imród Vadászújság  2001 május

                                            Vadászlőszerek lövedékeinek

                                                            ölő ereje

                                                                 I.

Vadászat szempontjából  az a lövedék megfelelő ölő erejű, amelyik a vadat  szinte azonnal szenvedés nélkül terítékre hozza. Ahhoz, hogy ez így a gyakorlatban  meg  is történjen több tényezőnek kell egybe esnie. Ezek közül az egyik fontos tényező a lövedék sebessége. A hazai vadászati gyakorlatban általában használt   lőszerek lövedékei 750 - 850 m/s közötti kezdősebességgel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy 100 m -en 680-780 m/s a becsapódási sebessége a lövedékeknek. 200 m -en pedig 600- 700 m/s-ra csökken . 100-200 m en a hagyományos 7 x 64-es, 30-06-os lőszerek lövedékei a vadtestbe csapódáskor tisztán csak mechanikai roncsoló hatást érnek el. A biológiai indirekt hatás eléréséhez ez a sebesség azonban nem elegendő. A  600 m/s feletti sebességgel becsapódó lövedék robbanó hatást fejt ki a csontok és szövetek is másodlagos lövedékekké alakulnak át. A becsapódási sebesség emelkedésével a robbanó hatás fokozódik . 800 m/s feletti becsapódás esetén pedig a már említett biológiai hatás is érvényesül sőt erősebb lesz mint a tisztán mechanikai roncsoló hatás. Az alábbiakban látni fogjuk, hogy ez mit is jelent. A modern lőfegyverek ultra sebességű lövedékei  akár a .14 -es kalibertől kezdődően képesek  nagyobb testű vadak elejtésére is. Hiszen például a .14-222 -es  sub- kaliber 1361 m/s -os sebességgel indítja  a 0,74 g-os lövedékét. Ez a pirinyó lövedék, kicsi tömege  miatt nem ér el túl nagy torkolati energiát ,de ebben az esetben rövid távolságon belül a lövedék a sebességével öl. Óriási hidro- sokk hullám hatást fejt ki. Még a becsapódás helyétől távolabb is  nagy  szövetroncsolást és jelentős károsodást idéz elő az ideg pályákban, nagymértékben elősegítve ezzel a sokkreflex kialakulását. Ez a hidraulikus indirekt hatás  a 800 m/s  felett becsapódó lövedékek  sajátos velejárója. A vérrel telt  erekben, szövetekben, zsigerekben az ilyen sebességű becsapódás hatására  a már említett sokk hullámok  keletkeznek .Igen nagy sebességnél ugyan is  a test szövetekben a nyomás hullámok gyorsabban terjednek ,mint a lövedék behatolási sebessége. A lövedékhatás  így nemcsak a sebcsatornára korlátozódik. Ezzel a sebességgel mozgó lövedékek a vad  gyorsabb kimúlását eredményezik. Létezik több vadászlőszer is ,melyeknek lövedékei  akár 300 méteren is képesek 800 m/s feletti sebesség elérésére, jelentős 3000 Joule feletti  becsapódási energia mellett. Például ilyen töltény a hazánkban is egyre népszerűbb rendkívül lapos röppályával bíró .300 Weatherby  Magnum.Akit az ilyen ultra sebességű vadászlőszerekkel  részletesebben szeretne megismerkedni figyelmébe ajánlanám a  magyar Kaliber újság  2000.  évi márciusi számát, melyben e témárol bővebben írtam. A sebesség mellett azonban fontos tényező  a lövedékek tömege. A túl kicsi lövedék nem rendelkezik kellő áthatoló erővel .Energiáját a távolság függvényében rohamosan elveszti  A nagy sebességre felgyorsított kicsi tömegű lövedék erős izomzat, vagy csont találat esetén szinte felrobban szétesik. Nincs kellő mélységi hatása. Egyedül csak  tüdő és szívtájékra leadott lövés esetén adnak megfelelő eredményt .A lövedék tömegének és a vadtest tömegének arányba kell állnia. Ebben az esetben nagy biztonsággal ejthetjük el a zsákmányul kiszemelt vadat. Ahhoz,  hogy a lövedék a vad testének a másik oldalán is erős sokk hatást , úgynevezett  páros sokkhatást váltson ki, megfelelő átütő erővel és mélységi hatással kell rendelkeznie. Nem csak speciális, hanem hagyományos lövedék típusokkal is elérhető a kétoldali sokkhatás. Amennyiben a megfelelő becsapódási energia mellett , amit a nagyobb tömegű lövedékek szolgáltatnak, a  becsapódási sebesség 800-850 m/s között van akkor erre nagy eséllyel számíthatunk. A  hagyományos lövedékek a bemeneti oldalon adják le energiájuk nagy részét. A páros sokk hatás bekövetkezéséhez azonban a  kimeneti oldalon is elegendő energiára van szükség, lehetőleg 2-2,5 szeres kaliber nagyságú kimeneti nyílás produkálása mellett. Ez az  energia elérés csak abban az esetben lehetséges, ha a maradványtest is nagy sebességgel üti át a másik oldali vad testet is. A jó lövedék a behatolási részen nagyon lassan deformálódhat. Csak a kimeneti oldalon veheti fel a jellemző gomba alakot , bármekkora legyen is a szövetek ellenállása. A lövedék becsapódási energiájánál így fontosabb  a sebesség, mellyel az energia a vad testre transzferálódik.

