Vadászlap 2002 szeptemberi szám melléklet “A nagyobb többet tud “ címmel.
Vaddisznó vadászat . 416 Weatherby Magnummal, avagy
használhatók e a nagyobb kaliberek Magyarországon ?
A fenti kérdésre adandó válaszhoz talán a . 416 WBY Magnumum bemutatásán keresztül az alábbiak segítséget nyújthatnak.
Például arról, hogy milyen az ölõ és sokkoló-megállító ereje egy .416 Weatherby Magnum lövedékének szóljon egy saját, de nem afrikai, hanem az első hazai vadász élményem a .416 WBY-vel. Vendégként vaddisznóra voltam hivatalos egy sükösdi barátomhoz. A fegyverszekrényben hagytam más kedvenc "disznós" fegyvereimet így többek között a .300 WBY Magnum puskámat is. Gondoltam kipróbálom, célba lövések és műszeres lövedék sebesség mérések után most már vadra is felavatom az akkor még vadonat új Weatherby gyártmányú . 416 WBY Magnum kaliberű fegyveremet. Előzőleg legnagyobbként egy .375 H & H Magnummal vadásztam évekig igen eredményesen. Ezt cseréltem le a .375-nél közel kétszer erősebb .416 WBY -re, mondván Afrikába nagyobb megállító ereje folytán ez jobb lesz. Nézzük meg viszont, mit tud produkálni a . 416 Weatherby Magnum hazai körülmények között. Azt hiszem nem sok . 416 Weatherby lehet Magyarországon a vadászok kezében, legalább is én még nem hallottam senkirõl, akinek ilyen kaliberű fegyvere lenne. Tudok viszont több .460 WBY-ről ,. 416 Remington Magnumról, .416 Rigby-ről , .500 N.E.-ről, és .458 Winchester Magnumról, .470 N.E.-ről.
Talán másokat is érdekel mi a tapasztom erről a . 416 -osról ( 10,6 x 74 B ) , hiszen nem mindenki vélekedik a például a Weatherby kaliberekről pozitívan. Talán ebben az is közre játszhat, hogy általában nem ismerik, nem használják őket azok, akik nyilatkoznak róluk. Például a Nimród 2001. augusztusi számában egy cikkben ez áll : " A Válltörő nagy kaliberű Weatherby Magnumok és a Nitro Express "nagyágyúk" nem örvendenek olyan nagy népszerűségnek, mint ahogy azt egyesek állítják. Igazság szerint a gazdag különcök fegyverei." A magam részéről sajnos csak az utóbbi mondat másod felét a " különc" szót tudom be vállalni. Az idézet első felében említett "válltörésről" pedig egyébként szó nem lehet, mint az majd a későbbiekben látni fogjuk. Ezek után viszont, mielőtt bárki is elszörnyülködne azon , hogy egy ilyen kaliberű fegyverrel vadásztam vaddisznóra, ne felejtsük el azt a tényt , hogy ez a kaliber még mindig csak a nagysebességű közepesekhez sorolt. Igaz különleges a maga nemében, hiszen kisebb lövedék tömeggel igen lapos röppályára képes, és nagyon jól kezelhető. Az új puskám akkoriban a 22,7 g-os Speer Mag -Tip lövedékkel szerelt 855 m/s kezdő sebességű lőszerhez volt belőve. Ez a lövedék ennél a kalibernél közepesnek számít. A forgalomban kapható legkisebb lövedék egyébként 19,4 g, míg a legnagyobb 26,6 g. Teljesítményének maximumát 26 g-os lövedékkel éri el. Az általam használt 26 g-os Hornady lövedék például 835 m/s sebességgel, 9037 Joule kezdő energiával távozik a csőből. Röppálya adatai is egészen elfogadhatóak . Plusz 4 cm-re belőve 100 m-en a 19,4g-os lövedék 920 m/s sebességgel indítva 192 m-re míg a fent ismertetett sebességek mellett, a 22,7 g-os 183 m-re, és a 26 g-os 170 m lő pontra.
