Technikai fejlődés és vadászat.

Több mint 40 éves vadászati tapasztalat áll a hátam mögött. Még nem éppen vén, de már öreg vadásznak számítok. Rengeteg vadállatot ejtettem el, hoztam terítékre ez idő alatt. Több vadászattal kapcsolatos cikkem és írásom jelent meg vadászati szaklapokban és könyvet is írtam „ Vadász fegyverek és  Lőszerek” címmel.  Ezért úgy gondolom, hogy véleményt formálhatok, mondhatok,  a múlt és a jelen kor vadászatával kapcsolatosan. Milyen technika állt rendelkezésre a vadászoknak a múltban, hol tart ma és mi várható a jövőben.  Próbálok magam is lépést tartani a gyorsuló világgal az élet minden területén, így a vadászatban is. A fejlődés óriási mértékű. Egyre gyorsuló, megállíthatatlan és mindent a köreibe von.

Fiatal vadászként az 1980- as évek elején, no ez már tényleg régen volt, golyós puskához hozzájutni,szinte  lehetetlen volt.  A vadásztársaságon belül kihalásos alapon, vagy nagy protekcióval lehetett csak vásárlási engedélyt kapni. Egy barátom, révén én szerencsésen az utóbbi kategóriába estem. Vásárolhattam is gyorsan egy új ZKK 600 –as  7 x 64 es Cseh golyós puskát rajta  egy 4 x32 es NDK Zeiss Jena céltávcsővel szerelve. Emlékszem 12 600 Ft volt az ára. Sörétesem már volt. Egy Tula TOZ bock rendszerű puska, ami 4700 Ft- ba került. Sörétes puskára adtak engedélyt, csak a golyós számított mumusnak.  Az akkori öreg vadászok gyakran elmesélték nekünk, hogy a háború után, még rosszabb volt a helyzetük, hiszen sokáig golyós fegyverre egyáltalán nem adtak tartási engedélyt. Csak sörétes puskájuk volt.. Azzal lőttek mindent, őzeket, disznót és a szarvasokat is. Jó fajta saját töltésű postát és fütyülős  golyót használtak. A mai törvények szerint ez már szabálytalan, etikátlan lenne, de azokban az időkben ez volt a vadászati mód és lehetőség.  Egy távcsöves golyós csak álom volt számukra. Mondták is nekünk, hogy milyen jó dolgunk van, hiszen ha nehezen is,de mi már kaphatunk golyós fegyver tartására engedélyt. Céltávcsövet használhatunk. Megnövelve ezzel az esélyeinket és jelentősen megnyújtva  a lő távolságot. Ez akkor egy nagy előrelépés volt a hazai vadászatban, hogy egyáltalán voltak már engedélyezett golyós fegyverek. Akinek nem volt golyósa a vadásztársaságoknál a tagok úgynevezett kartonos puskával vadászhattak. Általában 3-5 golyós puska állt rendelkezésre mondjuk egy 80 fős tagsággal rendelkező vadásztársaságnál. Ezeket a vadászat előtt a tagoknak korlátozott számban lehetett felvenni a kartonon kiírni. és a vadászat végén vissza kellett vinni. Ugye, milyen elképzelhetetlen ez manapság?  Később a technikai  fejlődés  első lépését a vadászatban az általam is megvásárolt puskán lévő  fix szerelékkel rögzített , oldalállítási lehetőség nélküli  4 x  vagy 6 x 32 es  céltávcsövek jelentették. Valamint piacra  kerültek a külső 6 Voltos akkuval zsinóros összeköttetéssel rendelkező 35 W-os  Heliator és  Kacsa fegyverlámpák . Ezek nagyban növelték a vaddisznó vadkárelhárítás hatékonyságát. Olyan sikeresek voltak, hogy egyesek napjainkban is használják ezeket, bár a zsinóros összeköttetés és a nehéz akku miatt kissé kényelmetlen a használatuk. Nem csoda, hogy az egyre jobb és erősebb  Ledes technika manapság már kiszorította a régi zsinóros és nagyméretű, nehéz lámpákat.  