 
Mivel tehát a kétoldali páros sokk hatás eléréséhez a kimeneti oldalon is  nagy sebességre, energiára van szükség , nem következik  ez  be akkor , ha a lövedék maradványteste csak kis sebességgel átütötte át a vad testet. A fentiekben láthattuk, hogy az átlagos 7x 64 és 30-06-os lőszerek lövedékei erre nem is nagyon képesek hiszen csőtorkolati sebességük jóformán kisebb mint a szükséges 800-850 m/s közötti becsapódási energia. Ne tévesszen meg senkit, hogy esetleg a vad tűzbe rogyik az említett két vagy kisebb kaliberű fegyverek használata esetén anélkül is hogy a lövedék átütné azt. Ezekben az esetekben általában a gerincet éri a lövedék, vagy láthatatlanul annak szilánkjai fúródnak a gerincvelőbe. A két dolog nem ugyan az ! Erre  saját gyakorlati példákkal is szeretnék utalni. Egy szép napos vasárnap délután vaddisznó vadászatra indultam. A .300 Weatherby Magnum puskámat vittem magammal. A .300 Weatherby Magnum -hoz  a 9,72 g-os eredeti Weatherby lövedékek álltak rendelkezésemre. Ennek a lövedéknek a kezdő sebessége  1097 m/s ami 5848 J energiának felel meg. Még 300 m en is 815 m/s  sebességre és 3228 J  becsapódási energiára képes! Kedvezett számomra a vadász szerencse, mert még lő világban  mázsa  feletti úgy 120- 130 kg-os kan lépett ki az erdőszélén lévő  szóróra. A terepadottságok miatt egyébként csak közeli 15-20 m-es lövésre alkalmas a szóró. Ezért ott  nagyon óvatosan  zajtalanul kell a lövésre felkészülni. Szerettem volna ha a kan tűzbe rogyik, mert ha nem , egy meredek lejtőn sűrű bozótosba kellett volna keresgélnem. Onnan felvonszolni  pedig  egyedül szinte lehetetlen lett volna. Ezt el kerülendő,  8 x 56-os Khales céltávcsövem szálkeresztjét fültövének környékére emeltem, és nem a nagyobb felületet mutató lapockára. A lövés hatására a kan azonnal lerogyott. Jó , hogy a fültő körüli lövést választottam, mert biztosra veszem hogy lapocka lövéssel még legalább  20-30 métert elfutott volna. A 9,72 g-os  lövedék nem ütötte át a nyaki részt. Bemeneti oldalon a lapocka csont végét elérve a lövedék  azon expandált. A lövedékrészek és a maradványtest pedig a gerincoszlopban krátert vájtak, de azon már nem voltak  képesek áthatolni A gerincvonal másik oldala sértetlen maradt. A disznó gyors kimúlását ebben a helyzetben nem kétoldali sokk hatás, hanem a gerincének szétroncsolása okozta. Mikor láttam ,hogy nincs kimeneti nyílás tudtam, hogy ez a lövedék tömeg nem lenne elégséges egy nagyobb vaddisznó keresztül lövéséhez. Egy másik estben vaddisznó vadászaton nagyobb tömegű 14,3 g-os lövedéket használtam  szintén a Weatherby -hez. Ennél az esetnél  a lövedék  szétcsapta a gerincet. A nagyobb tömegű lövedék  azonban  nem akadt el . A maradványtest  kisebb csontszilánkokat is magával ragadva átfütyült a testen. 5 cm hosszú 3 cm széles lyukat szakítva a kimeneti oldalon. Egy másik ide kapcsolódó számomra nagyon szerencsés vadász élmény volt amikor  szintén a . 300 WBY volt nálam és egy lesről egy óra leforgása alatt  sikerült 5 disznót lőnöm. Nem hajtásban, hanem les vadászaton. Ezekből 4 helyben maradt . Mind a négynél valamilyen formában érte a lövés a gerincet , vagy a nyak csigolyát. Az ötödik tüdő lövéssel bő vércsapát hagyva kb 50-60 m tett meg , igaz völgynek lefelé tartva.

Említhetnék még tucatnyi történetet  7x 64-es vagy 30-06-os puskáim használata esetén is, mikor szarvasok azonnal tűzbe rogytak. Ezekben az esetekben szintén valamilyen módon a gerinc oszlop, vagy a nyakcsigolya sérült meg.

Nézzünk meg más eseteket , amikor nem sérül meg a gerinc oszlop, és a vad tovább tud mozogni. A .300 WBY kapcsán, mint az az alábbiakban  látható lesz hiába a nagy sebesség , ha nincs mellette megfelelő tömegű lövedék, vagy speciális felépítésű , ami nagy energiával ütné át, az erős testű vadakat kétoldali páros sokkhatást előidézve. Mennyire fontos dolog ez az elvárás arra szolgáljon példaként szintén  a gyakorlatban megtörtént néhány  eset A fent már említett  Weatherby puskámmal  és a hozzá való könnyű 9,72 g-os lőszerrel szarvas tehenet cserkeltem be egy ködös október végi reggelen. A szarvasok  úgy 60-70 m -re álltak tőlem. A kiválasztott tehén szépen keresztbe fordult. Lapockájának közepére céloztam . Dörrent a puska. A szarvasok eltűntek a ködben. Igyekeztem a rálövés helyét megállapítani. Ahol azt sejtettem, viszont nem találtam vért. Lövéskor a szarvasok az erdő szélén álltak Nem az erdőbe futottak be , hanem a nyílt, ám derékig érő fűvel-gazzal borított,  egykoron szántó felé vették az irányt. Hosszas keresésbe kezdtem a magas fűben ,de vért továbbra sem találtam. Kezdtem kételkedni magamba. Ám  20 éves vadász múltam és a több száz elejtett vad tapasztalata, azt súgta ennek is meg kell lennie. Eltaláltam az biztos. Vagy mégsem ? Ha igen miért nincsen vér ? Telt múlt az idő és én már  elkeseredve lassan le is mondtam a szarvasról. Eldöntöttem, hogy  még egyszer és utoljára  visszatérek a vélt rálövés helyére. Körbe- körbe járok ismételten immáron sokadszor egyre nagyobb köröket leírva. Ha nem lesz meg feladom a keresést. Közben egyfolytában korholtam magamat, hogy miért kellett nekem ezzel a " légpuskával " és ráadásul kicsi lövedéktömeggel szarvasra lőni, mikor ott van a csodás .375 -ös kaliberű puskám  aminek nincs párja . Azzal lenne vér ! Tudnám merre keressem a meglőtt szarvast, ha egyáltalán kellene keresni. A .375 -ös általam használt 17,5 g os Hornady SP lövedéke 860 m/s sebességgel röppen ki a csőből , ami tekintélyes 6471 Joule kinetikus energiát képvisel.

