,valamint a sebességgel , és ezt a számot osztjuk  2500-al. Például  így  az RWS 6 g -os lövedékének KO értéke 300 m -en 12,06. míg  a Hirtenberger 9,1 g-os lövedékének  15,85  a KO értéke 300 m-en. Jelentős a különbség a nagyobb tömegű lőszer javára ! A szakirodalomban is az az általános nézet, hogy a vadtestre gyakorolt hatás szempontjából azaz előnyösebb , ha a lövedék a szükséges mozgási (kinetikus) energiát, amely tulajdonképpen a vadat leteríti, viszonylag nagyobb tömeggel érje el, viszonylag kisebb sebesség mellett, annak ellenére, hogy a könnyebb korszerű lövedékek számos járulékos hatást visznek át a vad testére. A Dynamit Nobel cég lőszer katalógusában az RWS 6 g-os Teilmantel -Spitz lőszert őzre és zergére , míg  a 6 g-os Vollmantel-Spitz  lőszert  rókára ajánlja. A 8,2 g -os RWS Kegelspitz pedig őz ,zerge szarvas vadászatára ajánlott. Érdekes hogy vaddisznó nem szerepel a listán, csak a 7 mm- es kaliberektől javasolja a cég  lőszereinek használatát vaddisznóra.

Érdemes egy kis összevetést végezni a világon legelterjedtebb rasanz - töltények között és megkeresni a helyét a teljesség igénye nélkül a 6,5 x 68- as lőszernek.

 

 

 

 

 

       Kaliber

lövedék tömeg

          gramm

Kezdő sebesség

   V 0    m/s

Energia V 300 m

       Joule

OBT

  m

Esés

300 m-

en cm

 7 x 66

 Super Express  von  Hoffe

            7,8

       1078

       2943

 235

 -9,2

.300 Weatherby

Magnum

           10,69

         (  9,72 )

       1052

     ( 1097 )

       3739

     ( 3229 )

200

(215)

-11,6

(-13,5)

6,5 x 68

 

            6

       1150

       1687

220

- 12

6 x 62 Fréres

 

            5,5

       1060

       1983

226

- 12,1

.264 Winchester

Magnum

(6,65 x 63,5 B )

           6,5

       1103

       1687

215

- 13,5

.30-06/224

Accelerator

(7,62/5,7 x 63)

           3,6

       1244

          942

200

- 14

5,6 x 61 Super

Express von

Hoffe

           5

       1060

          872

215

-14,5

 

Ezek a világ leglaposabb röppályájú rasanz  lőszerei. OBT szempontjából még több lőszer is helyet kaphatna a táblázatban, de ha a 300 - m en mért esési adatokat is figyelembe vesszük a fentiekre szűkül a kör. Természetesen mindig születnek újabb és újabb fejlesztésű töltények. Például  a .300-as Pegazus 7,62 x 76 amelynek bizonyosan helye van a fenti táblázatban, de nem állnak róla  rendelkezésemre adatok.  Számomra  csak  annyi ismert , hogy erősebb mint a .300 Weatherby Magnum. ( V0 1050 m/s , E 0 6500 J )

A táblázatból jól kitűnik, hogy a 6,5 x 68 -as kaliber igen előkelő helyet foglal el a legek között, mind az OBT, mind a 300 m -en mért lövedék esés szempontjából. Nem véletlen, hogy hazánkban is egyre többen próbálnak ilyen kaliberű puskára szert tenni. Sokan az olcsón vásárolt 6,5 x 55 - ös Karl Gustáv Svéd Mauser puskák töltényűrét dörzsáraztatják fel. Magam is láttam ilyen átalakított, jól működő hosszú csövű fegyvert.  Fegyvermester barátom elmondta, hogy nem minden Karl Gustáv- val lehet ezt megtenni, csak azokkal, melyeknek a zártokja keményebb anyagból készült. Átalakítás előtt  javasolt előzetes vizsgálatuk, mert az igénybevétel sokkal nagyobb - 3800 bar- os  gáznyomás indítja a lövedéket - a 6,5 x 68 -as lőszer használata  esetén.