Akkoriban az optika vonatkozásában is történt előrelépés. Megjelentek a nagyobb lencseátmérővel rendelkező 6 x 40-es OFOTÉRT ,  Tasco,  a   6 x 42- es és a 8 x 56- os  NDK  Zeiss valamint  6 x 42 –es magyar összeszerelésű MOM céltávcsövek, amelyek már rendelkeztek oldalállítási lehetőség is. Nem kellett ütögetve állítani az oldal irányt a tokba mart ékben, vagy  a szereléken, mint a régebbi típusoknál. Nagy divat volt a Shuli Patent az az körmös oldható szerelék is, aminek első gyűrűje körbe ölelte a céltávcső elején az objektívet. Vannak, akiknek manapság is ilyen van a fegyverükön. Bajban vannak viszont, ha céltávcsövet szeretnének cserélni egy mai korszerűbbre, mert általában nem stimmel a régi és az újabb céltávcsöveknél az objektív átmérője. Új gyűrűt csináltatni meg nem olcsó mulatság. No de kanyarodjunk csak vissza a múltba.   Jöttek a varia céltávcsövek. Csodájára jártunk. Ezek akkor kuriózumnak számítottak.  A fejlődés itt sem állt meg hamarosan, még tovább lépett a technika.. Megjelentek a világítós piros pontos céltávcsövek, leváltva  az ABS 1 és  más, a mai szemmel szörnyen vastag szálkereszt típusokat. Jókat vadásztunk a kis fix 4x32 –es NDK Zeiss céltávcsöveinkkel is, de természetesen a többség szerette volna kipróbálni az újdonságokat. Ezek nagyban könnyítették a vádászok dolgát és tovább növelték az esélyét a sikeres elejtéseknek.  Mindezek után a technikai fejlődés magával hozott egy teljesen új dolgot. Piacra kerültek az éjjellátó keresőtávcsövek.  A 7 x 50 –es, 10 x50 es és 8 x56 –os  binokulárok mellett a vadászok elkezdték használni az éjjellátó technikát is.  Ezekkel, teljesen sötétben is lehetett látni, hogy milyen a mozgás, mi érkezik a szóróra. Egyre  javult az éjjellátó technikák minősége. A GEN I után a GEN II  a GEN II plus  stb következett egyre  kisebb és könnyebb kivitelben.  Ez volt az első lépcsőfok, ami a mába vezet. Ugyanis az egészen kis tömegű GEN II keresőket a céltávcsövek mögé egy adapterrel felhelyezve, már elő is állt az éjjellátó céltávcső. Ez persze. kényelmetlen volt és külön hosszú tartósínt igényelt, hogy kellően előre lehessen tolni, hogy ne üsse meg a használó szemét. Készültek viszont ebben az időben már direkt puskára szerelhető éjjellátó céltávcsövek is  pl. a  Dedal több típusa  és  még sok- sok más gyártó szállt be és versenyez a vevők kegyeiért. Vásárlók meg hatalmas számban akadtak. Az éjjellátás varázsa csábító!  Az emberiség nagy hátránya a ragadozó vad álatokkal szemben most eszközhasználattal ugyan, de mégis elhozta az éjjellátás lehetőségét az emberiség számára is.  Általában minden országban tiltott volt fegyvereken használni, de ennek ellenére futótűzként terjedt. Tiltás ide vagy oda, az újdonság ereje átlépett a tiltások korlátain, külföldön és itthon egyaránt. Ez a tűz azóta sem hunyt ki. Sőt napjainkban még nagyobb lánggal ég. Ennek az oka, hogy a készülékek egyre jobbak lettek. Megjelent a digitális technika és az árak egyre lejjebb csúsztak. Ezáltal elérhetőbb lett a szerényebb pénztárcájúak számára is.  A módosabbaknak meg a jelenkor mindenkori csúcs minőségű termékeit vásárolhatták, vásárolhatják meg. Amennyiben itthon éppen nem lehetett, akkor külföldről beszerezve. A fényképezés és a videózás terén ugrásszerű fejlődés vette kezdetét a digitális technika megjelenésével és ez a technika bekopogtatott a vadászokhoz. A vadkamerák  használata kezdett elterjedni. Ma már mindennapossá vált a vadászatában. Rengetegen használják. Visszagondolva még a közelmúltban is elképzelhetetlen volt, hogy fényképeket, sőt videót láthatunk a szóróra, érkező vadállatokról. Mikor érkeznek, meddig maradnak. Ki sem kell menni a vadászterületre. Otthon a szobából nézhetőek a kamera felvételei.  