Igaz ez is csak mechanikai roncsoló hatásra képes biológiai indirekt hatása nincsen a lövedéknek. Ennek a nagy tömegű lövedéknek viszont hazai viszonylatban, eddig még nem tudott ellenállni egyetlen vad test sem. Minden esetben átütötte  még a legerősebb bikát is. Nem így más kaliberű puskáim. Bizony azoknál is gyakorta rekedt bent  a lövedék. Még a 8 x 68 -as puskáim  14,5 g -os lövedékei sem tudtak jó néhány esetben áthatolni . Ez többször is előfordult  bikánál , de kisebb testű   szarvas tehénnél sőt borjúnál is. Végül is így nem csodálkozhattam, hogy a .300 WBY kisebb tömegű lövedéke sem adott vért .Míg ezt kifüstölögtem magamból , derült égből villám csapásként ért, mert egy nagyobb fűcsomó mellett annak  takarásába megpillantottam a kimúlt  szarvast. Kiléptem a távolságot amit a rálövés helyétől elfutott. Nem volt több mint 30 lépés. Szinte hihetetlen mégis milyen nehéz volt rábukkanni a magas fűvel borított gazosban. Utólag rájöttem, hogy többször is elmentem mellette. Tökéletes lapocka lövése volt. A lövedék nem érte el a gerincet. Az alatt viszont csinált rendes" ramazurit ". Összetörte a mindkét lapockát, de nem maradt energiája, hogy a felette lévő izmokat és bőrt is átüsse. Hiába adta le a lövedék az összes borzalmas direkt és indirekt energiáját kevés volt ahhoz a lövedék tömeg, hogy a kétoldali páros sokk hatás érvényesüljön. A lövedék nem tudott keresztül hatolni a vad testen. Nem volt kimeneti nyílás. A szarvas pedig nem is volt különösebben erős példány a maga 90 kg –jával. Egyszer ugyan így jártam sok –sok évvel ezelőtt 7 x 64-es kaliberű puskám 11,5 g-os RWS lőszerének TIG lövedékével.  Az sem ütötte át a szarvast. Ott sem volt vér. A lövés egyébként kísértetiesen azonos lapocka lövés volt. A hasonló nemű és tömegű szarvas csak  véletlenül lett meg . A jelentős különbség  viszont az hogy nem 30 métert  után múlt ki, hanem beláthatatlan sűrű bokros , szakadékos terepen 250 m után ! No… igen azért  a Weatherby  az mégis csak hozza a papírformát !  Tehát ha tanácsolhatom ne használjon senki kis tömegű lövedéket szarvasra vagy nagyobb disznóra. Bár megöli a vadat a kisebb tömegű lövedék is ez kétségtelen. A példák is ezt igazolják, de úgy járhatnak, mint én, vagy akár sokkal rosszabbul is. Elveszhet a vad . Látni fogják a későbbiekben, hogy a lövedéktömeg  egyébként is , milyen fontos az ölőerő szempontjából. Nagyobb lövedék tömeg  használata esetén például nagyobb ölőerő  lép fel. Nem beszélve milyen praktikus, ha van vércsapa amin csak ballagni kell néhány métert. Azonban ha mégis csak könnyű lövedék áll rendelkezésre jobban járunk, ha a tüdő vagy szív tájékot vesszük célba. Ezeken a részeken nagyobb az esély arra, hogy a lövedék keresztül hatol a testen és bő vérzést okoz. Engedtessék meg még egy vadász élmény , ami fentiekhez szintén kapcsolódik. Erős testű fenséges megjelenésű  7,5  kg körüli agancssúlyú erős testfelépítésű selejt bikára emeltem a . 300 WBY Magnumot. A puska 10,7 g-os  Hornady lövedékkel szerelt lőszerrel volt  betárazva, melynek csőtorkolati sebessége 1052 m/s és energiája ugyan itt mérve 5917 Joule. A bika kb 30-40 m -re közelítette meg a lest amelyen ültem. Megállt, majd ideálisan keresztbe fordult. Lapockájának közepére céloztam és meghúztam az elsütő billentyűt. A robosztus bika az iszonyatos erejű ütés ellenére amit a lövedék becsapódáskor mért testére fordulat nélkül, megugrott és  rohant előre. Majd kb 50 m megtétele után összeesett és kimúlt. A lövedék nem ütötte át. Vér  nem  volt. Szerencsére nyílt területen esett el, így keresni nem kellett. Bemeneti oldalon a lapockán expandált a lövedék . A lapocka csontot teljesen összetörte. Erősen sérült a tüdő, és a szív, de a másik oldali bordákig már nem tudott el jutni a lövedék maradványteste. Szétesett, megsemmisült. Hiába volt a lövedéken a speciális Interlock gyűrű nem tudta megvédeni azt a 1000 m/s feletti becsapódás robbanásszerű erejétől. Ez a lövés is bent rekedt. Sok esetben a nagy sebességű becsapódást a hagyományos szerkezetű lövedékek nem képesek elviselni. Például a jelen esetben, ha  egy .30-06-ossal lőttem volna meg a bikát  feltételezve ugyan ilyen találatot , ugyan ilyen lövedéket kb hasonlóan 30-50 m  lett volna a halálvágta hossza. Valamint nagy a valószínűsége, hogy  a másik oldali lapocka is jelentősen  roncsolódott  volna. A bőr alatt pedig tapintható lett volna a felgombásodott  maradványtest. Az alacsonyabb becsapódási sebesség következtében ugyanis nem esett volna szét a lövedék. Az erre hivatott interlock gyűrű megvédte volna a lövedék hátsó részét a széteséstől. Több esetben tapasztaltam már ezt mikor .30-06-ossal lőttem bikákat váll-lap középen. A .375-ös használata esetén viszont én még nem találtam a bőr alatt bent rekedt felgombásodott lövedéket, mert  annak  nagyobb tömegű 17,5 vagy 19,4 g -os lövedékei gond nélkül "átsöpörnek" a bikán. Hasonlóan viselkednek a 9,3 -as kaliberek 18,5 vagy 19 g -os lövedékei is.