Tegyünk egy nagy ugrást, és engedtessék meg, hogy a számok birodalmából áttérjünk a mindennapok vadászgyakorlatába,  keresve a 6,5 x 68 -as helyét a hazai vadászat hétköznapjaiban. Az  alábbiakban ismertetem tapasztalataimat erről a kaliberről hozzátéve, hogy vadászati gyakorlatom  során 7 x 64, 30-06-os, 8 x 68 S  lőszereket használtam  és jelenleg .375 H&H Magnummal  vadászom. Az eltelt 20 év alatt több száz vadat hoztam terítékre,  így  úgy gondolom van némi viszonyítási alapom, hogy véleményt alkothassak a 6,5 x  68 -as kaliberről is, miután ezzel a kaliberrel zsákmányoltam 1997 évi selejt bikámat, valamint részt vettem Sándor barátommal őzbak, suta, gida, róka , disznó és  szarvas, vadászatokon, ahol ő kizárólag 6,5 x 68 as kaliberű Vore Mausert használt egészen kiváló eredménnyel. Lövéseire az őzek, a süldők , és a rókák  mind tűzbe rogytak, a szarvasborjúk

10-20 m -en belül estek el. Az RWS lőszerek  nagy kimeneti nyílást szakítottak az őzeken, a rókákat nem kellett megnyúzni  megtette helyettünk azt a lövedék. A süldőkön, és szarvasborjúkon pedig kb. olyan nagyságú sebcsatornát és kimeneti nyílást láttam, mint amilyet a .30-06 -os kalibernél megszoktam. Szarvasborjún kissé lapocka mögé helyezett lövés esetén kiváló lövedékhatást tapasztaltam a Hirtenberger 9,1 g-os Nosler maggal szerelt lőszerénél is. Egyébként barátommal előre megbeszéltük, hogy nagytestű vadra majd mindig ezt a lövésformát  teszi  attól félve, hogy nem hatol  át a vadtesten a lövedék. Erre a kérdésre  a későbbiek folyamán szeretnék még  kitérni. A 6,5 x 68-as hosszú távú lövésekre való alkalmasságáról  magam is többször meggyőződhettem. Voltak  utólag  kimért 340 m-es lövések rókára, 6 g-os RWS lövedékkel. Több ízben pedig a 200-250 m-re kihelyezett céltárgyakat biztos kézzel  találta el Sándor barátom , a 8,2 g-os RWS és 9,1 g -os Hirtenberger lőszerekkel . Céltávcsöve igen vastag szálkereszttel szerelt ( 7 x 50-es Meopta ) , ennek ellenére szinte sohasem hibázta el a célt, bármilyen messze is volt. Meg is jegyeztem magamban lám nemcsak a mostanában divatos ABS 4-es szálkereszttel lehet  pontosan lőni hosszú távra. A biztos kéz , a jó cső, és a szuper lőszer a fontos, mert hiába a jó szálkereszt típus ha az előző három dolog hiányzik. A 6,5 x 68 -ast  az eddigi vadászati tapasztalatok alapján  én is univerzális kalibernek  tartom. Az amerikai tapasztalatokkal  egyetértve,   megjegyezve azt , hogy nagyobb testű vadra csak nehezebb lövedékkel használjuk , és  enyhén lapocka mögötti tüdőlövésre törekedjünk. Itt térnék vissza arra a kérdésre, hogy miért tartom  a tüdőlövést fontosnak ennél a kalibernél, vagy más kisebb kaliberű lőszereknél. A bevezetőben említettem, hogy sikerült  ezzel a tölténnyel egy nagyobb testű vadat , egy selejt bikát  terítékre hoznom. Elejtésének története szolgáljon tanulságul előző gondolatomra a tüdő lövéssel kapcsolatosan.  