Nappal és  éjjel is  képesek az infra vetővel és mozgásérzékelővel ellátott kamerák felvételeket készíteni. SMS ben vagy neten továbbítják ezek a modern 4 G kamerák a felvételeiket. 20 évvel ezelőtt nem hittük volna el, hogy ilyen elképesztő technika egyáltalán lehetséges hiszen a falvakban ,postákon tekerős telefonok voltak. Nyoma sem volt a mobil telefonoknak. Legfeljebb a  sci-fi filmekben voltak valami hasonló szerkezetek,amivel  a beszélők látták is egymást és tessék már ez nem sci fi.  Sőt  vadászatbana már  ott tart a technika, hogy megjelentek az úgynevezett éjjellátó előtétek, amiket a céltávcső elejére adapterrel, egy mozdulattal fel lehet szerelni a már meglévő céltávcsőre.  Wi-fi technikával ellátottak képet videót rögzítenek. Akár a lövést is fel lehet venni velük és mobil telefonon vagy számítógépen visszanézhető. Elképesztő ez a mai technikai.  Ezekhez az éjjellátó berendezések mindegyikéhez viszont szükséges egy vető is, ami a sötétben leegyszerűsítve kvázi egy láthatatlan infra lámpa , amit csak az éjjellátók érzékelnek. A szemünk nem, mert az csak a 348-740 nanométerig érzékel e fölött nem. Ezért általában a 850 nanométeres vetőket használtak, de ezeket a vadállatok kiszúrták, érzékelték. Ezért ma már eljutott a technika odáig, hogy 940 vagy 980 nanométeres vetőket alkalmaznak. Ezeket kevésbé érzékelik a vadállatok. További olaj volt a tűzre a hő kamerák megjelenése és rohamos elterjedése. Itt is a kézi kereső kamerákkal indult és nagyon hamar eljutott a belső célzó egységgel irányzó jellel ellátott puskára szerelhető hő kamerákig. Természetesen innen megint csak egy kis ugrás kellett az előtét hő kamerák piacra kerüléséig.. A hő kamerák esetében nem szükséges vető, hiszen nem fényt, hanem a kibocsájtott hőt érzékelik. Párás, ködös időben is viszonylagosan használhatóak. Az érzékelési távolságuk a jobbaknak 2 km felett van.  Jelenleg egyetlen bajuk, hogy a felbontásuk még nem elég nagy ahhoz, hogy kiszorítsák az éjjellátókat. Minden bizonnyal ez az idő is hamarosan eljön. Jelenleg a kettő kombinációja adja a legjobb megoldást. Ez most a jelen kor. Ez a mai technikai szint, de senki se gondolja, hogy ez itt megáll. A jövő izgalmas a mai tudásunk, technikánk egy idő múlva már csal a múlt tudománya lesz.  Az emberiség nagy álma az éjjellátás lehetősége azonban még várat magára.  Hihetetlennek tűnik, de már ez is kísérleti stádiumban van. Egyelőre szigorúan titkos katonai alkalmazásban, ahol az elektronika a nanotechnológia és biológia együttes alkalmazásával az emberi szemet is alkalmassá tudják tenni az éjjellátásra. Ez már szintén nem sci-fi.  Több ország kutatói is foglalkoznak ezzel. A technikai fejlődése hihetetlen távlatokat fog megnyitni az emberiség előtt. Tapasztalhatjuk ezt, mint vadászok, hiszen igen rövid idő alatt jutott el a technikai fejlődés az egyszerű primitív céltávcsőtől  az éjellátókon át a hő kamerákig. Ki gondolta volna ezelőtt 20 évvel, hogy milyen technika lehet egy vadász kezében manapság. Álmunkban sem gondoltuk volna és ripsz, ropsz itt van. Rengetegen használják már beleértve a tiltott eszközöket is. Vadász felszerelésekkel, fegyverekkel foglalkozó kereskedő lévén van rálátásom a piaci keresletre. Más kereskedőkkel együttes véleményünk, hogy ma már a vadászok nagyobb többsége 60- 65%-a rendelkezik tiltott technikával és használják is ezeket. Egy közösségi oldalon már saját csoport is létre jött az új technikák támogatói részére. A vevők száma napról napra emelkedik.  