Miután egy röpke pillantást vetettünk a nem túl régen , 1989 ben bemutatott .416 WBY paramétereinek világába térjünk vissza a vaddisznó vadászatra. Vendéglátóm tudta, hogy " ágyúval készülök verébre " így ő is kíváncsi volt, arra , hogy mi fog történni, ha sikerül a találkozás egy vaddisznóval. A vadászszerencse mellém szegődött, mert a szép holdvilágos estén egy jókora kan érkezett a szóróra. A kereső távcsőben látszott, hogy mázsa feletti erős példány. A puskán lévő nagy Zeiss Victory varia céltávcsövön bekapcsoltam a beépített világító pontot. A puskát óvatosan felemeltem. Megcéloztam a kant. A szálkereszt közepén tisztán látszott a parázsló kis piros pont. Ezt a távcsőben lévő pontocskát a kan mély fekete blattjának középére emeltem. Meghúztam a ravaszt. Az agyarast mintha villám csapás érte volna azonnal összerogyott és helyben kimúlt. Egy gőzkalapács erejével sújtott le rá a . 416-os lövedéke. Szó szerint - szenvedést nem okozva a vadnak- agyon csapta a szegény párát. Nagyon örültem, hogy nem egy süldővel hozott össze a sors, így a .416 WBY Magnum egy erősebb 100 kg feletti vadkanon mutathatta be félelmetes erejét. Izgatottan vártuk a zsigerelést. Szerdahelyi Lajos barátom és egy másik helyi vadász is igen csodálkoztak, mert semmivel sem volt nagyobb roncsolása a lövedéknek, mint a megszokott .30-06 okozta sebcsatorna. A lövedék maradványteste átverte a disznó mindkét lapockáját és kb. hüvelykujjnyi átmérőjű kimeneti nyílást hagyott maga után. Ez számomra nem volt meglepő, mert a .375-ös is lágyabb Hornady lövedékkel szerelve hasonló a 30-06-os nak megfelelő mértékű roncsolást végzett. Kemény szerkezeti felépítésű például RWS Brenneke TUG lövedékkel pedig még rókán és őzön is szinte csak kaliber nagyságú lyukon távozott a TUG lövedék. Ezért is szerettem jobban szarvasra és disznóra a lágyabb Hornady lövedékeket. A magam részéről a fenti példa és a .375 H & H Magnummal szerzett bőséges elejtési tapasztalat alapján úgy gondolom, hogy a .416-os hasonlóan a .375 -höz eredményesen használható kisebb lövedéktömeg alkalmazása mellett Magyarországon, valamint bárhol a világon a kisebb testű vadakra is. A lövedék konstrukciójánál fogva ugyanis nagyobb tömegű vadtest ellenállásra és mélységi hatásra tervezett így bár mennyire is meglepő nem roncsolja szét még annyira sem például az őzet, mint egy 7 x 64 es SP lövedék. Ezt azért szeretném kihangsúlyozni, mert az igen magas kinetikus energiája folytán a . 416 WBY brutális hatású lehetne, ha lövedékei nem a legnagyobb testû vadakra lennének legyártva. Akik még nem lõttek nagyobb kaliberekkel, azok tévesen azt gondolják, hogy a nagy kaliberek szétroncsolják a vadat. Nem így van. Brutális roncsolást a gyors kis tömegû lövedékek okoznak. Például a 7 mm Remington Magnum, .300 Winchester. Magnum .300 WBY Magnum, 8 x 68 S , vagy a .300 Remington Ultra Magnum, de lágy típusú Soft Point lövedékkel a csontokon expandálva még az ennél kisebbek például a .243 Winchester is csúnya munkát végezhetnek A nagy sebességû becsapódás hatására ugyanis nem csak a sebcsatorna körül, hanem attól távolabb is komoly szinte fekete színû bevérzések keletkeznek. A szétesõ lövedék általában kifelé, de nem ritkán már a bemeneti oldalon is a kisebb vadakon jókora olykor tenyérnyi lyukat szakít. A nagyobb kaliberek viszont csak a karakterisztikájuknak megfelelõ sebcsatornát képeznek.