A Vore Mauser 8,2 g -os RWS KS lőszerrel volt töltve. A kiválasztott bika 180-200 m -re volt, együtt egy másik gyönyörű ám nem lőhető példánnyal. Kereső távcsővel tisztán látszott, hogy az egyik „személyében”  selejtbikával hozott össze a vadászszerencse. Eldördült a lövés. A bika bejelzett, de rohant tovább  felfelé a dombnak, mintha misem történt volna, hosszan megállás nélkül. Rohanása örökkévalóságnak tűnt számomra . Gondolataimban villámgyorsan lepergett, miért  nem inkább a „Nagy  Lyukasztót” a .375 H&H Magnumomat hoztam magammal. Annak 19,4 g -os Winchester Silvertip lövedéke már régen megállította volna a bikát. Alig, hogy ez a gondolatsor átfutott fejemben a bika megállt, és bevárta a másik fenséges agancsalakulású   társát. Gyors, ismételt csőre töltés után  dördült is a második lövésem. A selejt bika ismét bejelzett és újra rohanásba kezdett. Fel ,fel egyre feljebb a dombtető felé. Ha azt eléri, és túljut azon, nehéz után keresés vár ránk gondoltam, de szerencsére erre nem került sor. Pont a tetőn ismét megállt. Lőni már nem tudtam, mert nagyon messze volt és a takarás sem engedte volna a harmadik lövést. A bika lassan , rogyadozó lábakkal  hátrálni kezdett, majd összeesett. Nagy kő esett le a szívemről. Alig vártam, hogy megnézzem közelről is az  érdekes alakulású selejt trófeáját, és hogy milyen lövéseket kapott. Zsigereléskor jól látszott, hogy első lövésem kissé hátra csúszott, és a májat találta el . A lövedék nem ütötte át a testet, bennszorult a testüregben. A lövés ugyan halálos volt, de biztos, hogy hosszabb után keresést igényelt volna a bika felkutatása. Nem volt vér a rálövés helyén, a lövedék nem hagyott kimeneteli nyílást . A második lövés lapocka mögé helyezett tüdőlövés volt , ami átütötte a testet bő vérzést produkálva már a rálövés helyétől kezdődően. Ha ez lett volna ez első lövés, a bika valószínűleg 80-100 m -en belül eldőlt volna, követhető széles vércsapát hagyva. Az első lövésem, ami kissé hátrébb csúszott a 180-200 m-es távolságból, és nem állította meg a bikát, feltétlenül arra a következtetésre juttatott, hogy  a kis kaliberű fegyverekkel erős csülkös vad esetén leginkább a tüdő és szív lövések az eredményesebbek . Nem véletlen, hogy a gyártó nem ajánlja a 7 mm alatti  kalibereket   vaddisznóra, bár minden kétséget kizáróan a legnagyobb disznó is terítékre hozható  tüdő vagy szívlövéssel kis kaliberű fegyverekkel is. Tény, hogy a .375-ös  lövedéke kegyetlenül átverte volna a bikát bárhol is  érje. Ez biztos, mert a gyakorlatban még olyan lövést nem adtam le vele, hogy a lövedék benn rekedt volna bika, vagy erős vaddisznó  testében, de hát ez egy más kategória , és ez a cikk most nem erről szól. Ezzel kapcsolatban még csak annyit szeretnék hozzáfűzni, a 6,5 x 68- as mellett érvelve, hogy sok esetben vadászataim során korrekt lapocka lövéseknél a 7 x 64-es, a .30-06-os, és még  a nagyobb testvér a  8 x 68 S sem ütötte át a vad testét, pedig sok lövedéktípust kipróbáltam az említett kaliberekben. A 6,5 x 68 -as adottságaiból adódóan képes jó lövéssel bármilyen hazánkban vadászható vadat biztonsággal terítékre hozni, akár nagytestű bikát is. Baráti körömben többen, sok jót meséltek hosszú lövésekre való készségéről Ausztriában, Kanadában, ahol gyakorta kell lőni 300 m-re . Afrikában szintén tesztelték ismerőseim nagyobb testű vadfajokra, és elmondásaik alapján ott is jól vizsgázott Az  biztos, hogy megfelelő kézben Magyarországon a 6,5 x 68 -as bátran univerzális  kalibernek  nevezhető. Ahol a hosszú lövések indokoltak, ott nagy szolgálatot tehet használójának  örömére, növelve vadász zsákmányainak, vadász élményeinek számát.