Tudni kell, hogy sok hónapos sorbaállás van az egyre népszerűbb előtétekre. Több országban a jogalkotók már előrébb járnak. Tudomásom szerint például Svéd országban is használható már irányzó jellel ellátott éjjellátó puskára szerelve vaddisznó vadászatára. Persze, mint minden újdonság nehezen fogadható el egyesek számára. Így volt ez, amikor az ismétlő tolózáras fegyverek megjelentek a vadászatban, nem is beszélve a céltávcsövek vadászpuskára kerüléséről. Sokan ellenezték és attól féltek, hogy a vadállomány kiirtásra kerül ezekkel a modern eszközökkel. Véleményem szerint most is ilyen átmeneti időszakot élünk. A nem vadászias, a mindent agyon lőnek, nincs esélye a vadnak stb…stb..  A vadállomány nem csökkent nem lett kiirtva, a tolózáras ismétlő fegyverek és a céltávcsövek megjelenésével a múltban, mint ahogyan azokban az országokban sem ahol engedélyezték az éjjellátóval  és hangtompítóval való vadászatot. Magyarországon sem pedig egészen biztos, hogy manapság már a vadászok többsége illegálisan ugyan, de használja az éjjellátó technikát.  Az éjjellátóval szerelt fegyverekkel nyugodtabban biztosabban célba  vehető  az a vadállat, amire a vadász lövést szándékozik tenni. Ezáltal olyan vitális területre tud  lövést leadni, amitől a vad állat tűzbe rogyik és szenvedés mentesen  kimúlik. Szemben a lámpás vadászatoknál, ahol a fény felkapcsolásával gyorsan lőni kell nincs idő hosszasan célozgatni, mert már ugrik is a vaddisznó. Ha csak egy pillanattal később történik a lövés , már is  borzasztó szenvedést okozó  máj, gyomor,vese, comb lövés , vagy sebzés lesz a lámpázásból. Vagy csak kudarc élmény, mert a már lámpázott vaddisznók sokszor azonnal elugranak. A vadászterületek sem egyformák. Vannak olyan részek, ahol korábban megjelenek a vadállatok, máshol csak éjszaka. Sok társaság életében nagy problémát súlyos anyagi terhet, több tíz milliót jelent a vadkár. Ezeken a területeken egész éjjel őrizni, védeni kell a termést. A vadállatok ezeken a helyeken éjjel randalíroznak, táplálkoznak. Az a vadász, aki ezeken az erősen vadkáros helyeken sötétedéskor összecsomagol és leszáll a lesről a vadásziasság köpenyébe burkolózva az bizony nem vállal részt a vadgazdálkodásban. Nem is tud hozzá járulni akár egyetlen lelőtt vaddisznó árával sem a kárenyhítéshez. Az ilyenek vadászok helyett másoknak kell kilőni a szükséges bevételhez a vaddisznókat.   A jelenlegi törvényes lámpahasználat mellett a vadkár nem csökkenthető. Sőt évről évre emelkedik. Nagy valószínűséggel, ha engedélyezve lenne, az éjjellátó céltávcsövek használata valamelyest enyhítené a vadkárból fakadó terheket, mert még többen használnák legálisan. Éjjellátós puskával sem lehet halom számra lőni a vaddisznókat, mint azt a technika ellenzői véleményezik.  Az első lövés után, ugyan úgy, mint a lámpázásnál világgá szaladnak, szerteszét rebbennek. Csak ez első lövés az, ami sokkal biztonságosabban leadható, mint a felkapcsolt lámpás vadászat esetében. A másik hazánkban kényes dolog a hangtompító használat. Már sok országban engedélyezett. Sőt van ahol egyenesen kötelező a használata. A fegyverhasználók hallása a környéken lakók és a környezeti terhelés csökkentése érdekében. Nem úgy működnek, mint azt sokon hiszik, mert így látták a filmekben, hogy hangtalan puty-puty a lövés. Általában 25-30 Decibelt csökken, mondjuk a 160- 180 Decibelből. Csak a nagy vízhangzó, fülsüketítő, zavaró dörrenést csillapítják. Nem hangtalan a lövés velük.  