Végül  ismertetni szeretnék még   egy szintén a gyakorlatból vett esetet , mikor teljesen jól működött és érvényesült  a lövedék által kiváltott sokkreflex. Ennél a lövésnél ugyan is nem sérült meg jelentősen egyik életfontosságú szerv sem, mégis terítékre került a vad. Úgy  25 m tett még meg  a rálövés helyétől, hasonlóan az előző példához. Csakhogy ebben az esetben volt vérnyom, így könnyű volt rátalálni . Barátom egy szálerdőben 6,5 x 68-as kaliberű puskájával , RWS 8,2 g-os lövedékkel meglőtt egy 70 kg körüli vaddisznót. A disznó kb70- 80 m-re volt. A lövedék sebessége ezen a távon még 900 m/ s felett van, tehát várhatóan képes a sokkreflex kiváltására. Miután megtaláltuk a kimúlt disznót, láttuk, hogy a kimeneti nyílás az optimális 2,5- szeres kaliber nagyságú volt. Mivel a disznó kissé srégen állt a lövedék is ennek megfelelő szögben hagyta el a testet . Zsigerelés közben tanulmányoztuk, mint mindig ,hogy a lövedék milyen roncsoló hatást végzett, milyen szerveket ért. Meglepődve szemléltük, mert a lövedék nem ért sem tüdőt, sem szívet, sem májat. Egyértelmű volt számunkra, hogy gyors kimúlását a kétoldali páros sokkhatás bekövetkezése okozta.

 A példák ismertetése során bemutattam három más- más történést. Tipikus gerinclövéseket, melyeknél tűzbe rogytak a meglőtt vadak. Nagy energiájú ám bent ragadt lövéseket , amelyek után nem volt vérnyom. Továbbá egy ideális páros sokkhatást biztosító lövést, amely gyors kimúlást okozott, és követhető vércsapát is hagyott. Ez utóbbi eset a ritkább. A gyakorlatban főleg az első két esettel találkozhatunk. Nem részletezve most egyéb nem ideális hátra csúszott máj, gyomor stb lövéseket. 

Vadászati szempontból fontos tényezõnek tartom , mint az a példák kapcsán is felmerült a lövedékek belső szerkezeti felépítését, valamint azok külső alakját is. Ez utóbbi például jelentősen befolyásolhatja ugyanis a sebességük alakulását.

Egy kedvező ballisztikai adottságú lövedék jobban tartja a sebességét hosszabb távon is.

Különösen így  van ez ha a lövedék far része nem egyenes hanem kissé szűkülő  úgynevezett  csónak farú BT ( Boat  Tail ).

 A sebességen kívül még számos tényező befolyásolhatja a lövedék  vadtestre gyakorolt hatását. Csak néhányat  említek mint a lövedékek keresztmetszeti terhelése, melynek minimális értéke 15 g/cm², vagy   becsapódáskor a lövedékek lengő mozgása, és még lehetne sorolni sok fontos jellemzőt, ami összefüggésbe van a lövedékek ölő erejével.

Miután némileg  be tekintettünk a golyólövés vadtestre gyakorolt hatásának elméleti és gyakorlati mivoltába, megpróbálom  a lövedékek  ölőerejét a számok tükrében is érzékeltetni. Segítségül hívom majd  ehhez neves szakértők ilyen irányú munkásságát. A megközelítési módokat, számítási képleteiket és a kapott eredményt  a II. részben fogom részletesen ismertetni 

Nimród Vadászújság 2001 június

                                                               II. rész

Az ölõerõ  számokban történõ  kifejezésének gondolata több fegyverszakértõt , ballisztikust  is foglalkoztatott .

Kiválasztottam  két ismert  szakértőt. Az általuk kifejlesztett képletek alapján a teljesség igénye nélkül szeretném   bemutatni  milyen ölőerővel , letális faktorral számolhatunk  vadászfegyvereink különféle lövedékeinek használata esetén.

Az egyik szakértő neve John Wootter, aki a róla elnevezett Wooter' s Lethality Index -et fejlesztette ki. Nevezhetjük a Wootter féle számot Lövedékek áthatolási faktorának, vagy  Lövedékek letális (ölési ) index számának is. A másik szakértő Jack Lott akiről  a Lott's Power Factor-t, az az a Lott féle Erő faktort elnevezés származik. A Lott féle Lövedék áthatolási  faktor vagy más néven Erő faktornak két számítási módja és jelölése ismert. Az első, ami egyébként egyezik a Wotter féle Letális index -el az EEE₁  ( Estimated Effectiv  Energy ) ami a hagyományos Soft Point lövedékek áthatolási képességére, lövedék hatására utal. Számítási módja : lövedék átmérő x keresztmetszeti  (sűrűség ) terhelés  x  csőtorkolati energia . A másik jelölése EEE₂ és a kontrolált expanziójú lövedékekre vonatkozik nagysebességű becsapódás során elszenvedett tömeg vesztésük alapján, vagyis az ilyen lövedékek  lövedék hatását kifejező mutató szám. Számítási módja :  lövedék átmérő x csőtorkolati energia . Végül is mindegyik szám, amit eredményül kapunk a lövedékek  ölő erejét  fejezi ki , különféle megközelítési módok  alapján.