 

 

 

 

Felhasznált irodalom :    

 

                                  Cartridges of the Word by Frank C. Barners

                                  Vadászfegyver-és Lőismeret  Dr Zoltán Attila

Foto :                          Chochol Károly

 

 

 

 

 

 

                                     

 

                                                                                       Zentai  Béla

 

 

 

 

 

                                      Megjegyzés – Hozzáfűzés


Tulajdonképpen úgy érzem mindent elmondtam , amit erről a kaliberről tudok. Nem is akartam hozzáfűzni semmit, de böngészve a régebbi  Nimród újságokat rábukkantam  az 1999 júniusi számban Molnár Mihály „ A kiskaliberek „ leg”-je nem medveölő „ című cikkére és ez indított arra, hogy ehhez mégis csak megjegyzést fűzzek. Igaz, jócskán megkésve ezzel. Ebből az 1999-es írásból szeretnék most néhány gondolatot idézni. „ Szeretem a vadásztechnikáról és ballisztikáról a Nimródban megjelenő írásokat, amit szakemberek, tapasztalt vagy lelkes vadászok írnak. Ezek a témák lehetnek vitaindítók, s a legtöbb esetben másokat is véleménynyilvánításra késztetnek. Ilyen téma a januári számban megjelent 6,5 x 68 (R ) kaliberű lőszer értékelése és felmagasztalása. Szerencsés eset, hogy a szerző a cikk utolsó részében belátja, nem mindegy, hogy a bikát egy kicsit előbbre vagy hátrébb találja el a lövedék. Esetenként elviszi a lövést ( mert nincs elég átütőerő, kevés a sokkhatás ), nem mindig jelzi a találatot, és akkor már baj van. Ezután írja a lényeget, hogy inkább a „ Nagy Lyukasztót „ a .375 HH Magnumot hozta volna, amely éppen az ellentéte a kiskalibernek. Véleményem szerint amennyiben nem való a szarvasbikára a 6,5 x 68 (R ) kaliber, még ha paraméterei lehetővé is teszik, úgy a többszörösen brutális .375 HH Mag. sem. Egy korábbi cikkemben nagyra becsülöm ezt a kis kalibert, a kiváló” rasanz „-át ,de használatát legfeljebb szarvastehén nagyságú vadra találtam elfogadhatónak. Ezért szerintem a 7 mm-es csoportot lehet ajánlani, a vadnak megfelelő súlyú és típusú lövedékkel szerelve. „   A cikk végén többek között a következőket írja Molnár Mihály : „ A vadászok közül még mindig van, aki azt szereti, ha a vadat a lövedék átlyukasztja. Pedig nem ez a lényeg, hanem hogy a  megfelelő lövedék  a létfontosságú szerveket elérje, és ott adja le a szükséges energiát. Az ilyen lövedéktől a vad olyan sokkhatást kap , mintha „ letaglózták” volna. „  Molnár Mihály ténylegesen lelkes olvasója a Nimród újságnak és úgy tűnik az abban írt cikkeimnek is. Ezeket elolvasva véleményét helyesen meg szokta írni a  Nimród vadászújságba... Ezt nagyon jó dolognak tartom. A vélemények ütköztetésével ugyanis többet tudhatunk meg egy adott témáról, más szemszögből és megközelítésből nézhetjük meg ugyan azt. Természetesen nem kell ,hogy mindenben egyetértsünk, de jó ha beszélünk róla. A fenti idézetekkel kapcsolatban szeretnék néhány gondolatot papírra vetni. Először is  nem a 6,5 x 68 R peremes  lőszerről írtam. Hanem annak tolózáras változatáról a 6,5 x 68 –ról,  melynek paraméterei kicsit jobbak. Egyetlen paramétert ismerek az R-es változatra ez a  7 g –os KS lőszerre vonatkozik, aminek  1110 m/s az induló sebessége és 3570 Joule a megadott kezdő energia szintje.