A .375-ös, de inkább az ennél nagyobb kaliberekkel történő hazai vadászat, mivel nem indokolt, a fentiek ellenére csak megszállott nagy kaliber pártiaknak ajánlatos! Azoknak akik szeretik ha rendelkezésre áll egy kis extra erő és elviselik esetenként a magnumok nagyobb tömegét, hosszabb csövét és jelentősebb hátralökését. A nagy kaliberek szolgáltatta plusz energia a vad elejtés során nem hátrány, sőt sok esetben jól jön. Ezek a nagyobb kaliberek minden körülmény között jól használhatóak.( Fedett, bokros terep, búza tábla stb.. ) Szinte minden esetben van lövedék kimeneteli nyílás, bőséges, jól követhető vér nyom. Engedtessék meg erre vonatkozólag egy megtörtént eset ismertetése. A Hartán lakó Nagy Feri barátom egyszer csak gondolt egyet és eladta egyébként jól bevált .30-06-os fegyverét . Vásárolt helyette egy 6,5 x 55 -ös Karl Gustav puskát mondván neki ez is megfelelő lesz. Lőtt is vele sok vadat őzeket, süldőket szarvas tar vadakat, tán még bikát is. Tudni kell, hogy Feri jó vadász és kiváló a lő tudománya. Ezért is bízott maximálisan a "Karl Guszti"-ba. Nem régiben azonban felhívott és megkérdezte tudok e neki szerezni egy nagyobb kaliberű puskát. Meglepődtem és nem is értettem miért kell neki. A miértre bosszankodva elmesélte, hogy egyik este kijött élete legnagyobb kanja úgy jó két mázsa lehetett. Oda gyújtott neki a 6,5 x 55-ös fegyverével. A kan viszont elment. A rálövés helyén, csak kevés vér volt , azután semmi. Hiába keresték nagy akarattal nem került elő. Nem akarom különösebben kommentálni az esetet. Száz esetben nem kell a nagyobb kaliber, de aki rendszeresen vadászik annak egyszer eljöhet a százegyedik alkalom is, és ilyenkor bizony mindent megadna egy kis plusz energiáért. Csak tanulságként említem meg, hogy nekem már volt szerencsém elejteni egy kizsigerelve és az agyarakat kiszedve is 200 Kg -ot elérõ kant. Ezt az igazán öreg, medve nagyságú disznót egy szép holdvilágos szeptemberi estén .30-06-os puskával lõttem. A rálövés helyén bizony én még hosszas keresgélés után sem találtam vért.. Mivel biztos voltam magamban, hogy eltaláltam, elmentem egy kereső kutyáért. Egyébként , mint végül kiderült, szabályos blatt lövése volt. Ennek ellenére úgy 80 -100 métert tett meg egy kukoricásban és csak ezután esett el. Némi vért csak kb 70 méter után találtunk, de addig még egy cseppet sem. A 11,7 g-os lövedék átverte ugyan a bemeneti oldalon a kan irdatlan erõs pajzsát, de csak a másik oldali bordákig tudott eljutni. Ott már elgyengülve kár okozás nélkül megállt.
Egy .30-06-os SP vadász lövedék pedig nem kis teljesítményre képeses , gond nélkül keresztül szalad egy vasúti sin középsõ részén. Úgy látszik viszont, hogy az állati csontok és szövetek fékezõ ereje is jelentõs, és képes felemészteni egy .30-06 lövedékének teljes energiáját. A fenti élményem alapján valamint sok-sok ennél kisebb 90-130 kg-os kan elejtése során ahol a hasonlóan bent rekedtek a lövedékek, még a . 300 WBY magnum 14,3 g -os lövedékével és a 8 x 68 S 14,5 g-os KS lövedékével is előfordult, így nem csodálom , hogy egy 6,5-ös 10 g-os lövedék kevés lehet egy igazán erős kan kõ kemény pajzsán áthatolni. Ekkora kan esetén kis kaliberrel ha erre mód van szerencsésebb a fültõ, vagy kimondottan a szívtájéki lövés. Ez volt a tapasztalatom egyébként kisebb kaliberû fegyverekkel történõ vadászataim során, de ezt támasztják alá barátaim is, akik közül néhányan kis kaliberekkel például .22-250- es puskával eredményesen vadásznak. Egyikük névrokonom Zentai László zsákmányolt már fejre leadott lövéssel 200 kg -os vaddisznót is. Ennek ellenére õ is szívesebben visz bika vadászatra nagyobb kaliberû fegyvert, mert annak hatását ő is minden szituációban biztosabbnak tartja .
A nagyobb kaliberekkel történõ vadászat viszont szerintem csak úgy jó, ha fokozatosan halad az ember a csúcs felé, lépésről lépésre. Meg kell először ismerni vadászat közben a kisebbek tudományát, korlátait is. A saját tapasztalatunk lesz majd az igazi indító erő, mint azt Feri példája is igazolja. Ez mozgatja majd későbbi gondolkodásunkat, hozzáállásunkat a különféle kaliberekhez. A nagyobb kaliberek rendszeres használatáig ,viszont csak kevesen jutnak el. Ennek több oka van. Sokaknak nincs is lehetősége vadban bővelkedő területen vadászni, így a különféle kalibereket alaposan kipróbálni sincs mód. Avagy sokan elégedettek azzal, amivel vadásznak és szinte soha sem váltanak. A legfőbb okát inkább mégis abban látom, hogy a fegyverek, lőszerek iránt sokaknak nincs is fokozott érdeklődése. Nem fertőződtek a " magnum láz " vírusával. Nem hajtja őket az a bizonyos vágy a még nagyobb és még erősebb megismerése felé. Ettől még ők mind kiváló és eredményes vadászok, fegyver forgatók.