Eszembe jut ezekről a kérdésekről egy régi történet. Írtam egy cikket közel 20 éve 2000- ben az akkori  Vadászlap májusi számában jelent meg.  Az volt a címe, hogy  „ Töltsem vagy  ne töltsem „   Mert ugyebár  akkor éppen a lőszerek házilagos után töltése nem volt engedélyezve Magyarországon, noha minden szomszédos államban engedélyezett volt.  Itthon is nagyon sok vadász töltött illegálisan lőszereket. Sok időnek el kellett telni, mire a jogalkotók végre rászánták magukat és nálunk is engedélyezték. Nem vagyok próféta, de kicsit hasonlónak látom a helyzetet a hangtompító és az éjjellátó céltávcsövek vonatkozásában.  A  2020-as évek küszöbén vagyunk, de hazánkba még mindig minden később és késve ér el. A fejlettebb Skandináv államok Svédország, Norvégia és  Nyugat Európa valahogy mindig előrébb járnak. Sajnos nálunk szinte minden agyon van bonyolítva, túlkombinálva. Ez a régmúltból fakadó elnyomásunk eredménye a szűk látókör és rettegés, félelem az új haladó dolgoktól.  Az emberek nagy része hazánkban még mindig azt tartja szem előtt, hogy mit csinál majd  a másik.  Az biztosan vissza fog élni vele, ha engedélyezett lesz valami  újdonság, ami eddig nem volt és neki még  nincs. Ellenzők, huhogók, helyben topogók voltak és lesznek. Gondoljunk csak az ipari forradalom elején például a gép rombolókra. Rajtuk is, mint az új vívmányok más hátráltatóin, mindig túllépett és előbb vagy utóbb, maga alá gyűrte őket az emberiség technikai fejlődése. Magam és a vadászok nagy többsége nyitott a technikai fejlődés által nyújtotta lehetőségek kihasználására a törvényes kereteken belül. Nagyon sokan viszont felvállalják, hogy szembe mennek a törvénnyel, mert az nem követi a technikai fejlődést. Érthetően letagadják, rejtik, dugdossák a technikájukat. A technika manapság erősen beelőzött. A jogalkotóknak is lépést kellene tartani a fejlődéssel. Ki kell lépni a régi be rögzött dogmákból. Lehetővé kell tenni, hogy mindenki, akinek lehetősége van rá és használni szeretné a jelen kor vívmányait  megtehesse azt teljesen legálisan. Előre kell látni, nem hátra felé nézni. Nem csak a múltból kellene álló vizet meregetni. A régi dogmákat szajkózni. Friss vízzel kellene feltölteni a kulacsot. Ez a friss víz nem más, mint a jelen korunk digitális valósága, ami a jövőbe tekint. Vezető szerepet kellene vállalni a technikai fejlődés vívmányainak engedélyezésében. A vadászat –vadgazdálkodás ettől csak még jobb és korszerűbb lehetne.  A vadászat teljesen más, mint régen volt,  20-30- 40 ével ez előtt.  A vadász társadalom többsége, mint azt a fentiekben írtam, technikailag is napról napra felkészültebb a változások bevezetésére. Várja, hogy a törvények is kövessék a fejlődést. Magyarország nemcsak a jó vadgazdálkodásával, hanem korszerű új törvényeivel is vezető szerepet vállalhatna Európa vadászati tevékenységében. Ne kullogjunk mindig mások után, haladjunk végre az élenjárókkal. Tudomásul kell venni mindenkinek, ha tetszik, ha nem, hogy a  világ technikai fejlődésének a kereke csak előre forog. Megállítani nem lehet. Aki nem halad az lemarad. A jövő, egyértelműen a haladóké és nem a maradiaké. Ez mindig is így volt és ez így is lesz! Amíg ember él a földön, vagy akár hamarosan már azon kívül. Köszönhetően ezt is a technikai fejlődésnek.