Először a hazai gyakorlatban gyakran használt, népszerű kisebb kaliberekre vetítve kívánom elkezdeni a bemutatást. A számítások az Amerikában használatos  mértékegységek alapján készültek, viszont a lövedékek tömegét és kezdő sebességét az jobb értelmezhetőség kedvéért  a táblázatokban gramm -ban illetve m/s -ban adom meg.

A kisebb kalibereknél a fenti nagyságú ölőerőre számíthatunk. Gondolom sokaknak meglepő de  közöttük a Letális indexet alapul véve a prímet a 6,5 x 55 ös kaliber viszi el. A jóval laposabb röppályával rendelkező 6,5 x 68 as nál is kedvezőbb értéket mutat , igaz utóbbi lövedék hatása EEE₂ a nagyobb sebesség folytán magasabb érték számot eredményez. A 6,5 x 57 -et pedig magasan veri, de lövedék hatása kb azonos szintű. Ölő ereje 10,1 g -os lövedékkel meghaladja a 200 -as értéket . Később látni fogjuk, hogy ez milyen nagyságrendet képvisel, amikor a nagyobb kaliberek ölőerejét is megismerjük.  A számok alapján ölő erejének figyelembevételével  érthetővé válik, hogy a Skandináv országokban,  miért olyan kedvelt a jávor szarvasok vadászatára is.

Noha a fent említett kis kaliberek mindegyike alkalmas jó lövés esetén akár egy erős testű szarvas elejtésére is, azért mint az majd később látni fogjuk a nagyobb kaliberek bemutatásánál, lövedékeik ölő ereje messze elmarad azoktól . Nagyvad  vadászat  esetén nem minden esetben adnak a" kicsik " kellő lövedék hatást, kevés a vérzés, gyenge a lövedékek áthatoló képessége. Jobban járunk, ha megadjuk a vadnak a kellő tiszteletet azzal, hogy erős csülkös vadra  nem a fenti kaliberekkel vadászunk Kivéve talán a 6,5 x 55 é s 6,5 x 68 kalibereket  .Használjuk a többit  viszont arra  amire igazán jók és valók őzre, kisebb dúvadakra.

Ezek után tekintsük át a hazánkban közép kalibernek számító lőszerek lövedékeinek ölő hatását.

 Látható, hogy az előzőekben kiemelt 6,5 x 55- ös kb a 7 x 57  értékszámait produkálja. Így akár ebben a kategóriába is átsorolhatnánk, letális faktora alapján. Továbbá  kitűnik a táblázatból, hogy a 7 mm Rem. Mag. letális ereje és lövedék hatása szempontjából a 7 mm- sek között kimagasló értéket mutat.

A következőkben pedig a 7 mm -nél nagyobb kalibereket vizsgáljuk meg , milyen ölőerővel

számolhatunk használatuk során. Elsőként a  a .300 -as kalibereket  tekintsük át.

Ha jól megnézzük a 6,5 x 55 ös 9 g-os lövedékének ölö ereje megegyezik  a . 308-as könnyű 9,72 g-os lövedékének letális erejével. Nehéz lövedéke pedig kb azonos letális erőt képvisel, mint  egy .30-06-os  9,72 g os lövedéke. Tehát még ennek a kategóriának a legalján ugyan de számításba jöhetne ölőerejét tekintve. Az igaz viszont, hogy a lövedék hatás szempontjából már nem ez a helyzet. Jóval alatta marad a 6,5 x 55-ös  az utóbbi kettő értékénél. Látható továbbá ennél a kategóriánál ,hogy be következik  egy ugrás letális index és főleg a lövedék hatás szempontjából. Így például a 30-06 esetében magasabb értéket ér  el a lövedékhatás és  kisebb mértékben a letális index is, mint mondjuk  a 7 x 64  legjobb 11,5 g os RWS lövedékénél. Tehát nem kétséges, hogy nagyvad vadászat szempontjából  egy .30-06-os a kedvezőbb lövedék. A. 300 -as magnumoknál pedig   300 fölé emelkedik a letális index és jóval 1000 fölé a lövedék hatás, ami magáért beszél, nyugodtan mondható, hogy az " erő velük van " Igazán az a jó hatásfokú lövedék ahol a letális index és hozzá kapcsolódó lövedék hatás is magas értéket mutat. Vizsgáljuk tovább és nézzük meg mire képesek a 8 mm -es kategória lövedékei.

A 8 x 57 -es  ölő hatás és lövedék hatás szempontjából egyezik a  30-06-os értékével. Magam részéről sajnálom, hogy kiszorulóban van ez a lőszer a hazai vadászati gyakorlatból, pedig  lövedékei kiválóak disznóra, szarvasra egyaránt. Sokaknak az a kifogása ellene, hogy lövedéke nagyot esik hosszabb távon. Nos például a 12,1 g -os RWS lövedéknek 200 m -en 6,5 cm az esése. A közkedvelt Sellier & Bellot 11,7 g-os 30-06-os lövedékének pedig 8,5 cm . Azonos 100 m -en 4 cm magas belövést feltételezve. Tehát 200 m ig van olyan lövedéke ami kevesebbet esik mint a 30 -06. Még a legjobb 30-06 os lövedékek sem tudnak többet 200 m-en  2-3 cm -es különbségnél .Nem beszélve arról, hogy egy 8 x 57 -es 12,1 g-os lövedékének ütő ereje minden esetben nagyobb, mint a 30-06-os 11,7 g-os lövedéké.