Jól belegondolva tán igazuk is van. Nincs az erõs magnumokra minden esetben szükség, mert még a legkisebb kaliberek is képesek adott esetben megölni akár egyetlen lövéssel a szarvas nagyságú vadat is. Nagy megállító erõre pedig mivel ezek nem veszélyes vadak hazai viszonylatban nincs is szükség. A 101. alkalom meg igen ritkán következik be. Sok vadászt ismerek, mint azt már említettem, akik .222 -es , 22-250-es vagy .243-as kaliberrel vadásznak jó eredményeket produkálva. Õk a kis kaliber szerelmesei és a világért sem váltanának nagyobbra. Mint azt már többször is hangoztattam más cikkekben is messzemenõen tiszteletben tartom az õ álláspontjukat és azokét is akik az alap kalibereket ( 7 x 64, 30-06 , stb ) használják a legszívesebben. Viszont én a magam részérõl tudom, mert szinte végig próbáltam már a kaliber palettát, hogy a nagyobb erő alkalmazása biztosabb és megnyugtatóbb érzés. Egyébként ezt akkor kezdtem megérteni, amikor az alap kaliberek és a . 300 –as Magnumok, valamint 8 x 68 S után eljutottam a .375 H&H Magnum rendszeres hazai használatáig is. Nagyon ideális kalibernek tartom, mert röppályája egyezik egy 30-06-oséval, mégis annál közel kétszer nagyobb erőt képvisel. Másik ideális kaliber lehet a 17,5 g-os lövedékkel extra lapos röppályát produkáló. 378 Weatherby Magnum. Például ilyen kaliberekkel a 101. alkalomtól sem kellene félni. Nincs az a kan amelyiken a lövedékei ne tudnának áthatolni. Nincs olyan szituáció , hazai körülmények között amivel nem tudnának meg birkózni. Persze Afrikában már messze nem ezek jelentik a csúcsot. Ott el kellhet adott esetben az ennél is jóval nagyobb megállító erõ. Afrikában még a .416-osok is csak jónak mondható közepes kalibernek számítanak. Általában, mint minden más, számítógépezés, fényképezés, videózás, autó, stb. ez a hobby is viszont költséges, hiszen a .416 WBY lõszerek 3-4 szer drágábbak ( kb.1800-2000 Ft / db ) egy átlagos jó minőségűnél. Ráadásul még nehezen is szerezhetőek be. Igaz rendkívül hatásosak ,de maradjunk annyiban , hogy akinek ez nem belső indítatás, vagy nem érzi szükségét a nagyobb erő alkalmazásának az nyugodtan vadászhat a vastagbőrűek és veszélyes nagyvadak kivételével eredményesen kis és hagyományos alap kaliberekkel, még Afrikában is. Azokkal is mindent meg lehet lőni ! Ejtettek már el kafferbivalyt 7x 64 –es puskával MFS lőszerrel , vagy elefántot 7 x 57-es kaliberrel, vagy gondoljunk csak arra, hogy egy 50 Joule energiával rendelkező nyílvesszővel is terítékre hozható még az elefánt is! Ezek megtörtént esetek, de egy támadó kafferbivalyt csak a nagyobb megállító erővel rendelkező lövedékek képesek legyűrni. 1974-ben egy amerikai vadász Afrikában szerencsétlenül járt kafferbivaly vadászat közben, pedig egy . 458 Winchester Magnumot használt, de még ennek a megállító ereje is kevésnek bizonyult. Ezen baleset okán 1977 ben többek között kifejlesztett egy kétszer akkora megállító erővel rendelkező kalibert. Ez az .500 A –Square. Feri barátomat valószínűleg, a fenti kijelentésem nem nyugtatja meg. Gondolom mostanság ő szívesen adna 2000 Ft-ot is egy biztosabb lőszerért az áhított nagy kan reményében. Egyébként végül, Feri egy .300 Winchester Magnum mellett döntött.
.