 A cikk további részével megint csak úgy vagyok, hogy sok dologban egyetértek , míg több dologban nem egyezik a véleményünk. Nekem úgy tűnik, hogy a szerzőnek a  „ a 7 mm-es kaliberek jelentik, azt amit nekem a nagyobb vagy nagy kaliberek. Számos olyan 7 mm-es kalibert ismerek viszont magam is, amit kiválónak tartok. A .375-ös kapcsán viszont a többszörösen brutális kifejezéssel messze nem tudok egyetérteni. Nagyon sok vadat lőttem , malacokat, süldőket, őzeket a .375-ös kaliberrel. Nem tapasztaltam a brutalitás semmiféle jelét ! Inkább az volt a tapasztalatom, hogy kevésbé roncsolja a vadat, mint egy  kisebb magnum kaliber, például a 7 mm Remington Magnum, vagy akár a 6,5 x 68 –as. Nem volt soha nagyobb roncsolása, a .375-ös lövedéknek mint egy .30 –06-os okozta sérülés. Sőt keresnem kellett egy olyan lövedéket, ami kissé puhább jobban roncsol és jobban le adja az energiáját a kisebb testű vadakon is.  Én fel vállalom azt, hogy szeretem, ha a lövedék maradványteste képes átüti a vadat. Legyen bőven követhető vér nyom, ha a vad nem esik össze helyben. A „ letaglózás „ nem minden esetben következik be, még ha a találat létfontosságú szerveket ér akkor sem.  Egy példával szeretném alátámasztani, hogy miért jobb, ha van kimeneti nyílás. 2002 január elsején este alföldi barátommal együtt hivatalosak voltunk vaddisznó vadászatra Somogy megyébe. Barátom aki .30-06-os puskát hozott lőtt is az esti holdvilágnál egy kb. 90 kg-os kant. A 11,7 g-os lövedék mértani pontossággal a lapocka közepébe csapódott be. A lövedék leadta teljes energiáját, nem távozott a disznóból a maradvány test, de a disznó az viszont távozott, mégpedig iszonyatos iramban. A letaglózás nem jött be.  A rálövés helyén egy csepp vér sem volt. Barátom hosszasan kereste, a erősen bokros fás terepen, és csak annak köszönheti, hogy megtalálta, hogy volt némi kis hó, melyben meglátszódott, de nem a vérnyoma, mert az továbbra sem volt, hanem a kan láb nyomai. Mesélhetnék még számtalan hasonló esetet disznókról és szarvasokról különféle kaliberekkel és lőszerekkel. . Az írásaimban a későbbiekben találkozhatnak is ilyen történetekkel. Engem például a sok ilyen és hasonló eset késztetett arra, hogy nagyobb kalibereket használjak. Persze ez önmagában nem lett volna elég kellett egy kis megszállottság és természetesen vonzódás a nagyobb kaliberekhez. Ma már ott tartok, hogy nem szívesen használnék újra kisebbeket. Noha éppen a napokban hallottam pont egy ide vágó esetről. Egy honfitársunk Afrikában  6,5 x 68  kaliberrel házi töltésű Finn gyártmányú 10,1 g Mega maggal szerelt lőszerekkel 14 vadat lőtt.
 Köztük jó néhány akadt, amely a szarvastehénnél, sőt a medvénél is bizony jóval nagyobb testű afrikai vad. A meg lőtt vadak közül egyik sem veszett el, vagy kellett hosszasan után keresni. Ebből  az a következtetés szűrhető le, hogy egyértelműen kijelenteni, hogy ez nem való erre, meg arra nem igen lehet, mert egy jól megkonstruált lövedék megdöntheti kialakított véleményünket. Van aki inkább a 7 mm-es kaliberekre esküszik. Jó magam az ennél is  nagyobbakra. Mások viszont, amíg mi azt bizonygatjuk, hogy ez meg az a jobb, szuper eredménnyel használják az inkább kicsinek nevezett 6,5 x 68 –as kalibert. Ezt a tényt a cikkem végén egyébként meg is említettem, tudniillik több Magyar vadászról tudok konkrétan, akik 6,5 x 68-as kaliberrel előszeretettel, és kitűnő eredménnyel vadásznak Afrikai vadakra. A tudomásomra jutott újabb eset csak megerősíti a leírtakat a 6,5 x 68-as ról. Másfelől szintén ismerek olyan Afrikába rendszeresen utazó vadászt, aki . 257-es Weatherby Magnummal több száz afrikai vadat lőtt már. Rengeteget igen nagy távolságokból is, és rendkívül meg van elégedve a .257-es WBY tudományával. Tehát nem szabad lebecsülni a kis kategória ezen csúcs képviselőit. El kell ismerni teljesítményüket, fejet kell hajtani eredményeik előtt, még akkor is ha mi a nagyobbakat szeretjük és azokat ajánljuk vadásztársainknak.             

                       

Termékek