Kovács László neves szakíró " Tucatnyi Töltény " című remek  könyvében,  a 8 x 68 S lőszer bemutatása során azt írja, hogy  a .300 Weatherby Magnum és  a 8 x 68 S között  nehezen tudna dönteni, ha választania kellene. Ezzel a kijelentésével  " bogarat tett a fülembe ". Érdemes kicsit közelebbről megvizsgálni ezt a két töltényt, mert mindkettő valóban igen kiváló.  Vessük össze őket. Nézzük meg kb hasonló tömegű lövedékekkel milyen ölő erőt ad egyik és a másik. Látható, hogy 11,66 g-os lövedékek esetén a letális index  a .300 Weatherby esetén 363 , míg a 8 x 68-as 336-os értéket mutat. Nagyobb tömegű lövedékeknél a Weatherby 14,3 g-os lövedéke 420 , a 8 x 68 S 14,5 g-os lövedéke 401 értéket ér el.A lövedékek közötti sebesség különbség a következő képen alakul :  a . .300-as WBY 11,7 g os lövedéke 300 m en képes akár 800 m/s feletti sebességre is, addig egy ugyan ilyen tömegű 8 x  68 S lövedék sebessége ezen a távon  630-690 m/s. Nézzünk meg még egy irodalmi megközelítési módot is. Ed. Matunas formulája alapján Optimum Game Weight  a  kontrolált expanziójú nagyvadra használt lövedékek esetén  8 x 68 S 14,5 g os lövedéke  vonatkozásában 794  kg, míg  a  .300 WBY 14,3 g-os lövedéke kapcsán ez 806 kg. A számok  nem nagy eltéréssel ugyan, de egyértelműen  a .300 Weatherby mellett szólnak. Kovács László igen helyesen, bölcsen mégsem tudna dönteni ezek alapján. Könyvében ugyanis idézi Bozóki László véleményét, aki afrikai tapasztalatok birtokában nem erősítette meg a Waatherby fölényét, mondván tán az afrikai vadak húsa szárazabb. Sok esetben nem tudott érvényesülni a hidro-sokk hatás. A magam részéről én mégis tán a .300 WBY-t választanám. Nagyobb sebessége folytán a Weatherby ugyanis nemcsak nagyobb ölő erőt képvisel, hanem laposabb röppályával is rendelkezik, mint a 8 x 68 S. Vannak a 8 x 68 nál  könnyebb lövedékei . Ezek 7,1g illetve 9,7 g  -os-sak. Ez utóbbi 100 m –en + 4 cm magasra belőve például 235 m-t lő pontra ! Lenyűgöző sebessége mellett, könnyebb testű vadakra igen jó hatásfokkal használható nagy távolságra. Általában majdnem  mindenki  a .300 WBY-hez az előbb említett 9,7 g-os lövedéket vagy maximum a 11,7 g -os lövedéket használja. Pedig  ennél a kalibernél is lehetne 13 g-os vagy 14,3 g -os lövedéket alkalmazni, ami a 8 x 68 S -nél egyébként  megszokott és bevált.

 Teljesen egyetértek  Kovács Lászlóval abban is ,amit az említett könyvében írt, hogy  rendkívül fontos milyen szerkezetű lövedékeket használunk egy adott vadra. Sajnos  Magyarországon még engedélyezett a saját töltés. Nehezebb ezért válogatni a lövedékek között. Gyárilag meg valóban szűkösebb a kínálat, mindkét említett kaliberhez. Elfogult véleményem alapján egyvalamiben a két kaliber mégis ténylegesen  számomra is hasonlít egymásra .Mindkettő ölő ereje, és gyakorlati értéke erõsebb testû vadakra számomra igen csak alatta marad a már emlegetett kedvenc .375 H&H Magnumom-énak. Az elõzõekben említett mindkét kaliberű fegyverrel vadásztam, vadászok. Sok  vadász élmény fûz mindkettõhöz. Ennek alapján elmondhatom, hogy hazai nagyvad vadászatokon  egyik sem gyõzött meg maradéktalanul . Az elfogultságom  a . 375-ös irányában nem alaptalan ezt majd látni fogják az alábbiakban. Bár elõzõ kettõ mentségére  felhozható ,hogy azokkal akár 300 m ig is lehet lõni könnyebb lövedékekkel. A 8 x 68 S 11,7 g-os lövedéke 300 m -en 19 cm -t esik 100 m- en + 4 cm re belõve, míg a . 300 WBY ugyan ilyen tömegû lövedéke  100 m-en  +3,6 cm re belõve 18,1 cm -t esik. Még itt is mutatkozik  némi fölény a . 300 WBY javára. Nézzük meg  mi a helyzet  viszont ha 13-14  g-os lövedékeket használunk. A 8x 68 S 13 g-os lövedékkel 910 m/s kezdõ sebesség mellett 100 m-en + 4,1 cm magasra belõve 275 m-en 15 cm -t ,míg  300 m-en 22,5 cm-t esik A .375 höz használt ugyan ilyen tömegû 13 g -os lövedék  975 m/s  kezdõ sebesség mellett  100 m -en + 5 cm- re belõve 275 m -en  esik 18 cm -t . 300 m -en pedig már 27,8 cm az esése. A .375 -ös -höz használt 14,3 g os lövedék esetén 945 m/s os kezdõ sebesség mellett 100 m-en  + 4 cm re belõve 275 m -en  18,9 cm , 300 m- en 27,4 cm a lövedék esése ! A hasonló tömegû 14,5 g-os 8 x 68 -as lövedék ugyan ilyen belövést feltételezve 275 m-en  21,2 cm -t esik míg 300 m en 30,1 cm az esése. Tehát  bizony kicsivel rosszabbak a paraméterei 14,5 g-os lövedékkel a 8 x 68 -nak, mint a .375-nek ! Megállapítható, hogy  260-270 méter ig  vadászati szempontból elhanyagolható különbség van röppályában a két kaliber hasonló tömegû (13-14,5 g) lövedékei között. Gondolom most sokan meglepõdtek ezen, de ez így igaz ezek a tények. Látható, hogy a .375 H & H Magnum ugyan régi konstrukció, de nagyon univerzális töltény. Sokan nem is feltételezik ezt, mert a katalógusokban csak a nehéz 17,5 és 19,4 g -os lövedékekkel  szerelve láthatóak a paraméterei. Nem beszélve arról ,hogy ilyen tömegû lövedék  használata mellett szinte nincs érezhetõ hátrarúgása a . 375 -ösnek.      