Van egy másik érvet, ami a kisebb kaliberek mellett szólhatna. Ez a hátralökő erő mértéke. Látni fogjuk, hogy manapság azonban már ez sem lehet akadálya a nagyobb kaliberek használatának. Mindig mosolyogva olvasom , amikor a . 375 H&H Magnumról azt írják, hogy az milyen nagyot rúg. Nos én több száz vadat lőttem vele és csak azt mondhatom, hogy ha vadra lőttem soha nem éreztem a rúgását. Aki egy 30-06-ost használt már, annak meg sem kottyanhat a .375-ös. Egyszer az egyik alföldi, Görbeházán lakó barátom 7 x 64-es golyós puskáját javították, nem tudta magával hozni a Dunántúli nagyvadas vadászatra. Oda adtam neki ezért a .375-öst, lőjön azzal. Nem volt idő próba lövésekre, megszokni a 375-öst. A délutáni lesre kiülve szerencsénk volt jöttek a disznók és barátomnak egy süldős állt be keresztbe. Mondtam neki, hogy lőjön csak bátran. Bari Józsi aki vékony szikár testfelépítésű ember megcélozta a disznót és lőtt. A disznó tűzbe rogyott. Kérdésemre elmondta, hogy szinte nem is érezte a hátrarúgást, oly annyira nem, hogy másnap a 7 x 64 -hez szokott alföldi vadász a .375-össel minden gond nélkül egy őzet és egy rókát is lőtt. Ennyit a vadászat közbeni hátrarúgásról. Egyébként a .375 H&H Magnum hátralökő ereje 62,74 Joule. Ez az érték például a .300 Winchester Magnumnál 41,19 Joule. Tehát valóban nagyobbat rúg, egy átlagos kalibernél, vagy a kisebb magnumoknál, de ez csak is akkor érezhető, ha egy szál trikóban nyáron ellőnénk vele célba és folyamatosan egy doboz lőszert. Hol van a hátralökő ereje viszont a . 416 WBY Magnumhoz képest, ami 101,23 Joule energiával bünteti a vadászt, vagy a .460 WBY Magnumtól, ami 133,44 Joule energiával súlyt a vállára és még nem is beszéltünk a legnagyobbakról. Mielőtt elborzadnánk ezektől a számoktól és féltenénk a vállunkat attól, hogy eltörik jó ha tudjuk, hogy például a Weatherby fegyvereket .378-as -tól kezdődően Accubrake nevű csőszájfékkel szerelik gyárilag. A cső végére ezt menettel lehet feltekerni, de a puska annak aki bírja egyébként e nélkül is használható.
Ez az 5 cm hosszú lyukakkal teletűzdelt cső darabka ( Pendleton típusú furatokkal ) képes a hátralökő energiát gyári adatok szerint 53 %-al lecsökkenteni. Így nem szükséges vastag csövű ormótlan és nehéz fegyverekkel kompenzálni a hátralökés erejét.
Egy .700 N.E. dupla puska például 8,5 kg. A .416 WBY viszont nagyon szép kivitelű karcsú puska. Távcsővel szerelve sem több 4,5 kg-nál. Tömegében így hasonló a. 300 WBY-hez. A zárolása és a zárdugattyú is teljesen azonos, egyező.
Az 53 %-os redukálás a valóságban is így van tanúsíthatom, mert jobban szeretek lőni még célba is a . 416 WBY Magnum puskámmal , mint a csőszájfék nélküli .300 WBY Magnumommal. Ennek igen egyszerű oka van. Csőszájfékkel a .416 WBY a legerősebb 26 g –os lövedéket használva is csak 47,56 Joule energiával rúg vissza míg a . 300 WBY 11,7 g-os lövedékkel 54,62 Joule energiával teszi ugyan ezt. Nem is beszélve arról, hogy lövés után nem vág fel a csőszájfékkel szerelt puska. Még egy nagy előnye, hogy nagyon pontos lövéseket lehet vele leadni, mivel nincs félsz az emberben a hátralökéstől. Hátránya viszont, hogy hangosabb. Nem árt a cső felé eső egyik fülünkbe kis füldugót tenni, de ha ez nincs kéznél egy kis papír zsebkendő darabka is bőven elégséges. Lesről kifelé tartva viszont még ez sem indokolt.