Végül  nézzük meg a hazai nagyok mit tudnak produkálni. Tudni kell , hogy Afrikában  ezek mind csak közép kalibernek számítanak. Így kellene őket- ennek megfelelően- itthon is kezelni. Ezek közül egyik sem “ ágyú”. Aki az igazán nagyokkal akar megismerkedni annak figyelmébe ajánlom a magyar Kaliber magazin 1999 júniusi ( 14. sz. ) számát. Ebben írtam a bővebben a világ legerősebb vadászlőszereiről.  Baráti köröm, tudja, rólam , hogy  én a macskától , rókától a malacokon keresztül az  őzig előszeretettel használom a .375-ös t. Megfelelő szerkezetű lövedékkel ugyanis szerényebb kimeneti lyukat produkál, mint a kisebb kaliberek SP lövedékei. Például ilyen hozzá az RWS TUG maggal szerelt lőszer. Más lövedékei,(PMP, Hornady ) pedig nem okoznak nagyobb szövet roncsolást, mint mondjuk egy .30-06-os SP lövedék. Valamint jelentősen kisebb a szövetroncsolása és a sebcsatorna körüli bevérzések aránya, mint a 7 mm -es Remington Magnum , vagy a .300 Winchester Magnum esetén , nem is beszélve a . 300 Weatherby Magnum erős szövet roncsolásáról. Hallottam viszont egy vadászról aki vásárolt egy . 375 H&H Magnum  fegyvert. Lőtt vele egy vadmalacot. Ezek után el is adta a fegyvert, mert a malacból nem maradt semmi haza vihető csak a bőre. Fúrt hegyű lőszerrel lőtt , aminek használata ennél a kalibernél teljesen indokolatlan. Ilyen típusú mag   egyébként más  kaliberben is széttépi a kisebb testű vadat. Főleg a nagy sebességű lövedékek. Ezen rövid kitérő után nézzük meg , miért  is izgalmasak ezek a “ nagyobbacskák”.

Úgy gondolom, hogy a fenti táblázatot át tekintve jól látható miért szeretem  ezeket a kalibereket, és hogy közöttük is mitől a kedvencem a . 375-ös. Ölő ereje rendkívül jó, lövedék hatása  az  EEE₂  pedig egyszerűen kiemelkedő. Valamint nem elhanyagolható szempont, számomra  hogy az általam használt, extra EEE₂ -vel rendelkező 17,5 g-os Hornady SP lövedéke 100 m –en  + 5,5 cm –re belőve 200 m –re pontra lő ! Ezen a távon bármilyen tömegű hazai vadon képes áthatolni, bő vérzést hagyva. Nem téríti el a lövedéket fű szál, kisebb gally sem. Mint azt már említettem megfelelő szerkezetű lövedékkel a malactól az őzön át az erős csülkös vadakig kiváló eredménnyel alkalmazható. Maximálisan meg lehet bízni benne. Minden féle terepadottság mellett  használható. Léteznek a világon ennél sokkal jobb paraméterekkel rendelkező újabb fejlesztésű magnumok. Ezek viszont hátralökésben, és töltény árban is jóval felette vannak ,  a .375-H&H Magnumhoz képest . 200 m -ig a hazánkban élő vadfajokra viszont ez is elég hatásos higgyék el nekem. Ugyan ez lehet tapasztalni a 9,3 kaliberek használata esetén  . Természetesen a 9,3 -sok vagy a .375-össel történő vadászat során is jó helyen kell meglőni a vadat. Rossz találat esetén még  az ennél sokkal nagyobb kaliber sem segítene a  bizonytalan kezű vadászokon.  Több száz hazai  nagyvad különféle kaliberű  fegyverekkel történő  elejtési tapasztalata  alapján  ennek a kalibernek a magam részéről csillagos ötöst kell adnom. Tudom sokan, akik még tán nem is próbálták ki igazán ezt a kalibert abban a téves hitben vannak, hogy ez  inkább csak Afrikába való. Erre csak azt tudom mondani nekem mindennapos használatúvá vált ugyan úgy, mint  azok a kisebb kaliberű fegyverek amiket rendszeresen használok vagy használtam. Afrikába nagytestű vadakra  egyébként  inkább az egy vagy több számmal nagyobb (.416 , .450  , .460 , .500 )  kaliberek alkalmasabbak.  A világért sem cserélném vissza viszont a . 375 -öst kisebbre, mert azon a nagyvadas területen ahol én vadászom biztonságos erőfölényt nyújt , amelyet  a többiek nem tudtak egyértelműen megadni .Az elvárásaimnak egyébként eddig ez felelt meg a leginkább Ha csak egy puskám lehetne ezen a területen én bizony csak a .375-ös höz ragaszkodnék, mert ismerem, hogy mit tud és azt is tudom, hogy mindenkor bízhatok benne. A fegyverszekrényből a többféle kaliber közül ezt viszem magammal a legszívesebben szarvas és vaddisznó vadászatra. A félreértések végett szeretném leszögezni, hogy  egy 7x64 -es vagy még inkább egy .308 Winchester  vagy a 30-06-os is minden hazai és egyéb vadakra a vastagbőrűeket leszámítva megfelelő . Ami ezeknél  erősebb, az már plusz. Sok esetben viszont ez a plusz erő nem árt ha rendelkezésre áll. A magam részéről bizony   azt tapasztaltam, hogy ez a nagyobb erő vadászatok alkalmával semmiképpen nem jelentett számomra hátrányt, csak is előnyt. Például  nem egyszer fordult elő, hogy vadásztársak, vendégek által a kisebb kaliberekkel meglőtt szarvasok vagy disznók, vérnyom nem lévén, csak hetekkel később oszlásnak indulva kerültek elő. Hangsúlyoznom kell gondos, alapos után keresések ellenére. Ha csak egyel több vad kerül elő  ennek a plusz erőnek köszönhetően, már megérte ilyen fegyverek alkalmazása.

 A táblázatokból kitűnik , hogy a lövedék tömeg emelkedésével az ölőerő jelentősen növekszik egy adott kaliberen belül is. Tehát kedvezőbb az ölő erő szempontjából, ha mondjuk 30-06-os kaliberű fegyverből nagyobb tömegű lövedékkel vadászunk. Minimális különbség van  ugyanis  a közepes és a nehezebb lövedékek esése között 200 m en belül. Sokan azt hiszik ,hogy a nehezebb lövedékek jelentősen eltérnek a közepes lövedék tömegűektől  röppályájukat , találati pontjukat tekintve. Ezt megcáfolandó nézzük meg a következő példát. A 30-06 os Norma Vulkan 11,7 g os lövedéke 100 méteren + 5 cm re belőve 200 m-en 3,3 cm -t esik. A 13 g-os Vulkan  100 m -en + 5,8 cm-re belőve 200 m -en 3,7 cm -t  esik. Tehát gyakorlatilag elhanyagolható a különbség. Ölő erőben viszont  sokkal nagyobb eltérés mutatkozik a 13 g -os lövedék javára. Ha megfigyeljük  akár 30- 40 es vagy jóval magasabb index szám eltérés is lehetséges egyes kalibereken belül a nagyobb tömegû lövedékek javára. Ez komoly különbség. Gondoljunk csak arra, hogy egy .223- as maximális ölőereje 40 körül van! Számomra is érdekes tény  a 6,5 x 55-ös teljesítménye, vagy  hogy a .300 WBY 11,7 g-os lövedékének letális ereje és EEE₂ értéke szinte egyezik a 9,3 x 62 16 g-os lövedékével. Nagy sebességének köszönhetően azzal azonos értékkel bír. Az ölő erő a fentiek és a gyakorlat szempontjából a Wooter féle letális indexet  , és a Lott féle erő faktort ( EEE₁ ) alapul  véve :

 200 –as értékszámig gyenge, 200-300 között közepes 300-400 között erős ,400-500 között igen erős és 500 felett már rendkívül erősnek mondható. A táblázatok alapján mindenki besorolhatja fegyvereit, eldöntheti , hogy a könnyebb vagy a nehezebb lövedéktömegűeket részesíti előnyben. Van aki a kisebb kalibereket szereti. Van aki a gyors és lapos röppályájúakra esküszik. Van aki a lassabb nagyobb tömegű lövedékek híve. Ebben döntsön mindenki saját maga. Részemről én tiszteletben tartom mindenki véleményét ez ügyben. Sok féle kaliberű lőszert és hozzá gyártott fegyvert  kipróbáltam már vadászatra. Vadászévek tapasztalatai, a fegyverek, lőszerek iránti érdeklődésem indított, sarkalt arra, hogy mindig keressem a jobbat, megbízhatóbbat. A fenti számok úgy gondolom  segítséget adhatnak azoknak, akik még nem döntöttek , nem tették le a voksot sem egyik sem másik mellett, vagy most fogják megvásárolni első golyós vadász fegyverüket. Nekik a számok elfogulatlan valósága adjon támpontot  választásukban. Mi, többi “ Öreg”  vadászok pedig lõjünk azzal, amit megszoktunk és részünkre legjobban bevált, mert a .22  kaliberektõl a legnagyobbakig minden modern lõszer lövedéke képes terítékre hozni a hazai  vadak bármelyikét. Különbségek természetesen mint a táblázatokból  sejthetõ és a gyakorlatból  vadászat közben  kiderül  jócskán adódnak. Azt mindenkinek  el kellene ismerni viszont, hogy a megszokott jónál mindig létezhet még jobb ! Valamint ha  egy lövedék rendelkezik a szükséges ölõ erõ feletti plusszal az nem jelent bajt. A baj inkább akkor van ha  kisebb annál, vagy  éppen csak  elégséges.  Zárszóként ajánlom törekedjen   mindenki arra, és ezt tartsa szem elõtt, hogy a vadat a rendelkezésre álló legjobb ölõ erejû lövedékkel ejtse el,  szenvedést annak lehetõleg  egyáltalán nem okozva.  A vadászat nemes sport. Ûzése csak akkor nyújthat igazi élményt, ha sportszerûek tudunk maradni egymással szemben és a zsákmányul kiszemelt vaddal is ennek megfelelõen bánunk.

                                                                                                           Zentai Béla