Csőszájfékkel szerelve a .416 WBY Magnum hátralökő ereje barátságos mértékűre szelídített. Szerintem ez az a nagykaliber határ ami még a mindennapos használatban is beleférhet. Jó példa erre, hogy az afrikai hivatásos vadászok a . 416-os kalibereket előszeretettel használják. A . 416 WBY kisebb lövedék tömeggel, akár hazai nagyvadakra is minden további nélkül alkalmas, mint azt láthattuk, de azt hiszem használata csak kuriózum szinten marad. Annak ellenére, hogy az összes kisebb kaliber teljesítménye messze elmarad a .416 WBY mögött. Gondoljunk csak bele, hogy a nálunk közkedvelt .30-06-os az A-Square képlete alapján, megállító erejét tekintve 200-as ,a magnumok közül a 8 x 68 S, a .300 WBY nagyságrendben 300 as a. 375 H&H Magnum 500 -as , a .378 WBY Magnum 600-as, nagyságrendű. A nagyobb átmérőjűek közül a .458 Winchester Magnum 800 -as index szám értékkel bír, ugyan akkor ez az értékszám a . 416 WBY-nél 900 -as nagyságrendű. A .460 WBY –nél viszont ez az index szám már jóval magasabb 1200. Kevesen választják majd, mégis a .416 WBY-t rendszeres vadászatra. Sokan tartanak, félnek ugyanis a nagyobb kaliberektől, Nem ismerik azokat eléggé, vagy tévesen ítélik meg, hiszen sokan még nem is találkoztak ilyenekkel a hazai gyakorlatban. Még azokkal is előfordul a nem valós megítélés, akik afrikai gyakorlatot szereztek, és van nagyobb kaliberű fegyverük. Náluk ez azért fordul elő, mert mondjuk nincs megfelelő hatásfokú csőszájfék a puskájukon. Esetleg túl nehéz a fegyver, és azt itthon használni bizony nem lenne túl kellemes. Másrészt akik szintén itthon is kipróbálták a nagy kaliberű fegyverüket, általában a forgalomba kapható nehezebb lövedék tömeggel tették. Valószínűleg nem is tudják, hogy be lehet szerezni, igaz nem könnyen, szinte minden nagyobb kaliberhez kisebb tömegű lövedéket is, amivel szélesebb körűvé válik az alkalmazhatóságuk . Ezért általában legtöbbjük a fentiek miatt itthon csak egy-két vadat lőtt az Afrika puskájával. A többségnek .375 H&H Magnum kaliberű a fegyvere, amely pedig 17,5 vagy 19,4 g-os lövedékekkel kiválóan használható hazai körülmények között is.
A kisebb magnumokat, vagy a 9,3 -as kalibereket egyébként már nagyon erősnek" nagy kalibernek" gondolja a hazai vadászok többsége. Látva ilyen kaliberű fegyvereket általában elhangzik, a kérdés hogy " mit akarsz lőni ezzel az ágyúval ? ". Ágyúról szó nem lehet a kisebb magnumok és a kiváló hatású 9,3-as kaliberek esetében, hiszen erejük messze elmarad szinte nem is mérhető össze akár még a legszerényebb tudományú . 416-os kaliberrel sem, és még ezek a közepesek is messze nem érdemlik ki az ágyú elnevezést. Igaz a .416-osok, kimondottan a veszélyes nagyvadak elejtése céljából lettek kifejlesztve. Megfelelően kiválasztott lövedékkel ellenben ugyan olyan jól, de hatásosabban használhatóak kisebb testű vadakra is mint az alap kaliberek. A . 416 WBY-hez csövezett fegyverek 2000 Euro- tól indulva nem mondhatók olcsónak. Aki viszont nagyobb kaliberrel kíván vadászni és kedvező árfekvésű fegyvert szeretne vásárolni, azoknak a Cseh vagy Finn gyártmányú fegyvereket javasolhatom. Igaz nem készítik őket Weatherby kaliberekben, de más nagyobb kaliberekben viszont gyártják. Például ilyen a régebbi Cseh ZKK 602, vagy az újabb CZ 550 -es. Ezeket .375 H&H Magnum , .416 Rigby , .416 Remington Magnum és . 458 Winchester Magnum kaliberekre csövezik. A lőszer például .416 Remington Magnumhoz " csak " 3,3 Euro/db- ba kerül, míg egy .416 os Rigby lőszer a Weatherby nél is drágább gyártótól függően darabja 7,6-9,2 Euro. Csak az érdekesség kedvéért említem meg, hogy a .700-as Nitro Express tölténynek 53- 80 Euro/ db a jelenlegi ára. Egy ilyen töltény ( 17,8 x 89 R ) kezdő energiája 12 290 Joule. Az általam ismert legerősebb vadásztöltény a . 585 Nyati (14,85 x 70,9 ) 14 369 Joule energiára képes. A magyar fejlesztésű Gepárd hadi puska 14,5 x 114 kezdő energiája ennek több mint kétszerese 32000 Joule, és még ez is csak egy romboló hadi puska és nem ágyú. A közel 1000m/s -al kilőtt lövedékével nagyon pontosan lehet célba találni , nagy távolságra is. A használójának ennek ellenére nem töri el a csontjait, mert olyan a konstrukciója , hogy a hátralökés mértéke erősen csillapított. Csőszájfék az olcsóbb vadász puskákon gyárilag nincs. A .375-től felfelé pedig bizony nem ártana. Nem egy rossz találmány. Sőt a kisebb magnumokra is érdemes lenne felszerelni. Egyébként 22,7 g-os 8297 Joule kezdő energiájú lövedéket én lőttem ki csőszájfék nélkül is. Nem volt számomra egyáltalán kellemetlen. Igaz nem vagyunk egyformák, ami nekem nem sok az másnak már lehet, hogy elviselhetetlen, vagy fordítva.
A Cseh és Finn puskák egyébként az árukhoz képest véleményem szerint nagyon jók és megbízhatóak. A már korábban említett .375-ösöm példának okáért egy ZKK 602-es Afrika puska volt. Hihetetlenül pontos csöve van. Somogyszobon lakó Czink Pista barátom, aki megvásárolta tőlem, nagyon örül ennek és csak megerősítheti ezt a tényt. Azóta már ő is sok disznót és szarvast zsákmányolt a Cseh . 375 H&H magnummal, amihez engem is rengeteg jóformán csak pozitív vadászélmény fűz. Pista egyébként annyira jól lő a .375-ös puskával, hogy vadász versenyen ért már el komoly eredményt 3. helyezést. vele, 19,4 g-os PMP lőszert használva. A második helyezettől ezen a versenyen csak egy ponttal maradt el. Egyébként pedig a bemelegítés- próba lövések alkalmával ő volt a legjobb eredményt elérő versenyző.
Visszatérve a . 416 WBY-hez marad inkább szerintem a lőszer ára ( 7,43 Euro ) és beszerezhetősége , ami elterjedésében vissza tartó hatású lehet. Nem pedig mind láttuk egyéb teljesítmény paraméterei, mert azokban minden téren kiváló. Jó választás lehet egyébként a manapság újra közkedvelté váló .416-os kaliberek közül a .416 Remington Magnum is, mivel a lőszerek ára, mint azt láthattuk nem túl drága egy ilyen kaliberű fegyverhez. A megállító és ölő ereje viszont nagyon jó. 700 as nagyságrendet képvisel. A .416-os kategóriában egyébként a 10,57 Meteor (Lazzeroni ) után . 416 Weatherby Magnum foglalja el a dobogó második helyét. 900-as nagyságrendű megállító ereje, egy .470 –es N.E 32 g-os lövedékének megállító erejével ér fel .Gyorsaságának köszönhetően, ölő ereje is meghaladja a 900-as értéket. A 470 N.E – indexszáma, viszont ennél jóval kevesebb 772 . Továbbá az optimális elejtési tömeg, a lövedékének Ed Matunas képlete alapján 2,2 tonna . Ez a . 470-esnél csak 1,6 tonna .Ölő ereje és az optimális elejtési tömeg egyezik az .500 N.E. 37 g-os lövedékével! A . 416 WBY ezen felül rendkívül jó röppálya értékekkel bír. . Ez teszi ezt a kalibert univerzálissá. Például a 19,4 g-os lövedékének röppályája szinte egyezik egy 8 x 68 S 12,1g-os lövedékével. 300 m-en pedig csupán 3 cm a különbség egy 11,7 g-os lövedékhez képest. A 13 és 14,5 g-os lövedékek összevetése esetén viszont már egyértelműen a .416 Weatherby Magnum 19,4 g-os lövedékének röppályája a jobb!
Aki viszont klasszikus dupla golyós puskát szeretne vásárolni azoknak a Merkel 140 Afrika Express puskáját javasolnám. Ezt .375 H&H .416 Rigby és .470 N.E. kaliberekre csövezik. Tömegük 4,7 kg . A cső 55 cm hosszú. Áruk kb. 1.2 millió forint körül alakul. Árfekvésben kicsit magasabb a Krieghoff Classic Big Five duplagolyósok Ezeket .375 Flanged Magnum, .375 H&H, 500/416 N.E. .470 N.E. és 500 N.E. kaliberekben lehet vásárolni. A Német világhírű Heym puskák kaphatók még ennél nagyobb .577 N.E: és .600 N.E. kaliberekben is. A legjobbak között jegyzett Heym 88B Safari ára közel duplája az előbb említetteknek 12 000 Euró körül van. Kotroczó László a szakmában elismert fegyvermester, volt neves sportlövő véleménye szerint a Heym tolózáras és dupla puskák a világ legjobb fegyverei között szerepelnek, ha nem a legjobbak. Ezt azzal támasztja alá, hogy szerkezetük jó minőségű acélból készül, nem használnak műanyagokat, alumíniumot ..stb. A csövük anyaga pedig minden esetben hidegen kovácsolt speciális Krupp acélból készül. A felsoroltakon kívül természetesen még nagyon sok gyártó kínálja a világon szebbnél szebb és a drágábbnál is drágább dupla golyós fegyvereit. A nagy német fegyver kiállításon az IWA-án 2002 -ben Nürnbergben a sok csodás dupla puska mellett látható volt Karl Hauptmann Ferlach-i mester három csövű tripla golyós fegyvere is, amely .470 N.E.- 8 x 75 RS- .470 N.E. elrendezésű. A magyar Kaliber Magazin 2000. év szeptemberi számában a 48 . oldalon Kovács Dénes írt remek cikket “ Hauptmann golyós drilling vadászfegyver “ címmel kitűnő képekkel illusztrálva írását, részletesen bemutatva a fegyvert.
Ha a lőszerek házilagos töltése hasonlóan az USA-hoz, vagy Nyugat Európához hazánkban is engedélyezve lenne az jelentősen csökkenthetné a magnum lőszerek árát. Így egy .375-ös kb.200-250 Ft/db, a .416 WBY 400-500 Ft/db-ba kerülhetne. Valamint ami még fontosabb ezáltal könnyebben kipróbálhatóak lennének a különféle típusú és tömegű magok, más és más sebességi értékek beállítása mellett. Persze csak annak aki gondosan kitanulta a házi töltés fortélyait és megvette előzőleg az ehhez szükséges jó minőségű felszereléseket.
Végszóként annyit, hogy ha valaki szereti az extra teljesítményû magnum lõszereket. Ezen belül is .375 H&H Magnumot a .378 WBY Magnumot . 416-os Kalibereket, .458 Winchester Magnumot . de akár még a . 460 Wby Magnumot is, az nyugodtan használhatja a fent említett kalibereket megfelelő lövedéktömeg és szerkezet megválasztása mellett akár itthon vagy a világon mindenütt és nem csak kizárólag a veszélyes nagyvadakra. Példának okáért még a .458 Winchester Magnumhoz vagy . 460 WBY-hez is beszerezhetõ 19,4 g-os lövedék, amivel laposabb lesz a röppálya és csökken a hátralökés mértéke. Csõszájfékkel szerelve egyébként a . 460 WBY-nek még 32 g-os lövedékkel sem nagyobb a hátralökõ ereje egy .375 H&H Magnumnál ! A még nagyobb, komolyabb 1600-3400 nagyságrendû megállító erõvel bíró kaliberek . 500 A-Square .577 Tyrannosaur, .577 N.E., .585 Nyati .600 N.E., .700 N.E. használata viszont már nem olyan könnyen lehetséges. Ezekhez csak általában nagy tömegû lövedék kapható. A fegyverek is nehezebbek, hátralökésük is jelentősebb, és jóval drágábbak. Kimondottan speciális célra valók. Az említett “ kisebbek” egy jó csõszájfékkel megszelidítve viszont univerzálisan és nagy hatásfokkal használhatók kisebb testű vadakra is. Ezt részemről viszont csak azok számára ajánlom, akik erre magukban kellő elhatározottságot éreznek. Ebből merítve a nagyobbacskák használata nem jelenthet gondot. Mint azt láthattuk, nem töri el a vállunkat, nem tépi szét a vadat, nem rosszabb a röppályája sőt némelyeknek jobb az alapkalibereknél. Egy idő után annak aki ezeket rendszeresen használja, éppen olyan megszokottá, természetessé válhat, mintha egy .30-06-os puskával a vállán indulna vadászatra. Példának okáért nekem ilyen volt a .375 H&H. A leírtak ellenére, aki marad mégis az alap kalibereknél, az sem jár rosszabbul, hiszen még a legkisebbekkel is terítékre lehet hozni a vadak nagy részét. A lényeg, az, hogy lehessen mindig bőven válogatni a fegyverekből, lőszerekből és legyen mire lőni a kiválasztott kaliberrel . A többi csak cifrázása a dolgoknak. Nagyon jó viszont, hogy manapság már ezt is megtehetjük és dönthetünk kicsi, közepes, esetleg nagyobb kalibert használjunk, vagy ezeket váltogatva.
Kinek a kisebbekkel kinek a nagyobbakkal kívánok egy szekérre valót abba a bizonyos vadász tarisznyába, hogy legyen a jövőben is miről mesélni, írni , vitatkozni.
Zentai Béla